Hogyan ejtette csapdába a bankot egy ügyfél?

 

 

A szerződés alján a lényeget apró betűkkkel írja a bank. Oroszországban egy furfangos ügyfél saját csapdájába ejtette …

Amikor a negyvenéves Dimitrij Agarkov 2008-ban kiböngészte az apróbetűs szöveget, amit bankja egy hitelkártya kapcsán ajánlott, dühbe gerjedt (túl magas büntetési ráta, túl alacsony kiadás, stb). A voronyezsi lakos semmit nem talált megfelelőnek. Zseniális ötlete támadt. Szépen beszkennelte a szerződést, számítógépén módosította az apróbetűs szöveget, kinyomtatta, kitöltötte és bankba vitte aláírásra – más pénzintézetekkel ellentétben ez a bank, a TCS (Tinkoff Credit System) aláírását csak akkor adja, ha az ügyfél már megtette ezt. Mint nagyon sok országban, a szerződést egyik vagy másik fél szabadon módosíthatja, a lényeg az, hogy aláírják…

Az új záradék? A felhasznált hitel plafon nélküli, kamata 0%-os, és nincs éves alapdíj. Még ezt is hozzátette: "az ügyfél nem köteles a bank által felszámolt költséget vagy egyéb kiadásokat fizetni". De még messzebbre ment, megjegyezte, ha a bank egyoldalúan módosítaná a szerződést, köteles az ügyfél számára 3 millió rubel (68.000 euró) illetve a szerződés felmondása esetén 6 millió rubel kártérítésre.

Két évig nyugodtan használta a kártyát, nem használva ki a korlátlan hitel lehetőségét. Számára (ahogy később mondta) az egész csak kihívást jelentett, nem visszaélést. 2010-ben azonban a bank eredeti előírásánál magasabb összeget használt fel, a bank pedig megszüntette számláját és kártyáját.

2012-ben Dimitrij Agarkov visszautasította a bank követelését, amely pedig bírósághoz fordult és 45.000 rubelt reklamált (1.020 euró).
A bíróság azonban Agarkovnak adott igazat. A «szerződésmódosítás» lehetőségét elfogadta - akkor is, ha azt a bankban nem olvasták el, csak aláírták, s mindössze a kölcsön összegét kellett visszafizetnie.
Agarkovnak ennyi azonban nem elég, a szerződés «záradéka» szellemében ragaszkodik a szerződésmódosítás ill. számlafelmondás esetén «megállapított» kártérítéshez. A bank főnöke, Oleg Timkov is folytatja a riposztot…  

(Forrás: Challenges)

No comment

(az USA a világban)

„…  Az Egyesült Államok arra kéri a magyar kormányt, hogy ítélje el a szír kormányt a vegyi fegyverek használata miatt - közölte az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pénteken az MTI-vel. A magyar Külügyminisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte: Magyarország szövetségeseivel szorosan egyeztetve alakítja ki és képviseli álláspontját Szíria ügyében. "Kérjük a magyar kormányt, csatlakozzon hozzánk és nyilvánosan ítélje el a szír kormányt a vegyi fegyver használata miatt, és hívja fel a nemzetközi közösséget arra, hogy vonja felelősségre a rezsimet egy alapvető nemzetközi norma megsértéséért" - olvasható a nagykövetség írásos tájékoztatásában. A részletes, nem titkosított hírszerzési értékelés kimutatta a szír kormány felelősségét a vegyi fegyverek Damaszkusz egyik elővárosában, augusztus 21-én történt használata kapcsán. Kerry külügyminiszter a szíriai kormány saját állampolgárai elleni támadását erkölcsi obszcenitásnak nevezte.

"Tiszteljük és támogatjuk az ENSZ-csapat munkáját, amellyel további bizonyítékokat keres arra, hogy a rezsim vegyi fegyvereket vetett be és ezek polgári lakosok százainak halálát okozták, ám az már világos, hogy ezt a támadást a kormány követte el. A rezsimet felelősségre kell vonni a tetteiért" - áll a nagykövetség MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában.

A Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy pénteken a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül átvették az amerikai kormány felhívását. Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Aszad-rezsimmel, amelyet nem ismer el Szíria törvényes képviselőjének. Magyarország a legkövetkezetesebben és a leghatározottabban elítéli a vegyi fegyverek használatát - ismertette a magyar álláspontot a sajtófőnök. Magyarország szövetségeseivel szorosan egyeztetve alakítja ki és képviseli álláspontját Szíria ügyében - tette hozzá Kaleta Gábor.   …”

Forrás: 2013. augusztus 30., péntek (MTI)

Belgium

Irreális elképzelés az államadósság leszállítása a GDP 60 %-ára

Giuseppe Pagana a Monsi Egyetem közgazdászprofesszora. Kijelenti, hogy a DI Rupo-kormány csakúgy, mint elődei képtelen lesz az európai uniós követeléseket teljesíteni.

Giuseppe Pagano: "Költségvetési szempontból az európai célokat felül kell vizsgálni. Irreális az államadósság leszállítása a GDP 60 %-ára, a ma 104 %-ot évente huszadrészével csökkenteni. Különösen amikor 0 %-os a fejlődés, ez az elvárás a fetisizmus határát súrolja. De arra kicsi az esély, hogy az EU felülvizsgálja követelményeit, pedig szept. 21-ig Belgiumnak meg kell tenni jelentését a Bizottságnak.

