Már a közmunkáért járó 47 ezer
forintos bér is elérhetetlen álom számos borsodi munkanélkülinek. Az Ózd
melletti Farkaslyuk községben a szerencsésebbeknek is csak 1-2 hónapra jut
egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy
ha "bizonyítanak", később jobb eséllyel juthatnak újra
közfoglalkoztatáshoz. Reményt a közeli bánya újranyitása jelenthetne, de ehhez
többmilliárdos állami támogatásra lenne szükség.
… Az önkormányzat
is mélyszegénységben él és nincs kerete a közmunkások fizetésére. Ráadásul
a farkaslyuki közmunkásoknak nincs lehetőségük termelő, munkahelyteremtő munkát végezni. Az
alpolgármester elmondása szerint korábban pályázatot nyújtottak be, hogy a
közmunkások utcai padokat készítsenek, amelyeket más településeknek és
magánszemélyeknek adtak volna el, némi bevételre szert téve. Az Ózdon található
munkaügyi központ azonban ezt elutasította.
Közmunkanélküliség
A közmunka intézményének egyébként már 2010 előttről vannak
hagyományai a településen. 2008-ban a falu pályázatot nyert, amely lehetővé
tette, hogy az önkormányzat gyakorlatilag az összes állástalant foglalkoztassa
az akkori szociális segélynél magasabb, átlagosan 60-65 ezres bérért. A
mostaniakhoz hasonlóan az akkori közmunkások is infrastrukturális
beruházásokban vettek részt, emellett felállt egy a közrendre vigyázó faluőrség
is. A kormányváltással ennek a programnak vége szakadt, Farkaslyukon is a
Fidesz-kormány országos közmunkaprogramja érvényesült – ez ebben az esetben
jóval kevesebb állami támogatást és munkahelyet eredményezett.
A
közmunkás állásokról a közgyűlés dönt, ekkor határozzák el, ki az az átlagosan
20-30 ember, aki a 270 közmunkás közül 1-2 hónapig dolgozhat, legfeljebb 47
ezer forintért. Az utóbbi időben viszont a faluban nem volt lehetőség nyolcórás munkát vállalni, így a többség jobb esetben is 35 ezret vihetett
haza 6 órai munkáért. Mivel a rendelkezésre álló minimális összeget a lehető
legtöbb felé kell elosztani, előfordult, hogy a valamivel magasabb
szakmunkásbér helyett csak a segédmunkásoknak járó összeget fizették ki például
kőművesmunkáért is. A közmunkára kiválasztottaknak „behívót” küldenek, amellyel
másnap reggel meg kell jelenniük az önkormányzatnál, ahol rövid munkavédelmi
oktatás és alkalmassági vizsgálat után megkapják a szerszámaikat és elkezdhetik
a munkát.
… Feketemunkát végeznének, már
ha lenne. A környéken gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amely akár ilyen
lehetőséget is kínálhatna. Farkaslyukon gyakorlatilag semmi lehetőség nincs a
kiemelkedésre, munkahelyet csak egy kisebb varroda és egy fecskendőgyár jelent,
amelyek negyven, illetve harminc embert foglalkoztatnak, a lakosok többsége a
közeli városokba, főként Egerbe és Ózdra jár be dolgozni. A kevés fiatal
helyzete szintén kilátástalan – a legközelebbi iskola 6 kilométerre, Ózdon
található, buszra viszont keveseknek van pénze, az egyetemi, főiskolai
tanulmányok valamelyik közeli intézményben pedig gyakorlatilag elérhetetlennek
tűnnek, amikor a falu elhagyása is luxusnak számít. A községben nincs
kultúrház, könyvtár, mozi, egyedül egy kocsma jelenti a szabadidős lehetőséget
– persze ez sem sokat, mert a közmunkások többségének a legalapvetőbb
szükségletekre sincs pénze. …
Az önkormányzat korábban pályázott arra, hogy a közmunkásoknak
vetőmagot, élő állatokat adjanak, amelyet elutasítottak arra hivatkozva, hogy a
Bükk völgyében fekvő falu „nem alkalmas mezőgazdasági tevékenységre”.
Jövedelem-kiegészítésre a közmunkásoknak így gyakorlatilag semmi lehetőségük
nincs. Télen sokan próbálnak a tüzelővel spórolni úgy, hogy a falu mellett
kutatnak szén után – bár ez elvileg tilos, a rendőrök általában nem szólnak
rájuk, hiszen rosszabb lenne, ha ehelyett fát lopnának a közeli (már így is
részben letarolt) erdőkből.
Reményt
egyedül a szénbánya újraindítása jelenthet. Január 11-én jelképesen újranyitották a
rendszerváltás után bezárt szénbánya egyik
tárnáját, a napokban elkezdődött felmérésen azonban kiderült, ezek rosszabb
állapotban vannak, mint gondolták. Bár a tárnákat a bánya bezárásakor elvileg
lezárták, azokba később mégis betörtek, ellopták a rézdrótokat és más ott
hagyott felszereléseket. Sok helyen hiányoznak a sínek, a kitermeléshez
szükséges gépeket pedig valószínűleg Magyarországon már nem is lehet
legyártani.A termelés újraindításáról állítólag hazai és kínai befektetők is érdeklődnek, helyiek szerint azonban milliárdos állami támogatás nélkül nem oldható meg az újranyitás. Farkaslyuk korábban tipikus bányászváros volt, a helyiek nagy része bányászként dolgozott, ma is láthatók az egykori bányászokat kiszolgáló öltözők, ebédlők, amelyeket az önkormányzat újra beindítana, amennyiben ismét elindul a kitermelés. Az esetleges újranyitáshoz nemcsak a bánya felújítására lenne szükség, de a helyiek átképzésére is. Már csak kevesen tudnának bányászként elhelyezkedni azok közül, akik 89 előtt a tárnákban dolgoztak, a most munkaképes embereket tömegesen kellene kiképezni, ha helyi munkaerővel indítanák újra a kitermelést. A helyiek ennek ellenére nagy reményeket fűznek a bánya újranyitásához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.