Nemzetközi információk
Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése
228. sz. (597) – 2015.jún.5.
Németország
«Példával szolgálunk más küzdelmek számára a kormány gyilkos szigorítási
politikája ellen»
Interjú a berlini S-Bahn GDL szakszervezet városi bizottsága tagjával, Marcel
Prange-val
Kérdés: a 10 hónapja tartó tárgyalások
alatt ez a 10. sztrájkotok. Nyilvánvalóan az igazgatóság halogatási taktikája azt
takarja, hogy nem akarja teljesíteni a dolgozók akaratát. Ezzel azonban inkább
megerősíti eltökéltségüket, a vasutak leghosszabb munkabeszüntetését azért vállalják,
mert ragaszkodnak követeléseikhez. Melyek ezek?
Marcel Prange: Pontosan így van, és annak ellenére, hogy rágalmazási kampány indult,
mely szerint ”az EVG elnöke, Weselsky és
a GDL vezetése csak saját hatalmának őrzésével foglalkozik és ezért jobb lenne
letenni a követelésekről”, amiért társaink harcolnak.
A mozdonyvezetők
és az utazószemélyzet követeléseit nem lehet összeegyeztetni azzal, amit a kormány
diktál a spórolással és költségcsökkentéssel a Deutsche Bahn-nak (azelőtt nemzeti vállalat, amióta privatizálták,
Deutsche Bahn AG lett). A bérből élők mélyen fel vannak háborodva, nem csak
az alacsony bérek, hanem az elviselhetetlen munkakörülmények miatt is, amelyet
az álláshelyek megszüntetése, a biztonsági eszközök hiánya, a pokoli munkaritmus
okoz …
Ezért követeljük:
- a munkaidő egyórás
rövidítését (a 38 órás munkahét eléréséhez), a bérek fenntartásával és a túlórák
leállításával. A GDL számításai szerint csak a mozdonyvezetőknél 3 millió túlóra
megfelel kb. 1 800 teljes idejű munkahelynek;
- az 5 %-s bérnövekedést ;
- vessenek véget
a mozdonyvezetők megosztásának, egy részük elítélésének, bércsökkentésének.
Mindez megfelel
a szigorítási politika egésze elleni lázadásnak. A vállalati rentabilitás számításait
robbantja fel és ellentmond a nagykoalíció zéró deficit programjáinak, mivel azzal
fenyeget, hogy az állami büdzsébe kisebb lesz a befizetés.
Kérdés: hogyan működött az igazgatóság halogató taktikája?
Marcel Prange: A Deutsche Bahn kapásból lesöpör mindent azzal, az EVG és a GDL
mondjanak le a követelésekről. Pl. tárgyalni sem akart a munkaidő, vagy a túlórák
csökkentéséséről, ellenben ultimátumszerűen ragaszkodott a kollektív szerződések
számára kezdvező oldalához azzal, hogy az alapvető követelésekről le kell
mondanunk. Hát ez elfogadhatatlan a mi számunkra.
Kérdés: eddig a nagykoalíció halogatási
taktikája bevált, vagyis tudja húzni addig, amíg a Bundestag megszavazza a «kollektív tárgyalások
egysége» törvényt?
Marcel Prange: Ez a törvény a munkaügyi bíróságoknak és a kormánynak ad lehetőséget, hogy
megakadályozzák, sőt meg is tiltsák a vállalati kisebbségi szakszervezetek bértárgyalásait
és sztrájkjait. A Deutsche Bahn AG-nak 200-1000 vállalata van (bizonyos kritériumok
szerint), 140 000 bérből és fizetésből élő alkalmazottja, akiknek a kollektív
szerződéstől kellene függeniük, de a regionális vonalak privatizálásával ebből
kizárattak.
Ez a törvény a
szakszervezeteket, esetünkben az EDV-t és GDL-t, a vállalatok többségében egymás
elleni harcba kergeti. A mi GDL-ünk kisebb, többsége csak ezeknek a vállalatoknak
kisebb részében lenne. De az alapvető szakszervezeti jogainkat és a sztrájkjogot
érő megtorlás minden szakszervezetetet érint, mihelyt az kisebbségi az adott vállalatnál.