Mit tudna még tenni a kormány? Már kigazdálkodott 20 milliárd eurót. Még adót emelni nehéz lenne, a fiskális nyomás maximumon van. Politikai döntéshozatalkor gondolni kell mégiscsak a lakosságra - legalább minimális szinten. A kiadások csökkentése tovább nem megy. Maradna a maradék állami vagyon eladása. De a BNP-Paribas-Fortis, Belgacom vagy a bpost osztalékainak fontos szerepe van a belga bevételekben. Csak remélni lehet, hogy beköszönt, mint korábban, egy 2 %-os fejlődés. Lehet álmodozni. De fejlődés nélkül az európai célok egyenesen a falnak visznek."

A nemzetközi helyzet

 

 

Az USA vezette imperializmus szíriai katonai beavatkozásával kapcsolatban teátrális jelenetekhez és hirtelen fordulatokhoz asszisztálunk (melyek azonban nem zárják ki a közvetlen intervenciót).

Egyik oldalon Tunézia, Egyiptom és másféleképpen pedig Európa, majd Törökország, Brazília, Dél-Afrika is megrázkódott; az amerikai imperializmusnak pedig Egyiptomban újabb, destabilizációval fenyegető forradalmi robbanással kell szembenéznie. Most elkerülhetetlenül meg kell kérdőjeleznie azt a stratégiát, amellyel iraki háborúja folyamán operált, és koalíciója élén katonailag avatkozott be Afganisztánban, Irakban, Líbiában, Maliban.

A másik oldalon pedig szövetségesei között támadt repedés, ennek a tábornak bizonyos körei (az USA-ban és Nagy-Britanniában is) – félve a következményektől – azt maguk is elutasították! A termelőeszközök magántulajdonán alapuló rendszer egész szárnyai omlanak össze. Új szakasz kezdődik, a megfelelő politikai alátámasztás nélküli beavatkozás kockázata elriasztja az uralkodó osztályok egyes rétegeit.

A rendszer megrázkódásáról ennél világosabb képet nehéz lenne nyújtani. Kiderült, soha ilyen mély nem volt még az imperializmus válsága, kezdve az amerikai imperializmussal, mint ma.

Ennek a rendszernek a túlélése csak a szüntelen terjeszkedés, rombolás, háború és a proletariátus 150 éves munkásmozgalma minden eredményének megsemmisítése árán lehetséges. Még a legnagyobb, legfejlettebb, leggazdagabb imperialista államokban is. A magántulajdonra épülő rendszer egyre több és súlyosabb jelét adja annak, hogy mindenáron túlélése érdekében a barbárság eszközeitől sem riad vissza. Valóban előttünk a kérdés : barbárság vagy szocializmus.

 

 

Szíria

Nagy-Britannia:  Cameron kisebbségben

A brit Alsóház aug. 29-én 285 vokssal 272 ellenében elvetette Cameron szíriai katonai beavatkozásának javaslatát. A konzervatív politikus többséggel rendelkezik a Házban, a szavazás eredménye arról tanuskodik, hogy a brit politikai körök egy része kalandor politikának ítéli a háború ilyenfajta kiszélesítését.

A nemzetközi álláspontok az ügyben megsokszorozódtak. Kanada, Olaszország, Dél-Afrika is bejelentette, hogy nem venne részt ilyen beavatkozásban. Több dél-amerikai ország, Brazília, Ecuador, Venezuela, Bolívia pedig kifejezetten ellene foglalt állást.  

François Hollande francia elnök azonban erőlteti az «erőszak eszkalációja elleni csapást». Angel Merkel német kancellár pedig azt nyilatkozta, meg kell várni az ENSZ-vizsgálat eredményét.

Barack Obama bejelentette, hogy a brit szavazás ellenére "az amerikai érdekek szerint fog dönteni". Korábban arra is célzott, hogy fenntartja magának az egyedüli döntés jogát. Egy ötödik amerikai hajó érkezett a már ott lévő négyhez a szíriai partok közelébe.

Nem a liberalizmus a fasizmus szálláscsinálója ...

 

... hanem a kapitalizmus általános válsága.

Persze lehet "libsizni" (az van olyan jó, mint az "emeszpés"-ezés), de képtelen vagyok elfogadni, hogy emberek ilyen simán belesétálnak a burzsoázia csapdájába.

Már nagyon sokszor leírtam (mint annyi mást is), hogy a magyar "polgár" szó mögött két francia kifejezés áll: a burzsoá és a citoyen. Ez a kettő a Nagy Francia Forradalom elején még egységet alkotott, de egyre jobban ketté vált: a proletár a burzsoá ellenfele, a citoyen örököse. A kommunizmus nem az általános szegénység és kulturálatlanság mozgalma, a kommunizmus az emberi egyéniség (minden ember egyénisége) sokoldalú kifejlesztését tűzi zászlajára - és ez a citoyen öröksége, aki komolyan gondolta a "szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjét, szemben a burzsoával, aki szabadság alatt a saját vállalkozásainak szabadságát érti, egyenlőség alatt a pénz és az áruk piaci egyenlőségét ("eladó az egész világ!"), testvériség alatt a nacionalizmust.

A fasizmus szálláscsinálója a válság, amely megrendíti a burzsoá hitét a szabadságban, egyenlőségben, testvériségben, mert a válság veszélyezteti az ő vállalkozási szabadságát, a pénz és az áruk piaci egyenlőségét és így nem marad más számára, mint a végletekig, a sovinizmusig, rasszizmusig fokozott nacionalista "testvériség".

