Kína-levél 395.sz.
A Kígyó éve. Febr. 10-én az ország a kígyó évébe lépett. Dolgozók százmilliói vették ki
szabadságukat, migránsok használják ki az alkalmat, hogy meglátogassák
családjukat. A Kínai Kommunista Párt folytatja korrupcióellenes kampányát, jó
huszas nagységrendű azon vezetők száma, akik ellen vizsgálat folyik. Zhao
Haibinról beszélnek, akinek 192 tulajdona van Shenzhenben, Huizhouban és
Zhuhaiban. Ő a lufengi rendőrprefektúra nagyágyúja, ide tartozik Wukan városa
is, ahol lázongás támadt, majd demokratikus helyi választások zajlottak, s
ugyanez a prefektúra blokkolja a mai napig is az eltulajdonított földek egy
része visszaadását…
A kormány pedig
programot fogadott el a gazdagok és szegények közötti szakadék mérséklésére: «Nagy fejlődési és jövedelmi különbségek vannak a város és a vidék között,
a jövedelemelosztás kevésbé észszerű, homályos és az illegális jövedelmek
nagyon súlyos problémája létezik.» A «The New York Times»
(febr. 5.) azt magyarázza, hogy «Kínában a piac erőszakolt bevezetése
során a változások az egyenlőtlenség felé hatnak, Xi úr azt nyilatkozta, hogy a
pártnak meg kell szüntetnie a közszolgáltatások és a korrupció okán támadt
állampolgári elégedetlenséget». Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a
korrupció elleni harcban a kormány nem mutat fel semmilyen új intézkedést…
A nagy reform. A tanárok közelmúltbeli sztrájkja (lásd lentebb) felhívta a figyelmet arra
a reformra, amelyről a sajtó nem nagyon beszél, de amely mélységes felindulást
kelt. A sztrájkoló tanároknak egy felelős szemükbe vágta: «A fix fizetés az más
időkben volt!». A középfokú oktatásban dolgozóknak,
ugyanúgy mint az egészségügyieknek, módosítják a fizetésüket, annak egy része
(30 %-ig mehet) eredmény- és teljesítményjelző alapján változó bérré válik!
A nyugdíj is változik. A
régiek maradnak az állami rendszerben, az újonnan felvettek pedig egy újba
kerülnek, nyugdíjuknak csak egy része lesz állami, a másik az alkalmazott által
önfinanszírozandó egyéni számlán gyűlik. A két kategória közöttiek fokozatosan
lépnek át az új rendszerbe - írja az «Economic Observer» (2011. ápr. 18.).
Ezután lesz még egy
szakasz, az állami vállalatok «reformja», ha hihetünk a «China Review News»-nak
(febr. 13.), ebben azokat versenyképességük alapján osztályoznák, aztán az
állam védő karjaiból kivetnék őket. A «reform» összeségében legkevesebb 80
millió közszolgáltatási, adminisztrációs, kutatóintézményi és állami vállalati
dolgozót érintene élet- és munkakörülményeiben!
Mit szól hozzá a nagy
hivatalos szakszervezet, az ACFTU, amelynek 250 milliós a tagsága?
Részt vesz vagy tárgyal? Hallgat, mert résztvevő a hatalmon levő kommunista
párt meghatározta politikában és maga is végrehajtatja azt, amiről tárgyalni se
lehet. Részt venni vagy tárgyalni? Ez az a kérdés, ami felmerül a Foxconn
szakszervezeti választásai révén is. A tajvani óriás szerelteti össze több mint
egymillió kínai fiatallal a Dell, Apple, HP számítógépeit és a Sony egyéb
termékeit. Azt állítja, helyet kell adni a fiataloknak és az igazgatóság
tagjait el kell távolítani a választások során.
És ha a választások a
dolgozók szabad jogát biztosítják arra, hogy saját küldötteiket maguk jelöljék
ki? Arról legyen-e szó, hogy vállalati ügyekiből vegye ki részét – úgy ahogyan
az ACFTU teszi a futószalagon dolgozó fiatalságot bekeretezve? Vagy állítson
fel egy küldöttekből álló kollektívát, amely kollektív követelésekről tárgyal
az igazgatósággal?
Nem is olyan régen
tömeges sztrájkok törtek ki a Foxconn üzemeiben. Az ACFTU káderei minden
alkalommal a munka felvétele mellett voltak… Ahogy a «Financial Times» írja
(febr. 4.) «a szavazás joga
hozzájárulna a stabilitáshoz és a párt hatalmához»? Semmi sem kevésbé
bizonyos.
