Október 7-én világszerte szervezzünk tüntetéseket és
gyűléseket, hogy követeljük, hogy az európai kormányok adjanak menedékjogot az
Afganisztánban üldözött aktivistáknak!
[CIDFA, NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG AZ AFGÁN NŐK VÉDELMÉÉRT: sajtóközlemény n°10 - 2023 szeptember 27]
Első időpontok:
(USA): október 6.,
12:00, Federal Building (Mission & 7. utca)
Berlin
(Németország): október 7., gyülekező a Külügyminisztérium előtt.
Párizs (Franciaország): október 7., gyűlés
14.30-kor, Place de la République (Köztársaság tér).
Bilbao (Spanyolország): október 7., 11.30,
Gobierno civil/Gobernu zibilean, Plaza Eliptika
(kérjük, hogy a találkozó helyét és idejét jelezzék a Nemzetközi Bizottságnak: afghanistanwoman2022@gmail.com).
* * *
A Kabulból érkezett legfrissebb
sajtóközlemények
Szabadítsuk ki Neda Parwanit!
Neda Parwani, az afgán nők tiltakozó
mozgalmának vezetőjét 2023. szeptember 19-én, kedden Kabulban letartóztatták. A
tálibok Neda Parwanit férjével és 14 éves fiával együtt a kabuli Khairkhanában
lévő otthonukban tartóztatták le, és ismeretlen helyre szállították őket.
Neda Parvani kűzdött az oktatáshoz való
jogért, a munkához való jogért és a nők szabadságáért. A tálibok és mindig
támadják a nőket, akik tüntetnek,ne hallgatnak a tálibok megnyilvánulásait
illetően.
Az elmúlt két évben a kormány tálibok
letartóztatták, megkínozták és megölték több száz nőt a tüntetések során, vagy
aztán a saját otthonukban.
Jelenleg Afganisztánban ellenzékiek
százait üldözik. Kénytelenek zárt ajtók mögött folytatni a harcukat, és nehéz
földalatti életmódot folytatni, hogy elkerüljék a tálibok általi letartóztatást
és kínzást.
Az Afgán Nők Spontán Mozgalma elítéli Neda
Parwani, férje és 14 éves fia letartóztatását, és követeli azonnali és feltétel
nélküli szabadon bocsátásukat. Követeljük, hogy a nemzetközi közösség és a
nagyhatalmak azonnal adjanak menedéket a fenyegetett nőknek, és gyakoroljanak
nyomást a tálibokra, hogy hagyjanak fel az afganisztáni női tüntetők
elnyomásával és bebörtönzésével.
Az afgán nők spontán mozgalma, 2023. szeptember 20, Kabul, Afganisztán
***
Saleema Shabnam, az
afgán női spontán mozgalom aktivistájának fájdalmas története
"Rossz cselekedeteiddel szégyent
hoztál a családra. Szégyent hoztál ránk az emberek szemében. Halálos veszélybe
sodortad az egész családomat. Nem akarlak többé, menj, ahová akarsz! Ezek
voltak az első szavak, amelyekkel a férjem üdvözölt, miután kiszabadultam a
börtönből és 19 nap után hazatértem.
Gyakran részt vettem az afgán nők spontán
mozgalma által szervezett tüntetéseken. 2023. január 12-én a tálib
titkosszolgálat letartóztatott otthonomban, és a kabuli Polcharkhi börtönbe
szállított.
A bűnöm az volt, hogy "munkát,
kenyeret, oktatást és szabadságot" akartam magamnak és más nőknek. Nem
akarom, hogy a gyermekeim írástudatlanul és nyomorultul nőjenek fel, mint én. A
tálibok megvertek a börtönben, pofon vágtak, és bottal verték a hátamat és a
lábamat. Halállal és nemi erőszakkal fenyegettek. Azt akarták elérni, hogy
megadjam magam, hogy a jövőben ne merjek csatlakozni a tiltakozó nőkhöz, és ne
merjem felemelni a hangomat.
Afganisztán törzsi társadalmában és
patriarchális kultúrájában az, hogy a nők az utcára vonulnak és a jogok és a
szabadság mellett kiálló jelszavakat skandálnak, a vallási és patriarchális
értékek iránti tiszteletlenség kifejeződésének tekinthető. Amikor egy nőt
letartóztat a rendőrség, és napokig és éjszakákig börtönben tart, számtalan
gyanú merül fel a személyiségével és tisztaságával kapcsolatban. Például a
férje, a családja és az egész társadalom azt hiszi, hogy a börtönben
szexuálisan bántalmazták, és hogy illetéktelen személyek fogdosták. Ennek
következtében a férje és a rokonai nem akarják többé a családjukban tudni.
Annak ellenére, hogy az egész testemen
sebek voltak, és nagyon gyenge voltam, annak ellenére, hogy kétségbeesetten
szükségem volt a családom és különösen a férjem gondoskodására és
együttérzésére, nemhogy nem ölelt meg, vagy nem támogatott, hanem vádolt,
sértegetett és becsukta előttem az ajtót. Ezért elmentem a nővérem házába, és
ott maradtam néhány napig. De nagyon hamar kiderült, a nővérem családja nem volt hajlandó
befogadni engem. Attól féltek, hogy a tálibok rájönnek, és hogy biztonsági
problémáik lesznek miattam.
A szívem teljesen összetört, és nem
tudtam, hogy kihez vagy hová meneküljek. Egyrészt a tálibok fenyegetése,
másrészt a férjem alaptalan vádjai gyötörtek. Végül sikerült megtalálnom az
Afgán Nők Spontán Mozgalmának egyik aktivistáját, és segítséget kértem tőle. Ma
az MSFA menedékházában élek öt gyermekemmel.
Itt szeretném elmondani, hogy amíg élek,
az Afgán Nők Spontán Mozgalmával együtt harcolni fogok a jogomért és a gyermekeim
oktatásához való jogomért, és nem fogok leállni. De a valóságban a föld alatt
élni olyan, mintha börtönben lennék, ahol bármikor letartóztathatnak és
bármikor meghalhatok. Egyrészt a tálibok, másrészt a férjem
fenyegetése, aki megpróbálja erőszakkal elvenni tőlem a gyermekeimet.
* * *
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.