A liberalizmus, mint eszme (és nem, mint közgazdaságtani irányzat (neoliberalizmus) - legelőbb is e kettőt kéne megtanulni megkülönböztetni) még tartalmaz valamit a citoyen világképből, és éppen a kommunizmus sztálinista eltorzulása engedte át nekik a citoyen értékek monopóliumát, sőt a sztálinista hozzáállás legnagyobb - bűnnél rosszabb - hibái közé tartozik, hogy miután ezeket az értékeket átengedte a liberalizmusnak, utána meg is tagadta ezeket az értékeket, arra hivatkozva, hogy ezek liberális, tehát burzsoá értékek - és ennek már egy kis "szálláscsináló" szaga van. A citoyen értékek sztálinista megtagadása ad látszólag jogalapot a fasizmus és a kommunizmus egybemosására.

- nem a liberalizmus, hanem a tőkés termelési mód teremti a társadalmi egyenlőtlenségeket, a liberalizmus által hirdetett citoyen értékek még jelentenek valamiféle féket eme egyenlőtlenségekkel szemben, a konzervatív kapitalizmusok (köztük a fasizmus) immár minden fékjüket elvesztik.

- az igazi liberalizmus inkább kozmopolita, mintsem nacionalista, ismét a konzervatív kapitalizmus (főképpen a fasizmus) a nacionalista, soviniszta.

A fasiszta tézis szerint a kommunizmus és a liberalizmus azonos, a liberális tézis szerint a fasizmus és a kommunizmus azonos, a sztálini tézis szerint a liberalizmus és a fasizmus azonos - miszerintünk meg egyik sem azonos a másikkal.

(Phoenix)

Kiket kell «megmenteni»?

 

 

Varga Mihály július végén úgy fogalmazott, ki kell vezetni a devizaalapú lakáshiteleket a hazai hitelpiacról. A nemzetgazdasági miniszter nem csak az 1800 milliárd forintra rúgó devizaalapú lakáshitelállományra célzott, később ugyanis már a jelzálog alapú devizahitelek forintosításáról beszélt.

Eszerint a “kivezetendő” állományba bele kell érteni az 1700 milliárd forint értékű szabadfelhasználású jelzáloghitel állományt is (nem véletlen, hogy a Magyar Bankszövetség a devizaalapú lakáshitelek mellett a szabadfelhasználású jelzáloghitelekre is vonatkozó javaslatot tett le a kormány asztalára).

 

Észak-Korea

Kim Dzsong Un, az észak-korai népköztársaság vezetôje volt barátnője is azok között az észak-koreai előadók között van, akiket augusztus 20-án fejbelőttek. A hivatalos verzió szerint Hjon Szongvol pornót forgatott magáról, és bibliákat rejtegetett.

Az Unhusu klasszikus zenekart, amelyben Szongvol volt az egyik énekes, feloszlatták, és kivégeztek több másik tagot, köztük a 2005-ben Magyarországon kitüntetett karvezetőt is. A kivégzést végignézették a halálraítéltek családjaival is, akiket ezután munkatáborba küldtek, mert Észak-Koreában a családtagokat automatikusan bűntársként kezeli a törvény.

Erős forint? Gyenge forint?

Magyarázat fiatal barátainknak

Ha gyengül az ország devizája, akkor az ország versenyképessége nő – olcsóbb lesz a termékek, szolgáltatások előállítása, ami növelheti az exportot és az exportáló cégek profitját. Az országban gyártott termékek iránt megnő a külföldi kereslet, ami kedvezően hat az ország külkereskedelmi mérlegére. A deviza gyengülése arra ösztönözheti a külföldi befektetőket, hogy életerős cégeket vásároljanak az országban vagy új befektetéseket eszközöljenek. Felpöröghet a turizmus.

A negatívumok között szerepel azonban, hogy drágábbá válnak az importtermékek, ami magával húzza az inflációt is. Bár a külföldieknek jobban megéri majd az adott országba utazni, a honpolgároknak megdrágul a külföldi utazás, bevásárlás, de a belföldi is.

 

Egy erős deviza esetében mindennek majdnem a fordítottja történik. Alacsony infláció, olcsóbb importtermékek, a nyersanyagokat behozó cégek kevesebb költséggel számolhatnak, olcsóbbá válhat az állami feladatok finanszírozása, illetve a külföldi utazás.

"Nyugdíjak, társadalombiztosítás, ellenreformok – visszavonni!"

 

POI, francia Független Munkáspárt

Az Európai Unió követel: «Franciaország a jó irányba haladó strukturális reformok útjára lépett. De nem halad elég gyorsan. Bátrabban kell nyugdíjrendszeréhez nyúlnia». És ismét hivatkozik a «versenyképességre» (Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke aug. 25-én)

Aug. 26. Jean-Marc Ayrault min.elnökkel találkozva a Medef munkáltatói szervezet elnöke, Pierre Gattaz gratulál: «Érdekes nyitás történt a munkaerő ára csökkentése felé». A munkáltatók szociális terheinek csökkentéséről van szó.

Aug. 27. A munkáltatói és szakszervezeti képviseletek kétnapos találkozója után Ayrault bejelenti, hogy  «tovább kell majd dolgozni». A nyugdíjhoz szükséges biztosítást 43 évre emelik.

De a nyugdíjasokat sem kímélik, a nyugdíj indexálását hat hónappal elcsúsztatják, a rendszert  «egyénre akarják szabni» tönkretéve az aktívak-nyugdíjasok közötti szolidaritást!