«Inkább, mint az állandó
konfliktusok kockázata»… A brit «The Guardian»
(febr. 5.) a megfelelő kérdés teszi fel és elemzi is ezt a helyzetet: «Mindenhol máshol az a válasz, hogy a szakszervezeteket el kell taposni, ez
a legjobb módszer a bérek letörésére, akkor miért van ez másképp Kínában? A
válasz csak részben a társadalmi robbanás fenyegetése, amely bekövetkezhet, ha
a hivatalos szakszervezet kontrollját elkerüli. Még januárban is sztrájkok
voltak a Foxconn-nál az évvégi kifizetetlen prémiumok miatt. A utóbbi 10 év
sztrájkjainak 70 %-a a feldolgozóiparban zajlott és ezen új akciókat általában
a fiatal migránsok vezették. A kínai kormányt fenyegető veszélyt alapjában az
jelenti, hogy a dolgozók kezdenek független képviseletet szerezni maguknak,
merthogy a létező szakszervezet nem képes a függetlenségre. Eddig a dolgozók
inkább azért küzdöttek, hogy a ACFTU-t demokratizálják ahelyett, hogy lecserélték
volna. De elkötelezik magukat olyan akciókban is, amelyekhez egyáltalán nem
kérik ki az ACFTU véleményét, és egyre gyakoribb, hogy maguk választják ki
maguk közül saját delegáltjaikat. Ez az önbizalomnak olyan fokát jelzi, ami
félelmet kelt a munkáltatókban. És ha a kínai munkás saját magára szabott
demokratikus szakszervezeti rendszert hoz létre, követelései
ellenőrizhetetlenné válnak. Minden bizonnyal ezért szeretne a kormány egyre
inkább intézményesítve belépni a munkásellenállásba. Jobb inkább tárgyalásokkal
kezelni, mintsem kockáztatni az állandó, néha erőszakos konfliktusokat.»
––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Demokratikus
küldöttválasztások a Foxconn-nál?
A Foxconn febr. 4-én
jelentette be, hogy szakszervezeti választásokat tart, nagyobb képviseletet
biztosítva a fiataloknak és az igazgatóság tagjait távol tartja ezektől. «A dolgozóknak a Foxconn szakszervezetébe be kell folyniuk és érdekeiknek
megfelelő hatékonyabb képviselet szükséges», mondja a Foxconn. A szakszervezet
elnöke, bizottságának 20 tagja titkos szavazással lesz megválasztva. «Bárki jelöltetheti magát szakszervezeti küldöttnek», mondja a szóvivő. Valljuk be, hogy furcsa ezt hallani egy olyan vállalati
vezetéstől, amely állandóan munkajogot sért, 2007 óta rendelkezik parancsainak
engedelmeskedő szakszervezettel. Akkor mire fel ez bejelentés?
Ez egy olyan akcióterv
része, amit a Fair Labor Association (amerikai munkáltatói társulás a méltó
munkáért) javasolt az Apple kérésére több botrány után, amely annak image-ét
egyre jobban bepiszkolta (Reuters febr.4.) De az nem világos, hogy vajon ez
minden üzemét, azok minden részlegét érinti-e. Mi az új? A «Shanghai Daily»
(febr 5.) idézve a hivatalos Xinhua ügynökséget: «ez inkább hasonlít egy
létező mechanizmus tisztogatására, mint egy nyomot hagyó reformra.»
Hogyan választják ki a
jelölteket?
Titkosan, szabad
jelöltséggel vagy véleményegyeztetési után jelöléssel? Gu Cheng, az ACFTU
felelőse Shenzhenben azt mondja, szakszervezete még 2012 júniusában kérte a
Fonxconn-tól, részletes programmal és reméli, hogy minden üzemben sor kerül rá: «Minden szakaszban lesz végső szavazás a törvények és szabályok
betartásával». Wang Tongxin, a szakszervezet shenzheni alelnöke pedig beismeri, a
Foxconn nagy erőfeszítéseket tett. Különös, nem?
A shenzheni üzemben a
12-ből csak 9 szektorban van szakszervezet. Arról nem szól a választási leírás,
hogy mindegyikre vonatkozik-e, a Xinhua hivatalos ügynökség csak annyit mond,
először a dolgozókkal beszélgetnek el a lista felállításához, aztán öt napig
gondolkodhatnak a munkások a szavazás előtt. Eléggé messzinek tűnik az olyan
demokratikus választástól, amit a Honda Foshannál vagy az Ohmnál láttunk
(380-as sz. levelünk). A «China Labour Bulletin» munkatársa azt magyarázza,
hogy a Foxconn-nál az összes választottnak feltétlenül az ACFTU tagjának kell
lennie, így a képviselet számára alkalomadtán lehetetlenné válik feladata
elvégzése a kollektív szerződésekről való tárgyalás folyamán. Az üzleti körök
kívánsága ez lehet.
Részt venni vagy
tárgyalni?