Követeléseink
teljes mértékben legitimek, harcolunk azért, hogy minden vállalati szinten csak
egy kollektív szerződés lehessen, azt alkalmazzák a utazó személyzet minden
tagjára. A meghatározó követeléseinket illető jó kompromisszumot pedig most
kell elérnünk, sztrájkkal, mielőtt a törvény érvénybe lép.
Ehhez természetesen
szükségünk van a vállalati szolidaritásra, társainkra az EVG-nél, de minden
szakszervezetre is. Tudom, hogy szolidaritási felhívásunk pozitív visszahangra
talál a közszférában és -szolgáltatásban, ahol – mint mi is – a nagykoalíció
szigorításai elleni követelések és sztrájk van napirenden. Mindenféleképpen
opponálunk különböző szakszervezeti vezetők ellen, beleértve az EVG vezetőit,
de még Hoffmant is, a DGB elnökét is. Küzdelmünk példával szolgál minden más
csata számára.
Szolidaritás a DGL sztrájkjával
Peter Polke hozzászólása (az EVG szakszervezettől, a berlini S-Bahn vállalati
tanácsa tagja)
A legjobb
szolidaritás GDL-es társainkkal az lenne, ha az EVG vezetése végül tagjait szintén
sztrájkra szólítaná közös érdekünkért: a reálbérek lényeges emeléséért, több
dolgozó felvételéért és a munkakörülmények javításáért.
Amikor GDL-es társaink
a munkaidő csökkentését követelik, az megfelel a produktivitás 60 %-os csökkentésének,
amit mi is kivánunk. Ez a válasz a munkahelyek megszüntetése miatti
elviselhetetlen többletteherre. A politikai felelősség a kormányé, amelyet a vállalati
igazgatás hajt végre. A munkaerő árának csökkentése, az álláshelyek felszámolása,
a munkahelyi feltételek súlyosbodása azt célozza, hogy a vállalati
versenyképesség nőjön, biztosítsa a várt profitot, a kormány költségvetésének záró
deficitét.
Ezért jogos,
hogy a GDL szakszervezet bázisa követeli, hogy sztrájk folyjon határozatlan ideig,
addig, amig a követeléseket jó értelemben vett kompromisszummal nem teljesítik.
A kormány által támogatott vállalati igazgatási halogató taktika ellen is irányul,
mivelhogy az időt akar nyerni a TEG-törvény megszavazásával a «kollektív szerződések
egységét» illetően.
A két
szakszervezet között már eddig provokált konkurencia csak erősödni fog a törvény
által fentről diktált egyetlen egyezmény által; ez a nemzeti kollektív
egyezmények destrukciójának eleme, a szakszervezetek szétveréséé. Azok a
szakszervezetek, amelyek ezt a törvényt támogatják, emlékezzenek, hogy árulásra
semmi jót nem lehet építeni.
Sztrájkszolidaritásunk
a GDL-lel minden szakszervezet feladata. A GDL mintájára most a nevelők kezdtek
határozatlan idejű munkabeszüntetésbe szakszervezetükkel a Verdivel et GEW-vel
a megszorítások ellen, amelyet a kormány a tartományokkal és a településeknel
szemben alkalmaz. Ez a politika bércsökkenést és egyre nehezebb
munkafeltételeket jelent. Látjuk itt, Berlinben a Vivantes kórház dolgozóinak
harcát az általános közszolgálati kollektív szerződésekért. Sorban mindenki
belép a nagykoalíció brutális követeléseivel szembeni küzdelembe. A
szakszervezeteknek az a mandátumuk, hogy a dolgozók érdekeit védjék, ez pedig átnyúlik
a különböző szakszervezetek határain.
Directeur de la publication : Daniel Gluckstein Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du
Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G
82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”,
18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-Lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.