Szept. 5-re jelzi a kormány a teljes nyugdíjreformot.  18-án tárja a minisztertanács, október elején pedig a parlament elé.
A nyugdíjreform a társadalombiztosítás elleni támadás részeként folyik az új európai szerződés, a TSCG keretében, amelyet François Hollande ratifikáltatott.

Egyetlen célja van: a tőkés osztály érdekeinek védelme.

A munkásmozgalomnak csak egyetlen válasza lehet: ezeket az ellenreformokat vissza kell vonni,  egyesülni kell a munkásellenes politikával szemben! Munkásnagygyűlés szept. 28-án!

Rezsicsökkentés

A háromszorosát fizeti be a költségvetésbe extra adók formájában egy átlagos család annak az összegnek, mint amennyit a rezsi csökkentésén nyer.

A közüzemi díjak lefaragása a kisjövedelműeknek és a nyugdíjasoknak jelenti a legkisebb segítséget. Az átlagosnál sokkal kevesebb jövedelemből gazdálkodó családok a rezsicsökkentés ötszörösét fizetik ki többletteherként. Míg a magas keresetűek, a felső 20 százalék a haszonélvezője a közmű díjak erőltetett lefaragásának. Katona Tamás, közgazdász professzor a Népszavának elmondta: az átlag körüli bevétellel rendelkező családok a rezsicsökkentés háromszorosát fizetik ki. A legtöbb család csak a töredékét kapja vissza a rezsicsökkentés révén annak az összegnek, amelyet a kormány a legutóbb kivetett adókkal behajt az emberektől.

Az átlagosnál sokkal kevesebb jövedelemből gazdálkodó családok a rezsicsökkentés ötszörösét fizetik ki többletteherként, mert náluk kisebb a rezsi, és többet költenek élelmiszerre, valamint elvették tőlük az adójóváírást.

Az átlagjövedelem legalább kétszeresével rendelkező családok vesztesége másfélszeres,

Az átlagjövedelem legalább háromszorosával rendelkező háztartásokban már összességében pozitív a szaldó.

A családok egyötöde jól jár - a felső 20 százalék.

A másik 15 százalék számára semleges a rezsicsökkentés,

 A családok kétharmada rosszul jár, ezen belül a szegény családok, azaz a háztartások egynegyede nagyon rosszul jár.

Miközben a kormány rezsicsökkentésről beszél, folyamatosan növeli a háztartások szélesebben értelmezett rezsi kiadásait az új sarcok kivetésével. Ebbe a körbe tartozik többek között a forgalmi adó emelés - 27 százalékkal nálunk a legmagasabb az általános forgalmi adó (áfa) az unióban - és az adójóváírás megszüntetése, ami drasztikus reálbércsökkenést "hozott" a munkavállalók többségének. Ugyanakkor jelentős érvágás a tranzakciós adó, illetve a készpénzfelvételi illeték drasztikus emelése, csakúgy mint a dohánytermékek árrésének megháromszorozása, és Európa egyik legdrágább útdíjának a bevezetése, a távközlési és a kocsma adó növekedéséről nem is beszélve.

A Matolcsy csomag részének tekinthető áfa emelés miatti 150 milliárdos többletteher azt eredményezte, hogy csaknem két százalékkal megemelkedtek az árak, szinte mindené, amit a lakosság vásárol - köztük a rezsi költségek is - jegyezte meg a szakértő. Aki hozzátette: csak nagyon egyszerűen számolva ez a tétel önmagában családonként évi 40 - 50 ezer forint többletköltséget jelent. Budapesten például az áfa emelése és a szolgáltatási díjak változása miatt 2012-ben 4,4 százalékkal emelkedtek a rezsi költségek, a más településeken 3,5 és 8 százalék közötti volt az emelés.

Az adójóváírás megszüntetése 2012-ben - ez 360 milliárdos többletteher a lakosságnak - szintén a Matolcsy csomag hozadéka. A bruttó bérek 2012-ben átlagosan a teljes nemzetgazdaságra vetítve 4,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az adójóváírás megszűnése miatt azonban ez csak 2,0 százalékos nettó keresetemelkedést jelentett, a tavalyi magasabb, 5,7 százalékos infláció mellett pedig összességében 3,4 százalékkal csökkentek a nettó reálbérek. Ez a reálbércsökkenés 2007 óta a legnagyobb, ezt megelőzően a Bokros-csomag után, 1996-ban estek ennél nagyobbat a reálbérek.

A tranzakciós illeték - 26 milliárdos többletterhe - a második Varga csomag "eredménye", amely teljes egészében 110 milliárd forint plusz elvonást jelent. Emlékezetes: a kormány augusztusától duplájára növelte a készpénzfelvételi illetéket, eltörölte a hatezer forintos maximumot. Augusztustól minden ezer forint készpénzfelvétel után 6 forintot kell fizetni, az átutalások adója pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedett. Ezen kívül hat százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kamatok után, vagyis valójában ilyen mértékű adó-kiegészítést kell fizetni a kamatjövedelmekre. Így a kamatlefölözés összesen 22 százalékos. Egy átlagos család havonta ötszáz és ezer forint közötti összeggel fizet majd többet a banknak, ami évi 10-25 ezer forintos kiadást jelent, ez családonként elérheti a 40 ezer forintos évi többletterhet is. Az illeték ugyan a bankokat terheli, de a jegybank felmérése szerint azokat a pénzintézetek 90-95 százalékban már áthárítja az ügyfelekre.

