A háború felerősödése a“minszki csúcs” előestéjén

 

«Ha nem találunk megoldást a tartós békére, tökéletesen ismert forgatókönyv jön. Van neve is, úgy hívják háború», nyilatkozta Hollande a Merkellel együttes kijevi, majd moszkvai vizitje után.

 

Ragyogó! Több mint 10 hónappal azután, hogy az USA– Európai Unió–NATO támogatta ukrán kormány csapatokat és páncélozott egységeket küldött az ország keleti részébe az Oroszországhoz való csatlakozást, a határmenti térségben autonómiát követelő, Oroszország támogatta fegyveresek ellen! Ez a – hivatalos elnevezésén – «antiterrorista hadművelet» (ATO) a Donbassz ipari térségében már eddig egymillió ukrán polgárt űzött el és több mint 5 ezer halottal járt. Egész Ukrajnában megsokszorozódtak a dezertálások, a tömegtüntetések, az anyák tiltakozásai a katonai mozgósítás ellen …

 

De Hollande számára az ukrajnai háború, a milliók által megélt háború – csak «kockázat» akkor, ha a belorussziai minszki csúcs febr. 11-én (Merkel, Hollande, Putyin, Porosenko részvételével)  nem a «békeprogrammal» ér véget, amelyért Merkel kancellár Moszkvából hazatértében Obamához szaladt Washingtonba.

Obama jelezte, hogy a «diplomácia rendezést támogatja», de nyitva hagyta az ajtót az amerikai fegyverek Ukrajnába szállítása előtt. Obama kijelenti, nincs még «döntés» ebben a témában, csakhogy Ben Hodges tábornok, az amerikai katonai erők európai vezetője már korábban javasolta, hogy az amerikai katonák az ukrajnai Nemzeti Gárdával gyakorlatozzanak, a NATO pedig az Oroszországgal szomszédos országokba vezényelt kiegészítő csapatokat.

 

Az Európai Unió a maga részéről újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen — azokon felül, amelyeket már alkalmaz —, de bevezetésüket «elhalasztja», «hogy a diplomáciai erőfeszítéseknek helyet hagyjon». Emlékeztetünk arra, az Oroszországgal szembeni USA és EU gazdasági szankciók máris drámai eredményt hoztak a dolgozó lakosságra nézve az élelmiszerárak megduplázódásával. A korábbiakban soha nem tapasztalt mértékű gazdasági összeomlással fenyegetett Oroszországban Putyin rezsime jobban kifejti katonai nyomását … anélkül, hogy a megegyezést kizárná.

 

A szankciók, fenyegetések és a «diplomáciai megoldásra» invitálás mögött ott a tagadhatatlan valóság. 2014 decemberében az IMF hivatalosan is deklarálta Ukrajna csődjét, 2015-ös költségvetésében csak a katonai és rendőri kiadások emelkednek, egyébként pedig szociális téren «sokkterápiát» alkalmaz lakosságával szemben. Messze jutottunk a «Majdan», meg az európai uniós társulási igéretektől… Az Európai Unió csak vért tud ajánlani Kelet-Európának, mást nem, és tovább üldözi Görögországot és más «tagországait». 

 

Ami Oroszországot illeti, a nemzetközi szankciók és az olaj árának csökkentése hatásaként gazdasági összeomlás fenyegeti. Belülről a (SZU 1991-es bukása utáni privatizációkba ágyazott) «oligarchák» aknázzák alá, tömegesen igyekeznek tőkéjüket Oroszországon kívülre menteni. A rezsim kinyilvánította, nincs szándékában «a privatizációkat megkérdőjelezni», így hát nem lesz más választása, mint meghajolni a Washington előírta feltételek előtt. De a — saját maga provokálta véget nem érő közel-keleti és afrikai háborúkba belegabalyodott — amerikai adminisztráció szintén tudatában van annak, hogy Putyinnal megegyezést kell találnia, mert az megkerülhetetlenül tagja a «terrorizmus elleni nemzetközi koalíciónak» Irakban, Szíriában, stb.

 

A termelési eszközök csődbe jutott magántulajdonosi rendszerének visszaállítása zsákutca mind Ukrajnában, mind Oroszországban. A háború és a káosz kibontakozásához vezet. Az ukrán, orosz dolgozó tömegek csak egyetérthetnek azzal, amelyet e két nyelven tett közzé a dnyepropetrovszki regionális tanács egyik küldötte: «a donbasszi véres mészárszék – testvérgyilkosság (…). Az új hatalommegosztás Ukrajnát vérfürdőbe meríti. A politikai hatalom nagyon jól tudja, két hét alatt eltűnne, ha nem lenne háború».

 

(Dominique Ferré)