A bombázások

24 órás bombázás = 2,5 millió euró

A háborúkhoz közvetlenül vagy közvetetten köthető kiadásokat napi 5 milliárdra becsülik. Ebben - a szatellitek figyelőrendszerén kivül - a bombázások a legköltségesebbek. Szíriában, amelyet Franciaország bombáz, két muníciótípust használnak, az amerikai GB-12-es lézerirányításút (20.000 euró egységenként) és a francia Sagem A2SM-jeit (250.000 euró egységenként). Mindkettőt 135 milliós eurós Rafale repülőgép dobja le, amelynek egyórás repülése az adófizetőknek kb. 40.000 eurójába kerül.

Egy teljes napi bombázásnak tehát 2.5 millió euró az ára. A földi háború olcsóbb. Egy Saint Etienne-ben készülő Famas támadófegyver - modell szerint - 2000-3000 euró, a muníciónak darabja 25 eurócent… ami többek között megmagyarázza az USA Power Air-doktrínáját, vagyis: a levegőben maradni, nem leszállni a földre és minimális emberveszteséggel a fegyvergyárosokat gyarapítani. Egy joystick-kel és egy drónnal mindent bombázhatunk kényelmesen a fotelben ülve.

Afrika bombaeső alatt

Egy példa: legutóbb 10 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést írt alá Franciaország és Szaúd-Arábia. Hivatalosan Jemen lerombolására, de a szállítmány sorsának követésére utaló kitétel nélkül. A Közel-Kelet valóságos aranybánya a fegyvergyárosoknak, évente 70 milliárd dollárt söpörnek be (Franciaország exportja jó 18 %-kal nőtt). Afrika a leginkább bombázott földrész és itt készítenek legkevesebb bombát.

A múlt év nov. 5-én a nigériai légierő bombázta a Boko Haram iszlamista csoport állásait az ország délkeleti részén.  2015 januárjában a csádi hadsereg harci helikopterei bombázták a nigériai Gamboru várost (észak-kelet) a kameruni határ mellett, melyet a Boko Haram tartott kezében. Februárban az egyiptomi légierő bombázta az Iszám Állam líbiai állásait, és Szudánban a dél-szudáni felkelők északon bombázták Bentiu olajvárosban a kormányerőket, mialatt Nigerben a nigériai határ közelében azonosítatlan repülők civil falvat bombáztak.

Márciusban líbiai vadászgépek bombázták a maitiguai repülőtér légibázisát Tripoli külvárosában. Áprilisban Kenya bombázta a szomáliai shebabok két táborát és ugyanabban a hónapban két emigráns menekülthajót bombázott az egyiptomi tengerészet. Májusban a szudáni kormány bombáztatott a Nouba-hegyek térségében Kordofan államban, délen.

Ugyanabban a hónapban Kivu északi részén a kanyabayongai MONUSCO tranzittábort bombázta a kongói hadsereg. Júniusban a nigériai hadsereg Borno államban a Boko Haram által elfoglalt négy falut bombázta, miközben a líbiai Benghaziban a rezidenciális zónát bombázták, az USA Líbiában  pedig még mindig Adjabiyat, ahol egy dzsihadista gyűlést fedeztek fel. Az év mérlegét ugyan nem állították fel, de a fegyverkereskedők nagyon jó periódust zártak.

A bombázások kieszelése

A sors iróniája, hogy Afrikában találták ki a történelem első légibombázását. Az első nagy háborúhoz (1914-18) kötődik, az olasz katonaság 1911-ben használta először.

Líbia, abban az időben Tripolitaine, az Ottomán Birodalom része, Olaszország pedig látván késedelmét az afrikai gyarmatosítás versenyében, eldöntötte, hogy erre a földre veti rá magát. Ennek érdekében támadt az az ötlete, hogy bombákat dobjon a megfelelő földi inzvázió előkészítésére. A következő évtől a franciák is bombázták a levegőből Marokkót és Libanont, Amerika pedig Nicaraguát és Hondurast rohanta le … lábon.

Vissza kell gondolnunk az amerikai Wright-fivérekre, akik 1903 decemberében az első történelmi repülést hajtották végre Észak-Karolina dűnéin. Szép repülés volt, de a világ egy része azonnal elkezdett aggódni: mi lesz ha a repülőt háborúkra fogják használni a jövőben? A Wright-fivérek aztán éppen Olaszországban demonstráltak gépükkel. A folytatás ismert. Az USA-ról nem is beszélve, amely a második világháború vége óta hivatalosan is 22 ország területét bombázta… És valószínüleg nincs még vége…

Forrás. http://www.mondafrique.com/3893-2/