A tranzakciós illeték bevezetése a fekete gazdaság erősödését segíti. Azok ugyanis, akik megtehetik, visszatérnek a készpénz használathoz, amely az adóelkerülés melegágya. Emellett a legtöbb nyugdíjas ma már ismét készpénzben kéri a neki járó juttatást, és nem a bankszámlájára utalva, hogy ezzel is mérsékelje a banki költségeit. Ez pedig jelentős visszalépés - fogalmazott a közgazdász.

Sokaknak apasztja a pénztárcáját a dohánytermékek árrésének megháromszorozása, miután tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek a korábbi 3-4 százalék helyett. A jegybank szerint viszont 16 százalékos áremelkedés következhet be. Az átlag 860 forintos cigaretta ár mostanra 1000 forintra emelkedhet. A felnőtt lakosság 30 százaléka dohányzik. Ha a család egyik tagja dohányzik és napi egy dobozt szív el, ez havi 4200 forint, évi 50 ezer forint többletkiadást jelent - számította ki a professzor.

Az e-útdíj bevezetése 70 milliárdos többletteher a társadalom számára. Július elsejével indult új díjfizetési rendszerben, a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveknek kell fizetni, most már nem csak az autópályákon. Egy átlagos út szállítási költsége 14 ezer forinttal növekszik. A fuvarozók ezt a többletköltséget jelentős részben áthárítják. Ennek hatása a fogyasztási cikkek árainak széles körében, de különösen az élelmiszerek fogyasztói árában jelentkezik.

A telefonadó - 4 milliárdos többletteher - második Varga csomag hozadéka. A cégeket terheli, de - ne legyenek kétségeink - a társaságok át fogják hárítani az ügyfeleikre. A távközlési adó mértéke 50 százalékkal, 2 forint/percről 3 forintra emelkedett, a felső korlát a vállalkozói érintettek részére havi 2500 forintról 5000 forintra emelkedett.

A kocsmaadó hatását most még nem lehet megbecsülni - tette hozzá a szakember, aki szerint az éjjel is nyitva tartó szórakozóhelyekre, italboltokra kirótt úgynevezett felügyeleti díj ugyan szintén a cégeket terheli, de nem kérdés, hogy azok "tovább adják" az extra kiadást a vendégeknek.

A rezsicsökkentés, amellyel a kormányzat meglehetősen bátor számítási szerint évi hozzávetőleg százezer forintot is megtakaríthatnak a családok, számos, közvetetten káros következménnyel jár - hangsúlyozta Katona Tamás. Elkezdődtek például az elbocsátások a rezsicsökkentésben érintett vállalkozásoknak beszállító cégeknél. A szolgáltatók ugyanis sorra állítják le a beruházásokat, ami hátrányosan érinti a velük kapcsolatban álló vállalkozásokat. Egyes vállalkozásoknál pedig január elsejéig visszamenőlegesen csökkentették a cafetéria összegeket.

A lakossági tarifacsökkentésekkel párhuzamosan a cégeknél magasabb lett az energia ára. Az energia hivatal által kiadott határozatok szerint az úgynevezett közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a rendszerhasználati díjak januártól. Ez az jelenti, hogy összességében és átlagosan 7-8 százalékkal drágult a villamosenergia ezen cégek számára. A közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amelynek részesei a lakossági fogyasztásnak is: élelmiszer-feldolgozók, vágóhidak, nagyobb pékségek. Ezek költségei fokozatosan megjelennek a fogyasztói árakban. Az inflációt ez évben a rezsicsökkentés - átmenetileg - mesterségesen leszorította, de az élelmiszerek ára az átlagos áremelkedés kétszeresével nő, ami ugyancsak a szegényebb rétegeket sújtja elsősorban - mondta el a lapnak a közgazdász professzor.

(I. J. / Népszava nyomán)

"Bankrablás. Adjon át egy dollárt."

 

Az USA-ba, ahol a gyógyíttatás luxusnak számít, Timothy Alsip ezt a tragikomikus bankrablást követte el azért, hogy a börtönben orvosi ellátásban részesülhessen.

Clackamas seriffi irodájában a szóvivő mesélte el sajtótájékoztatóján:

"Alsip a Bank Of America fiókjába egy táblával a kezében érkezett: «Bankrablás. Adjon egy dollárt.». Megkapta, de nem  távozott, a helyszínen nyugodtan ülve megvárta a rendőrséget. Fegyvere nem volt." Csak a tábla és aggodalma.

Kezdetben lopással és bankrablással vádolták, majd utóbbit visszavonták. Mégis a rácsok mögött marad, mivel képtelen kifizetni a rá kirótt 40 000 dolláros óvadékot.

Az 50 éves férfi soha életében nem követett el semmit, s elmondta, egyetlen cél vezette, az, hogy orvosi ellátáshoz jusson. A börtönben joga van hozzá. Tettét akkor követte el, miután számtalan egyéb lehetőséggel próbálkozott, az utcán járókelők százaitól kért segítséget, telefonon hívta a 911-et saját magát valótlan tényekkel vádolva – eredménytelenül.

A gyógyításhoz való jog az Egyesült Államokban különösen drága, és sokak számára hozzáférhetetlen.

Ebben az esetben az egydolláros lopás 40 ezer dollár óvadékot és börtönbüntetéts ér…és a fontos egészségügyi ellátást.

(A Gentside nyomán)

Nyomorúság

A mellékelt fotón egy nénike álldogál hajlott háttal a fővárosi bevásárlóközpont előtt az egyik kezében egy csokor virággal, a másikban egy bottal.

