Kína-levél 395.sz.

Kína-levél 395.sz.

 

A Kígyó éve. Febr. 10-én az ország a kígyó évébe lépett. Dolgozók százmilliói vették ki szabadságukat, migránsok használják ki az alkalmat, hogy meglátogassák családjukat. A Kínai Kommunista Párt folytatja korrupcióellenes kampányát, jó huszas nagységrendű azon vezetők száma, akik ellen vizsgálat folyik. Zhao Haibinról beszélnek, akinek 192 tulajdona van Shenzhenben, Huizhouban és Zhuhaiban. Ő a lufengi rendőrprefektúra nagyágyúja, ide tartozik Wukan városa is, ahol lázongás támadt, majd demokratikus helyi választások zajlottak, s ugyanez a prefektúra blokkolja a mai napig is az eltulajdonított földek egy része visszaadását…

A kormány pedig programot fogadott el a gazdagok és szegények közötti szakadék mérséklésére: «Nagy fejlődési és jövedelmi különbségek vannak a város és a vidék között, a jövedelemelosztás kevésbé észszerű, homályos és az illegális jövedelmek nagyon súlyos problémája létezik.» A «The New York Times» (febr. 5.) azt magyarázza, hogy  «Kínában a piac erőszakolt bevezetése során a változások az egyenlőtlenség felé hatnak, Xi úr azt nyilatkozta, hogy a pártnak meg kell szüntetnie a közszolgáltatások és a korrupció okán támadt állampolgári elégedetlenséget». Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a korrupció elleni harcban a kormány nem mutat fel semmilyen új intézkedést…

 

A nagy reform. A tanárok közelmúltbeli sztrájkja (lásd lentebb) felhívta a figyelmet arra a reformra, amelyről a sajtó nem nagyon beszél, de amely mélységes felindulást kelt. A sztrájkoló tanároknak egy felelős szemükbe vágta: «A fix fizetés az más időkben volt!». A középfokú oktatásban dolgozóknak, ugyanúgy mint az egészségügyieknek, módosítják a fizetésüket, annak egy része (30 %-ig mehet) eredmény- és teljesítményjelző alapján változó bérré válik!

A nyugdíj is változik. A régiek maradnak az állami rendszerben, az újonnan felvettek pedig egy újba kerülnek, nyugdíjuknak csak egy része lesz állami, a másik az alkalmazott által önfinanszírozandó egyéni számlán gyűlik. A két kategória közöttiek fokozatosan lépnek át az új rendszerbe - írja az «Economic Observer» (2011. ápr. 18.).

Ezután lesz még egy szakasz, az állami vállalatok «reformja», ha hihetünk a «China Review News»-nak (febr. 13.), ebben azokat versenyképességük alapján osztályoznák, aztán az állam védő karjaiból kivetnék őket. A «reform» összeségében legkevesebb 80 millió közszolgáltatási, adminisztrációs, kutatóintézményi és állami vállalati dolgozót érintene élet- és munkakörülményeiben!

 

Mit szól hozzá a nagy hivatalos szakszervezet, az ACFTU, amelynek 250 milliós a tagsága? Részt vesz vagy tárgyal? Hallgat, mert résztvevő a hatalmon levő kommunista párt meghatározta politikában és maga is végrehajtatja azt, amiről tárgyalni se lehet. Részt venni vagy tárgyalni? Ez az a kérdés, ami felmerül a Foxconn szakszervezeti választásai révén is. A tajvani óriás szerelteti össze több mint egymillió kínai fiatallal a Dell, Apple, HP számítógépeit és a Sony egyéb termékeit. Azt állítja, helyet kell adni a fiataloknak és az igazgatóság tagjait el kell távolítani a választások során.

És ha a választások a dolgozók szabad jogát biztosítják arra, hogy saját küldötteiket maguk jelöljék ki? Arról legyen-e szó, hogy vállalati ügyekiből vegye ki részét – úgy ahogyan az ACFTU teszi a futószalagon dolgozó fiatalságot bekeretezve? Vagy állítson fel egy küldöttekből álló kollektívát, amely kollektív követelésekről tárgyal az igazgatósággal?

Nem is olyan régen tömeges sztrájkok törtek ki a Foxconn üzemeiben. Az ACFTU káderei minden alkalommal a munka felvétele mellett voltak… Ahogy a «Financial Times» írja (febr. 4.) «a szavazás joga hozzájárulna a stabilitáshoz és a párt hatalmához»? Semmi sem kevésbé bizonyos.

