24 órás
bombázás = 2,5 millió euró
A háborúkhoz közvetlenül
vagy közvetetten köthető kiadásokat napi 5 milliárdra becsülik. Ebben - a
szatellitek figyelőrendszerén kivül - a bombázások a legköltségesebbek. Szíriában,
amelyet Franciaország bombáz, két muníciótípust használnak, az amerikai GB-12-es
lézerirányításút (20.000 euró egységenként) és a francia Sagem A2SM-jeit (250.000
euró egységenként). Mindkettőt 135 milliós eurós Rafale repülőgép dobja le,
amelynek egyórás repülése az adófizetőknek kb. 40.000 eurójába kerül.
Egy teljes napi bombázásnak
tehát 2.5 millió euró az ára. A földi háború olcsóbb. Egy Saint Etienne-ben
készülő Famas támadófegyver - modell szerint - 2000-3000 euró, a muníciónak
darabja 25 eurócent… ami többek között megmagyarázza az USA Power Air-doktrínáját,
vagyis: a levegőben maradni, nem leszállni a földre és minimális
emberveszteséggel a fegyvergyárosokat gyarapítani. Egy
joystick-kel és egy drónnal mindent bombázhatunk kényelmesen a fotelben ülve.
Afrika bombaeső alatt
Egy
példa: legutóbb 10 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést írt alá
Franciaország és Szaúd-Arábia. Hivatalosan Jemen lerombolására, de a szállítmány
sorsának követésére utaló kitétel nélkül. A Közel-Kelet valóságos aranybánya a
fegyvergyárosoknak, évente 70 milliárd dollárt söpörnek be (Franciaország
exportja jó 18 %-kal nőtt). Afrika a leginkább bombázott földrész és itt készítenek
legkevesebb bombát.
A múlt év nov. 5-én a
nigériai légierő bombázta a Boko Haram iszlamista csoport állásait az ország
délkeleti részén. 2015 januárjában a csádi
hadsereg harci helikopterei bombázták a nigériai Gamboru várost (észak-kelet) a
kameruni határ mellett, melyet a Boko Haram tartott kezében. Februárban az
egyiptomi légierő bombázta az Iszám Állam líbiai állásait, és Szudánban a
dél-szudáni felkelők északon bombázták Bentiu olajvárosban a kormányerőket,
mialatt Nigerben a nigériai határ közelében azonosítatlan repülők civil falvat
bombáztak.
Márciusban líbiai vadászgépek
bombázták a maitiguai repülőtér légibázisát Tripoli külvárosában. Áprilisban Kenya
bombázta a szomáliai shebabok két táborát és ugyanabban a hónapban két emigráns
menekülthajót bombázott az egyiptomi tengerészet. Májusban a szudáni kormány
bombáztatott a Nouba-hegyek térségében Kordofan államban, délen.
Ugyanabban a hónapban
Kivu északi részén a kanyabayongai MONUSCO tranzittábort bombázta a kongói
hadsereg. Júniusban a nigériai hadsereg Borno államban a Boko Haram által
elfoglalt négy falut bombázta, miközben a líbiai Benghaziban a rezidenciális zónát
bombázták, az USA Líbiában pedig még mindig
Adjabiyat, ahol egy dzsihadista gyűlést fedeztek fel. Az év mérlegét ugyan nem állították
fel, de a fegyverkereskedők nagyon jó periódust zártak.
A bombázások kieszelése
A
sors iróniája, hogy Afrikában találták ki a történelem első légibombázását. Az
első nagy háborúhoz (1914-18) kötődik, az olasz katonaság 1911-ben használta először.
Líbia,
abban az időben Tripolitaine, az Ottomán Birodalom része, Olaszország pedig látván
késedelmét az afrikai gyarmatosítás versenyében, eldöntötte, hogy erre a földre
veti rá magát. Ennek érdekében támadt az az ötlete, hogy bombákat dobjon a
megfelelő földi inzvázió előkészítésére. A következő évtől a franciák is bombázták
a levegőből Marokkót és Libanont, Amerika pedig Nicaraguát és Hondurast rohanta le … lábon.
Vissza
kell gondolnunk az amerikai Wright-fivérekre, akik 1903 decemberében az első
történelmi repülést hajtották végre Észak-Karolina dűnéin.
Szép repülés volt, de a világ egy része azonnal
elkezdett aggódni: mi lesz ha a repülőt háborúkra fogják használni a jövőben? A Wright-fivérek
aztán éppen Olaszországban demonstráltak gépükkel. A folytatás ismert. Az USA-ról
nem is beszélve, amely a második világháború vége óta hivatalosan is 22 ország
területét bombázta… És valószínüleg nincs még vége…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.