A Facebook-felhívásra rengeteg hozzászólás érkezett, sokan írtak, akik rendszeresen vesznek virágot, málnát, cseresznyét a nénitől. „Amúgy estefelé szokott hazamenni a beteg lányával, a buszra is alig tud felszállni, annyira hajlott a háta, és annyira nehezére esik már” – írta az egyik hozzászóló. Egy vajszívű biztonsági őr is megjelent, és elmondása szerint annak ellenére sem zavarta el az idős asszonyt, hogy nem volt engedélye. Az utcai árusoknak is kötelező ugyanis közterület-foglalási engedélyt szerezniük a helyi önkormányzatnál, különben megbírságolhatják őket.

Nem ő az egyetlen idős nyugdíjas az országban, aki kénytelen kiállni az utcára virágcsokrot vagy mást árulni, mások segítségére utalva. „Én a Múzeum körúton szoktam sokat sétálni Budapesten, idős emberek oda pakolgatják ki könyveiket, és 100 forintért adják el őket – írta valaki. – Egy bácsi a múltkor ott sírt nekem, hogy kilakoltatták, legalább egy könyvet vegyek tőle, bár ragaszkodik hozzájuk, és mindet olvasta már, kénytelen eladni őket. Művelt ember lehetett, rengeteg nyelvkönyve volt és világirodalmi alkotások. Vettem tőle, mindegyikről tudott beszélni, hogy miről szól. Sajnálom őket nagyon.”

Vannak, akik régi öltönyüket árulják, sőt, gyógyszert egy-egy pesti útkereszteződésben...

Szíria

 

 

 

 

"Nemet a szíriai katonai beavatkozásra! Nemet a háborúra!"

 

Franciaország politikai vezetői a szíriai katonai beavatkozás mellé álltak. Végül pedig az USA fog dönteni.

Hónapok óta emberek tízezrei halnak meg, százezrek menekülnek el. Az egész világ elborzad a véres színjátéktól, a bombázásoktól, támadásoktól, vegyi fegyverektől… Emlékezünk az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló vádakra is 2003-ból, amely a katonai támadás ürügyéül szolgált. Ma, az ENSZ-vizsgálat eredményét meg sem várva a nagyhatalmak, amelyek kérték azt, kijelentették, hogy meg kell büntetni a rendszert és légicsapásokat akarnak mérni a szíriai népre.

Ezek a nagyhatalmak nem is olyan régen még rendszeresen meghívták magukhoz a szíriai elnököt, s érdekes módon csak most látják, hogy rendszere erőszakos. A másik oldalon pedig a Szaud-Arábia finanszírozta és az Al-Kaidához tartozó dzsihadista csoportoknak alávetett «ellenzék» legalább annyira erőszakos gyilkos. A nagyhatalmak krokodilkönnyei... Látjuk a mai Irakot: az ország széthullott, terrorista cselekmények nap mint nap, káosz, ide vezetett a katonai beavatkozás.

A líbiai beavatkozás eredménye ugyanez. Líbia után pedig a fegyveres csoportok Malin ütöttek rajt, ekként igazolva a francia beavatkozást.

A POI a demokratikus és munkásmozgalom hagyományai szerint a háború ellen harcol, a békéért, a népek jogaiért. A katonai beavatkozás nemcsak nem oldja meg a drámai helyzetet, de súlyosbítja azt és újabb intervencióhoz vezet, újabb háborúhoz, újabb erőszakhoz.

 Állást foglalunk mindenféle katonai csapás, beavatkozás ellen. Feltételek nélkül állunk a szíriai nép mellé. Meg vagyunk győződve arról, hogy a világ népeinek megvan az a képessége, hogy megakadályozza a barbárság általánossá válását.  

Nemet a háborúra! Nemet a beavatkozásra!

Francia Független Munkáspárt
Claude Jenet,  Jean Markun, Gérard Schivardi, Daniel Gluckstein, országos titkárok

Nemet a háborúra!

   NEMET A SZÍRIAI BEAVATKOZÁSRA !

Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia a Sziria elleni csapásra készül. Az ENSZ kizárásával, meg sem várva annak a vegyi fegyverekről szóló jelentését.

Magyarországnak is tiltakoznia kell !

John Kerry Szíriát fenyegeti, Laurent Fabius és William Hague ugyanúgy háborús uszító.

Mi ellene foglalunk állást, a bombázás nem hozhat békét.

Az USA, amely maga is használt vegyi, sőt atomfegyvert, foszforbombát és gyengített urániumot, most a humanizmus nevében  elítéli a szíriai vezetést – mikor még be sem fejeződött a vizsgálat. Valahogy hiteltelen… Pontosan az USA akadályozza leginkább ezen fegyverek végleges betiltását.

A vegyi fegyverek csak ürügyként szolgálnak. Irak esetében maga az USA fabrikálta a «bizonyítékokat», hogy aztán lerohanhassa az országot. A nyugat rebellis barátai és az Al Kaidhoz tartozó szövetségesei vesztésre állnak, az amerikai tervek veszélyben forognak. Minden népnek magának kell megoldania problémáit, semmiféle külső bevatkozást!

 

Magyarország már részt vesz egy másik piszkos megszállásban Maliban. Kormányunk most is felsorakozik a nyugati nagyhatalmak mellett? Erre is lesz pénz, csak a 4 millió szegénységi szinten élőre nem?