 

«Inkább, mint az állandó konfliktusok kockázata»… A brit «The Guardian» (febr. 5.) a megfelelő kérdés teszi fel és elemzi is ezt a helyzetet: «Mindenhol máshol az a válasz, hogy a szakszervezeteket el kell taposni, ez a legjobb módszer a bérek letörésére, akkor miért van ez másképp Kínában? A válasz csak részben a társadalmi robbanás fenyegetése, amely bekövetkezhet, ha a hivatalos szakszervezet kontrollját elkerüli. Még januárban is sztrájkok voltak a Foxconn-nál az évvégi kifizetetlen prémiumok miatt. A utóbbi 10 év sztrájkjainak 70 %-a a feldolgozóiparban zajlott és ezen új akciókat általában a fiatal migránsok vezették. A kínai kormányt fenyegető veszélyt alapjában az jelenti, hogy a dolgozók kezdenek független képviseletet szerezni maguknak, merthogy a létező szakszervezet nem képes a függetlenségre. Eddig a dolgozók inkább azért küzdöttek, hogy a ACFTU-t demokratizálják ahelyett, hogy lecserélték volna. De elkötelezik magukat olyan akciókban is, amelyekhez egyáltalán nem kérik ki az ACFTU véleményét, és egyre gyakoribb, hogy maguk választják ki maguk közül saját delegáltjaikat. Ez az önbizalomnak olyan fokát jelzi, ami félelmet kelt a munkáltatókban. És ha a kínai  munkás saját magára szabott demokratikus szakszervezeti rendszert hoz létre, követelései ellenőrizhetetlenné válnak. Minden bizonnyal ezért szeretne a kormány egyre inkább intézményesítve belépni a munkásellenállásba. Jobb inkább tárgyalásokkal kezelni, mintsem kockáztatni az állandó, néha erőszakos konfliktusokat.»

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Demokratikus küldöttválasztások a  Foxconn-nál?

 

A Foxconn febr. 4-én jelentette be, hogy szakszervezeti választásokat tart, nagyobb képviseletet biztosítva a fiataloknak és az igazgatóság tagjait távol tartja ezektől. «A dolgozóknak a Foxconn szakszervezetébe be kell folyniuk és érdekeiknek megfelelő hatékonyabb képviselet szükséges», mondja a Foxconn. A szakszervezet elnöke, bizottságának 20 tagja titkos szavazással lesz megválasztva. «Bárki jelöltetheti magát szakszervezeti küldöttnek», mondja a szóvivő. Valljuk be, hogy furcsa ezt hallani egy olyan vállalati vezetéstől, amely állandóan munkajogot sért, 2007 óta rendelkezik parancsainak engedelmeskedő szakszervezettel. Akkor mire fel ez bejelentés?

Ez egy olyan akcióterv része, amit a Fair Labor Association (amerikai munkáltatói társulás a méltó munkáért) javasolt az Apple kérésére több botrány után, amely annak image-ét egyre jobban bepiszkolta (Reuters febr.4.) De az nem világos, hogy vajon ez minden üzemét, azok minden részlegét érinti-e. Mi az új? A «Shanghai Daily» (febr 5.) idézve a hivatalos Xinhua ügynökséget: «ez inkább hasonlít egy létező mechanizmus tisztogatására, mint egy nyomot hagyó reformra.»

 

Hogyan választják ki a jelölteket?

Titkosan, szabad jelöltséggel vagy véleményegyeztetési után jelöléssel? Gu Cheng, az ACFTU felelőse Shenzhenben azt mondja, szakszervezete még 2012 júniusában kérte a Fonxconn-tól, részletes programmal és reméli, hogy minden üzemben sor kerül rá: «Minden szakaszban lesz végső szavazás a törvények és szabályok betartásával». Wang Tongxin, a szakszervezet shenzheni alelnöke pedig beismeri, a Foxconn nagy erőfeszítéseket tett. Különös, nem?

A shenzheni üzemben a 12-ből csak 9 szektorban van szakszervezet. Arról nem szól a választási leírás, hogy mindegyikre vonatkozik-e, a Xinhua hivatalos ügynökség csak annyit mond, először a dolgozókkal beszélgetnek el a lista felállításához, aztán öt napig gondolkodhatnak a munkások a szavazás előtt. Eléggé messzinek tűnik az olyan demokratikus választástól, amit a Honda Foshannál vagy az Ohmnál láttunk (380-as sz. levelünk). A «China Labour Bulletin» munkatársa azt magyarázza, hogy a Foxconn-nál az összes választottnak feltétlenül az ACFTU tagjának kell lennie, így a képviselet számára alkalomadtán lehetetlenné válik feladata elvégzése a kollektív szerződésekről való tárgyalás folyamán. Az üzleti körök kívánsága ez lehet. 

 

Részt venni vagy tárgyalni?

