Nem csak Olaszország, Franciaország...

Olasz lecke? Nem csak… 

 

(INFORMATIONS OUVRIERES  (Munkásinformációk) Daniel Gluckstein, a POI (francia Függertlen Munkáspárt) országos titkára)  

Azt, hogy Monti kudarcában az olasz választások az Europai Unió elvetését tükrözik, minden hírmagyarázó kiemelte.

De ennél több történt: ez előre eltervezett forgatókönyv  — mely szerint a «baloldalnak» kell a brüsszeli dikátumokat folytatni — nem valósulhat meg. Olaszország kormányozhatatlan ebben a felállásban, innen ered a piacok, a kormányok, az EU nyugtalansága.

A Demokrata Párt vezetője (az olasz kommunista párt távoli örököse) kikelt Beppe Grillo ellen: «az euróval, az Európai Unióval szemben nyilatkozik, hát ez szélsőjobboldali politika».

Képzeljük el, ha minden olyan párt, amely történelmileg a munkásosztályban gyökerezik, a dolgozók érdekeinek megfelelően EU-ellenes kampányt folytatott volna, vajon Grillo kapott volna 25 %-ot?  Élvezne-e ekkor népszerűséget Grillo pártja, ha  támogatta volna az Európai Uniót?

Ezt mondja egy kommentátor a France Info-n: «Nyilvánvaló, hogy ez a szigorításokkal szembeni ellenszavazatok összességét jelenti. Mennyi ideig tarthat még, a következő olasz kormány is folytatja ezt a politikát? Biztos, hogy  Európában érthető okokból köteles lesz ezt tenni, de  ma már lehetetlen tovább folytatni úgy téve, mintha a népesség elfogadná. Madridban a hétvégén is milliók tüntettek, Görögország pedig robbanáskész. Mikor következik be Franciaországban? Az olasz lecke nem csak Olaszországnak szól. Európának. Társadalmi válság, politikai válság, megoldási válság Olaszországban, megoldási válság Európában».

Mialatt Hollande-Ayrault kormánya «stabilitási programját» készíti, amit az EU-nak be kell nyújtania, bejelentette, hogy a nyugdíjaknak, a társadalombiztosításnak, a családi pótlékoknak hozzá kell járulniuk a deficit lefaragásához; a munkanélküliség rekordokat dönt, az ország elmerül a prekaritásban…  A rádió nem is kérdőjelezi meg a szociális robbanást, csak annak dátumáról teszi fel a kérdést: «Mikor következik be Franciaországban?»

Vitális kérdés a munkásosztály sorainak egysége az EU programjaival szemben. Döntő támpont ehhez a CGT és a CGT-FO szakszervezeti tömörülések márc. 5-re szóló felhívása a munkáltatókkal kötött egyezség elleni mozgósítás.

Az olasz leckén túl sürgőssé vált olyan munkáspárt megerősítése, amely ellenáll az EU rohamainak, az azzal való szakítást követeli, az összes megszorításos politika elvetését - jöjjön az jobbról vagy balról.

Pártunk ebben az irányban halad. Ebben a szellemben tartjuk 4. nyílt kongresszusunk előkészületeit, naggyűléseinket és vitáinkat.

 

Az EU – az új szerződés értelmében – eljárást indít Franciaország ellen

 

Febr. 22-én az Európai Unió ismét eljárást kezdeményez Franciaország ellen. Az új szerződés, a TSCG (GPUSKK) életbelépett, ugyanaz, amelyet Hollande-Ayrault kormánya ratifikáltatott.

Ápr. 30-ig ki kell munkálnia a kormánynak egy egész sorozat kiegészítő megszorító intézkedést, be kell mutatnia Brüsszelnek a  «strukturális reformok» programját.

Pedig már eddig is ez a kormány döntött arról, hogy 2,5 milliád euróval csökkenti a családi pótlékokat, 3 milliárddal a helyhatóságok támogatását, és a harmadik évben is folytatja a tisztviselők bérbefagyasztását…

De az EU-nak ez sem elég, soha nem elég.

Most «strukturális reformokat» akar, vagyis az 1945-ben létrehozott, szolidaritáson alapuló szociális ellátórendszernek, a társadalombiztosításnak a teljes lebontását, a nyugdíjrendszerét, a munkatörvénykönyvét!

A kormány máris elkezdte ezeket a «strukturális reformokat » a Peillon törvénytervezettel, amely az iskolarendszert célozza szétverni, s amely ellen a közelmúltban pedagógussztrájkok és tüntetések zajlottak.

Ugyanígy a kormány a munkáltatókkal kötött szerződést ki akarja terjeszteni, ez tenné általánossá a rugalmas munkavégzést, a munkatörvénykönyv megsemmisítését, amely ellen két nagy szakszervezeti tömörülés tiltakozik márc. 5-én.

Hogyan lehet leállítani ezt a kormányt, amely teljes mértékben aláveti az országot az Európai Unió szigorítási politikájának?

Vitassuk meg együtt.
(a POI széles körben terjesztett röplapja)