(François Forgue, megjelent a La Tribune des travailleurs jún. 14-i számában)
A nagy-britanniai törvényhozói választás előre elrendezettnek tűnt. A konzervatív pártnak Theresa May-jel az élen nagyszabású győzelmet kellett volna aratnia. Nem így történt, de a Labour Party is saját következetlensége áldozata lett. Azzal, hogy elutasította tagjai és választói sokaságának akaratát, az Európai Unióval való minél előbbi teljes szakítást.
Egy évvel ezelőtt a népszavazás idején az előjelzések ugyanilyenek voltak: a brit választók nem fognak tudni ellenállni a konzervatívoktól és a Labour vezetőitől Obamáig és az európai vezetőkig terjedő skálának és megmaradnak az EU-ban. Ismerjük az eredményt: a dolgozók, különösen az ipari régiókban vitték győzelemre a "Leave"-t. De a válság korántsem oldódott meg.
Az előrehozott választások is ezt a válságot jelzik. A konzervatívok nemcsak 13 helyet veszítettek, és a Labour 32 újat nyert, hanem előbbinek 318 képviselővel nem lesz abszolút többsége a parlamentben. A brit munkásosztály a játszmában még egyszer sakkot adott a brit munkáltatóknak és a konzervatívoknak. Tömeges mobilizációval, a fiatalsággal választ adott Theresa May és kormánya kamuflázsaira, az egyre gyalázatosabb szigorítási politikára, amelyet az Európai Unióhoz tartozás fejében kellett megfizetni, és nem adtak szabad kezet a kilépési tárgyalásokhoz, ahhoz, hogy megőrizhetőek legyenek az európai szerződésekben rögzített munkásellenes intézkedések.
A
Labour Partyra
szavaztak, mivel az integrált egy sor olyan követelést, amelyet a
dolgozók a Brexit-szavazás folyamán fogalmaztak meg. Tartalmazta a
vasutak újraállamosítását – a kérdés fel sem merülhetett
az EU-ban, amely nemrég figyelmeztetett ukázával minden
tagországot a vasúti személyszállítás
liberalizációjának szükségére 2019-es határidővel;
az országos egészségügyi szolgáltatás
megmentését – a szektor forrásainak növelésével;
a minimálbér
emelését – 8,5
euróról
11,5 euróra; a
«nulla
órás» szerződések
megszüntetését – minden
olyan intézkedést, amely ellentétes az EU
«költségvetési egyensúly»
követelésével.
A
brit dolgozók sakkot adtak a konzervatívoknak. Megerősítettek,
hogy szervezeteik (a
TUC szakszervezeti konföderáció
és a munkásosztályban gyökerező hagyományos képviselő, a
Labour Party) nem lesznek az Európai
Unió intézményeinek és a nagytőkének a segédhada, hanem az
osztályharc eszköze követeléseik teljesítése és emancipációjuk
érdekében.
Ezzel
megerősítették az összes európai dolgozó harcát. Világosan
mindenki tudomására hozták, hogy
azt akarják, a
Labour Party kormányozzon, hogy
realizálódon a Brexit teljes tartalma, az Európai Unióval, a
NATO-val, a háborús gépezetekkel való szakítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.