Wayne Eastman, a Rutgers üzleti iskola tanára (MacNewsWorld, febr. 6.): «A Foxconn előre menekülésével a kínai dolgozók és az ország is hasznot húz, kínai szindikalista módon együttműködhetnek, fókuszálva a kollektív szerződésekre és bátorítva a dolgozókat a részvételre.» Részvétel a vállalat életében - igen; de alkudozni a követelésekről - nem!

Ellentétes vélemény: «A munkások akaratát valóban kifejezheti, ha a dolgozóknak hagyják a választás lehetőségét», mondja Wang Jing, a pekingi Gazdasági Egyetem munkaviszonyokkal foglalkozó tanára, «mindenesetre ez jó megoldás. Azt mutatja, hogy a vállalat meg akarja javítani kapcsolatát a dolgozókkal.»(Reuters, febr. 4.)

Anita Chan kutató szkeptikus marad: «A Foxconn nem az első «demokratikus választásokat» szervező vállalat. A sajtó fényt vetett ezekre a választásokra, sehova nem vezettek. Csak reklám.»

A Sacom, egy hong-kongi civilszervezet, kiváló tanulmány közölt a Foxconn gyakorlatáról. Megjegyezte, hogy nem tudni még, a vezetés hány tagja lesz megválasztva demokratikusan munkatársaik által. A Sacom a szakszervezet valódi függetlenségét reklamálja.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

Tanári munkabeszüntetése a reform ellen

December eleje óta tiltakozások és demonstrációk zajlanak a középkokú oktatási intézményekben, a pedagógusok elsősorban fizetésük módozatának megváltoztatása ellen lépnek fel. Wuhanban (Hubei tartomány) és Guizhou, Zhejiang Henan tartományokban sztrájkok voltak, csak januárban legalább 10 («China Labour Bulletin», jan. 28.).

A reform alapján bérük egy része szakmai teljesítményük alapján kerül megítélésre. Guangdongban pl. 200 tanár lépett sztrájkba dec. 23-án, miután megtudták, hogy ez bérük 30 %-át is érintheti. 3800 yüant keresnek (450€ kb), s miután ebből lejönnek a társadalmi terhek és a lakbér, a 30 %-os veszteség fenyegetése elviselhetetlen. Zhuhai városban egy szóvivő közölte velük: «A reformot be kell vezetni. Jellemző a tanárok gondolkodásmódjára, de a fix fizetéshez való ragaszkodás egy más korszak terméke. A reform csak azokat fogja sújtani, akik nem dolgoznak keményen.»

 

Átnevelő munkatáborok

A külföldi sajtó aziránt érdeklődik, hogy az átnevelő munkatáborok ügye valóban szerepel-e  a jövő hónapban sorra kerülő éves országgyűlési ülésszakon. Hallottunk egymásnak ellenmondó hivatalos nyilatkozatokat, egyesek megszüntetéséről, mások annak reformjáról beszélnek. Jelenleg ez a rendszer a rendőrségnek lehetőséget biztosít, hogy három évig terjedően kivonja a forgalomból azokat, akiket el akar hallgattatni.

De ha bezárják a táborokat, mit csináljanak lakóikkal? Wang Gongyi magasrangú igazságügyi tisztviselő, specialista («Financial Times», febr. 18.): «amikor a tüntetők elözönlik az utcákat, a rendőrség számára a stabilitás fenntartására más eszközöket kell találni». Szerinte a rendőrség két hónapja gyakorlatilag leállt a táborba küldés gyakorlatával; a 2009-es 160 ezer fogvatartott száma a múlt évre lecsökkent 50 ezerre és ezév végére pedig csak 20 ezer lesz. De hát milyen fejlődés az, ahol az állampolgároknak egyszerű rendőri önkény és nem bíróság ítélet által hosszú éveket kell szenvedniük szabadságuktól megfosztva, verésnek, túlzott kizsákmányolnak, sőt kínzásoknak kitéve ezekben a táborokban?

 

Ritka ítélet

Azok az állampolgárok, akik a helyi hatóságoknál az állami vállalati reform, vagy az illegális földelkobzás ügyében süket fülekre találnak, gyakran Pekingbe utazva a felsőbb hatóságokhoz fordulnak petíciójukkal. A helyhatóságok pedig legtöbbször magán őrző-védőket uszítva rájuk megpróbálják akadályozni ügyük előrehaladását. Egy pekingi bíróság 6 hónaptól 2 éves börtönig terjedően  elítélt tíz 17 – 32 éves személyt, akiket azért fizettek le, hogy illegálisan fogva tartsák a Hunanból a fővárosba peticiós céllal érkezett panaszosokat (Xinhua, febr. 5.).