Görögország

Az ADEDY köztisztviselői szakszervezet országos sztrájkba hív csütörtökre a trojka programjai ellen

A görög  ADEDY aug. 29-re sztrájkba hív. Az OLME, a középiskolai pedagógusszakszervezet nemzetközi felhívásában a szakszervezetek szolidaritását kéri a közoktatás megsemmisítése,  a megtorlás ellen.

Görögországban a munkanélküliség 27 %-os. A kormányt a konzervatív A. Samaras vezeti, helyettese a szocialista  E. Vénizélos. Mindketten támogatják a trojka kívánságának megfelelő 12 500 köztisztviselői hely erőszakos megszüntetését szept. végéig, amely a 4000-es elbocsátás és 25 000-es áthelyezés része. Az áthelyezéseket muszáj elfogadni, különben erősen csökkentett bérrel rendelkezési állományba kerülnek, mielőtt elbocsátanák őket. A kórházi személyzet is érintett összevonások, racionalizás, bezárások, szolgáltatáscsökkentés révén, múlt pénteken ezellen tüntettek Athénban.

Szíria

"A vegyi támadás kitervelt csalás"

Vif L’express

A 35 éve száműzetésben élő ellenzéki aktivista, Haytham Manna  a «Nemzeti Koordiációs Bizottság a demokratikus változásért» (szíriai fegyvertelen ellenzék) külföldi felelőse teljes erejével fordul az országa ügyeibe történő minden külföldi bevatkozás ellen.







A Szíriában használt vegyi fegyverek a nyugati hatalmakat az rendszer «megbüntetéséhez» vihetik. Mit gondol erről?

HAYTHAM MANNA: Teljes mértékben ellenzem csakúgy, mint az általam irányított koordináció. Semmi mást nem eredményezne, mint megerősítené a rendszert. Még több erőszakot, még több pusztítást, a politikai párbeszéd teljes ellehetetlenítését jelentené. Az első felelős a rendszer, mert katonai megoldást választott. De nem csak ez, hanem azok is, akik a terrorizmus elleni harcról beszélnek és az Al-Kaidához tartozó szélsőségeseket segítitik.

A nyugatiak rossz opciót váltasztottak?

Kezdettől fogva politikai hibák sorozata. Mindkét felet az USA, Franciaország és az Egyesült Királyság radikalizálta. Nem akadályozták meg a dzsihadisták Szíriába szivárgását és a jelenség feltárásával is túl sokat vártak. Na és hol van a demokrácia ebben a projektben, amely Szíria elpusztítását célozza? Milyen erkölcs vezeti ezt? A halabjai mészárlás előtt becsukták a szemüket (Szaddam Husszein erői követték el 1988-ban). Azon is nagyon csodálkozom, hogy a vegyi támadás 500 áldozata többet ér az ő szemükben, mint az a 100 000, aki a konfliktus kezdete óta halt meg.

Ki a felelős ezért a vegyi támadásért?

Teljes bizonyosság nincs, de infomációim nem felelnek meg Hollande elnök információinak. Áldozatok ezreiről beszél, holott egészen biztosan csak egy 500 nevet tartalmazó lista van. Propagandacélokra használja, pszichológiai háborúra. Azután pedig, ezek a vegyi fegyverek házilag készültek. Gondolhatja-e valaki, hogy Bachar lojális, túlfegyverzett katonáinak szükségük van erre? Végül pedig fotók és videók kerültek az internetre már a támadás kezdete előtt. Ezek szolgálnak az amerikaiaknak bizonyítékul?!

Azt gondolja, hogy az egyik fél ezzel akarja kiprovokálja a nyugat beavatkozását?

Ez kitervelt csalás. Tudjuk jól, hogy az Al Kaida használt már vegyi fegyvert. A Szabad Szíriai Hadsereg és az Al Kaidához tartozó csoportok északon hadműveleteik 80 %-át együtt végzik. Egy hónapja Ahmad Jarba, aki a fegyveres ellenzéket koordinálja, azt állította, hogy változtak az erőviszonyok, holott éppen ellenkezője történt, a Bacharhoz hű erők veszik vissza a területeket. Csak egy közvetlen beavatkozás segíthetne a rebelliseken, az ő érdekük a katonai beavatkozás… Vigyázat, ha a rezsim követte el, ha az Al Kaida, ki kell mondani és az ENSZ-nél kell elérni a megoldást!

A nyugatiak és Oroszország  pozícióit hogy ítéli meg?

Az oroszt koherensebbnek tartom, mert komolyan dolgoznak a Genf 2-tárgyaláson. Az amerikaiak csaltak, kétszer-háromszor visszavonultak, amikor a megegyezésében közeledés látszott a tárgyaló felek, a szíriai kormány és az ellenzék között.

Lehet-e még politikai megoldás?

Minden lehetséges, de leginkább az amerikaiaktól függ. A franciák csak ezt követik. Pedig egy politikai megoldás megmenthetné Szíriát. Azonban a fegyveres ellenzék még saját küldöttsége összetételében sem tud megegyezni.

Mi lesz Bachar al Assaddal?

Nem fog maradni. Ha a tárgyalások célt érnek, de facto parlamenti rezsim kell legyen. Ha a Genf 2-tárgyalás szövege elfogadásra kerül, amely a legjobb a nemzetközi kompromisszumon felül is. De mondja meg nekem, ha a kisebbségek lemészárlásáról beszélünk, az elnök pedig egy kisebbséghez tartozik, lehet-e kérni tőle, hogy vonuljon vissza. A nyugati politika a szíriai egység és a kisebbségek védelmezőjeként tünteti fel magát, de ki nevezheti magát győztesnek? Mert az erőszak akkora lett, hogy eredményhez valóban csak egy nagyon széles, ellenzéki és kormányerők együttes frontja vezethet.

