Körkép

Osztályharc

Egyelőre nem tudni, hogy kik milyen járművel szállítják majd a városkörnyéki járatok utasait. A Volánbusz kénytelen volt visszavonni januárban sebtében kiírt busztenderét, miközben eleddig a BKV-val sem tudtak megállapodni a használt járművek bérléséről. Még kevesebb az információ a BKV-nál feleslegessé váló dolgozók átvételéről. Febr. 13-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elé vonulnak a BKV dolgozói. A tüntetés célja a fővárosi agglomerációs járatok Volánbusznak való átadásáról szóló döntés felfüggesztése, saját munkahelyük, jövőjük. «Mindazokat idevárjuk, akiknek fontos a munkahelyük, a családjuk biztonsága, illetve meg szeretnék állítani a kormány BKV Zrt. szétdarabolására irányuló törekvését», hangsúlyozza az Egységes Közlekedési Szakszervezet. A két egyszerre történő kiszervezés összesen 280 járatot, 1000–1200 dolgozót érint. A cég valamennyi munkavállalója veszélybe kerül, hiszen a vállalati szolgáltatási feladatok elvonása szükségszerűen a munkavállalók jövedelmének csökkenéséhez, munkakörülményeik további romlásához vezet, kevesebb járművezető alkalmazását jelenti, de kihat a karbantartói és más területeken dolgozókra is. A szakszervezetek a minisztériumi döntés nyilvánosságra kerülése után rögtön tárgyalásokat kezdeményeztek a tárca, a fővárosi önkormányzat, a BKV, a MÁV és a Volánbusz vezetőivel. Találkoztak a fejlesztési minisztérium képviselőivel, a főpolgármesterrel, és többször egyeztettek a BKV vezetésével is. Ám valós választ kérdéseikre sehonnan sem kaptak. Az viszont nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a tárca foggal-körömmel ragaszkodik döntéséhez, annak ellenére is, hogy a Volánbusz nincs felkészülve a feladat átvételére.

Padlón az ipar

A csillogó gyáravatások közepette sem sikerült normalizálni a magyar össztermék (GDP) döntő hányadát adó ipar helyzetét. Az ipari recesszió folyamatos. Decemberben 7,6 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adata szerint. A gyárleállásokon okozta veszteségeken még az autóipari sikerek sem segítenek, a számítástechnikai, optikai és elektronikai termékkörben drasztikus a visszaesés. Gondoljunk csak a komáromi Nokia vagy a zalaegerszegi Flextronics egyik gyárának bezárására. De a talpon maradottak is visszafogták termelésüket, a műszaki cikkek esetében 20 százalék fölötti éves termeléskiesést mért a KSH. A decemberi adattal nem lógunk ki a sorból, hiszen a régiós versenytársak közül a cseh ipari termelés 12,5 százalékkal, a lengyel pedig 10,6 százalékkal zuhant decemberben. Az elszomorító ipari adat egyben azt is jelenti, hogy a tavalyi GDP visszaesése inkább a kettő, mint az egy százalékhoz esik majd közelebb. Hacsak a mezőgazdaság nem tett csodát az év utolsó negyedévében – de erre alapozni értelmetlen.

MALÉV

Tavaly február harmadikán reggel bejelentették, hogy leállt a Malév. A 22 gépet, több mint ezer saját alkalmazottat, leányvállalataiban pedig további csaknem ezer embert foglalkoztató cég 66 év után fejezte be működését. Az Európai Unió jogellenesnek minősítette a cég állami támogatását, amely az utolsó három évében már extrém magas veszteséget termelt. Azóta kiderült: Magyarország jelenlegi kormányának a magyar légi közlekedés fejlesztése és stratégiai jelentősége pedig nem volt több üres szólamnál és nem csak a cég kezét engedték el, de több mint ezer munkavállalóját is magára hagyta. A kormány az uniós verdikt ürügyén próbálja elhárítania csőd miatti politikai felelősséget, a jogit ezzel maximum elodázni tudja. Semmit nem tett a magyar légi közlekedés megmentéséért, s a tétlenséggel lényegében ingyen adta át a magyar piacot a külföldi fuvarozóknak. Még a felszámolási eljárás sem fejeződött be a jogszabály által előírt határidőre: a társaságnak nincs könyvvizsgáló által is jóváhagyott mérlege, illetve a cégnek peres ügyei vannak folyamatban. A felszámolási eljárásban 170 milliárd forint hitelezői követelést regisztráltak, közöttük az orosz Vnyesekonombank, az ILFC amerikai repülőgép-lízingcég – ezeket közpénzekből kell kifizetni. A dolgozóknak pedig a cég még többel maradt adósa: a jogos járandóságok meghaladják a tízmilliárd forintot. A több mint 1000 fős Malév-állományból csak 56 olyan dolgozó van, aki maradéktalanul megkapta járandóságát. A többiek csak ennek törtrészéhez jutottak hozzá. «Sorsára hagytak több mint ezer embert. Nemcsak, hogy nem fizették ki az állami tulajdonú cég dolgozóit, de még csak támogatást sem adtak az elhelyezkedésükhöz, pedig egyik napról a másikra húzták ki a talajt a lábuk alól» – mondja a Hunalpa szakszervezet vezetője.