Wayne Eastman, a Rutgers
üzleti iskola tanára (MacNewsWorld, febr. 6.): «A Foxconn előre
menekülésével a kínai dolgozók és az ország is hasznot húz, kínai szindikalista
módon együttműködhetnek, fókuszálva a kollektív szerződésekre és bátorítva a
dolgozókat a részvételre.» Részvétel a vállalat
életében - igen; de alkudozni a követelésekről - nem!
Ellentétes vélemény: «A munkások akaratát valóban kifejezheti, ha a dolgozóknak hagyják a
választás lehetőségét», mondja Wang Jing, a pekingi Gazdasági
Egyetem munkaviszonyokkal foglalkozó tanára, «mindenesetre ez jó megoldás.
Azt mutatja, hogy a vállalat meg akarja javítani kapcsolatát a dolgozókkal.»(Reuters,
febr. 4.)
Anita Chan kutató
szkeptikus marad: «A Foxconn nem az első «demokratikus
választásokat» szervező vállalat. A sajtó fényt vetett ezekre a választásokra,
sehova nem vezettek. Csak reklám.»
A Sacom, egy hong-kongi
civilszervezet, kiváló tanulmány közölt a Foxconn gyakorlatáról. Megjegyezte,
hogy nem tudni még, a vezetés hány tagja lesz megválasztva demokratikusan
munkatársaik által. A Sacom a szakszervezet valódi függetlenségét reklamálja.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––
Tanári munkabeszüntetése
a reform ellen
December eleje óta
tiltakozások és demonstrációk zajlanak a középkokú oktatási intézményekben, a
pedagógusok elsősorban fizetésük módozatának megváltoztatása ellen lépnek fel.
Wuhanban (Hubei tartomány) és Guizhou, Zhejiang Henan tartományokban sztrájkok voltak,
csak januárban legalább 10 («China Labour Bulletin», jan. 28.).
A reform alapján bérük
egy része szakmai teljesítményük alapján kerül megítélésre. Guangdongban pl.
200 tanár lépett sztrájkba dec. 23-án, miután megtudták, hogy ez bérük 30 %-át
is érintheti. 3800 yüant keresnek (450€ kb), s miután ebből lejönnek a
társadalmi terhek és a lakbér, a 30 %-os veszteség fenyegetése elviselhetetlen.
Zhuhai városban egy szóvivő közölte velük: «A reformot be kell
vezetni. Jellemző a tanárok gondolkodásmódjára, de a fix fizetéshez való
ragaszkodás egy más korszak terméke. A reform csak azokat fogja sújtani, akik
nem dolgoznak keményen.»
Átnevelő munkatáborok
A külföldi sajtó aziránt
érdeklődik, hogy az átnevelő munkatáborok ügye valóban szerepel-e a jövő
hónapban sorra kerülő éves országgyűlési ülésszakon. Hallottunk egymásnak
ellenmondó hivatalos nyilatkozatokat, egyesek megszüntetéséről, mások annak
reformjáról beszélnek. Jelenleg ez a rendszer a rendőrségnek lehetőséget
biztosít, hogy három évig terjedően kivonja a forgalomból azokat, akiket el
akar hallgattatni.
De ha bezárják a
táborokat, mit csináljanak lakóikkal? Wang Gongyi magasrangú igazságügyi
tisztviselő, specialista («Financial Times», febr. 18.): «amikor a tüntetők elözönlik az utcákat, a rendőrség számára a stabilitás
fenntartására más eszközöket kell találni». Szerinte a rendőrség két hónapja
gyakorlatilag leállt a táborba küldés gyakorlatával; a 2009-es
160 ezer fogvatartott száma a múlt évre lecsökkent 50 ezerre és
ezév végére pedig csak 20 ezer lesz. De hát milyen fejlődés az, ahol az
állampolgároknak egyszerű rendőri önkény és nem bíróság ítélet által hosszú
éveket kell szenvedniük szabadságuktól megfosztva, verésnek, túlzott
kizsákmányolnak, sőt kínzásoknak kitéve ezekben a táborokban?
Ritka ítélet
Azok az állampolgárok,
akik a helyi hatóságoknál az állami vállalati reform, vagy az illegális
földelkobzás ügyében süket fülekre találnak, gyakran Pekingbe utazva a felsőbb
hatóságokhoz fordulnak petíciójukkal. A helyhatóságok pedig legtöbbször magán
őrző-védőket uszítva rájuk megpróbálják akadályozni ügyük előrehaladását. Egy
pekingi bíróság 6 hónaptól 2 éves börtönig terjedően elítélt tíz 17 – 32
éves személyt, akiket azért fizettek le, hogy illegálisan fogva tartsák a
Hunanból a fővárosba peticiós céllal érkezett panaszosokat (Xinhua, febr. 5.).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.