François Janne d’Othée

Palesztina

1947 és 1949 között több százezer palesztinnak kellett elhagynia az akkori Palesztina, a mai Izrael területét (a palesztinok minimum hétszázezerről beszélnek, s Naqbának, pusztulásnak hívják, ami történt).Az idő előrehaladtával a menekültek száma újabb menekültekkel gyarapodott, újabb generációk megjelenésével több millióra szaporodott.

Már a 19. század végi cionisták arra törekedtek, hogy minél több földet szerezzenek meg Palesztinában, s ezeket gyakran Damaszkuszban vagy Bejrutban élő arab földbirtokosoktól vásárolták meg.1891-ben arab előkelőségek tiltakoztak, hogy zsidók földet szerezhessenek Palesztinában. A cionista földvásárlásokat intéző Zsidó Nemzeti Alap viszont folytatta területszerző politikáját. 1914-ben hozzávetőlegesen félmillió arab és kilencvenezer zsidó élt az országban.

Az első világháború után a Népszövetség Nagy-Britanniára bízta Palesztina igazgatását s az új gazda szabályozni kívánta a földeladásokat. Az 1920-ban meghozott un. Land Transfer Ordinance rendelkezései szerint csak akkor lehet a földeket eladni Palesztinában, ha a vevő palesztinai lakos és a palesztin parasztok (a fellahok) nem adhatják el a földet, amíg nem kapták meg a teljes vételárat.

1939-ben már 450 ezer zsidó élt Palesztinában, de az arabok létszáma még mindig ennek kétszerese volt. A bevándorlók nem jó szándékú civilizátorok, hanem az „arab földet” kisajátító, azt eltulajdonító „telepesek” voltak. Az arab többség nyomasztotta a cionista vezérkart, és a mozgalmon belül felmerült: az arab lakosságot át kell telepíteni egy másik országba, a helyükre pedig zsidókat kell költöztetni.

A második világháború után többszázezer Holokauszt-túlélő zsidó akart bevándorolni Palesztinába. Számukra az ENSZ menekülttáborokat hozott létre, melyeket a cionista szervezetek láttak el élelemmel. A Jewish Agency, mely a zsidó nép politikai képviselőjének tartotta magát, rögtön megkezdte a harcot a zsidó állam létrehozásáért. 1945. május 27-én petícióban fordult a brit kormányhoz, hogy nyilvánítsa Palesztinát zsidó állammá és százezer embert azonnal engedjen be az országba. Winston Churchill elhárította a kérést, a brit imperializmus sem szabad bevándorlásról, sem a gyarmati terület átadásáról hallani sem akart.

A palesztinai helyzet vizsgálatára alakult angol-amerikai vizsgálóbizottság 1946-ban végiglátogatta Csehszlovákiát, Lengyelországot, Németországot és Ausztriát, ahol találkozhattak a túlélő zsidóság képviselőivel, akik a szabad bevándorlás mellett szálltak síkra. A vizsgálóbizottság ezután Kairóba utazott, ahol az arab vezetők egyöntetűen elutasító véleményét hallgathatta meg, A bizottság 1946. május elsején megjelent tízpontos javaslata a mandátumpolitika folytatására szólított fel, és az engedélyezhető certifikátok (a brit hatóságok által kiállított Palesztinába szóló bevándorlási engedélyek) számát százezerre óhajtotta felemelni. A zsidók kevesellték, az arabok sokallták a számot, s általános sztrájkra szólítottak fel.

Az ENSZ közgyűlése 1947. november 29-i, 181. számú határozatában végül Palesztina felosztása mellett döntött. A határozat végrehajtását 1948. május 14-re tűzték ki. Ekkortájt az palesztinok létszáma kilencszáznyolcvanezer volt, miközben a zsidóké hatszázötvenezerre nőtt.

A fegyveres zsidó szervezetek nem tétlenkedtek, a palesztin földeket erőszakkal megszerezve egész falvakat irtottak ki. 1947 novemberében pedig arab támadások indultak a palesztinai zsidóság, a jisuv falvai és városai ellen. Kezdetét vett az arab országok zsidó lakosságának kivándorlása, amely később, az észak-afrikai (főleg marokkói) zsidóság kivándorlásával az ötvenes-hatvanas években érte el csúcspontját. 1950. július 5-én iktatták törvénybe az izraeli Visszatérési Törvényt (Huk-hasvut), mely a világ bármely részén élő zsidónak – viszonylag liberális feltételek mentén – felajánlotta az izraeli állampolgárságot.

Palesztina közben hadszíntérré változott. A hadüzenet nélküli háború kezdődött. Ben-Gurion az „agresszív védekezés” technikáját javasolta: „Minden egyes támadásra döntő csapással kell tudnunk válaszolni, le kell rombolnunk a falut vagy ki kell űznünk a lakosságot, és el kell foglalni a helyét” – jelentette ki.

1947. december 11-én az angol alsóházban Creech-Jones kihirdette a mandátum végét, de ezzel csak a zsidó állam kikiáltása, és nem a béke előtt nyílt meg az út. 1948 januárjától kezdve Palesztinában az arabok és zsidók közti erőszakos cselekmények pedig még sűrűbben követték egymást.

A Szochnut (Jewish Agency) földterületi osztályának igazgatója, Joszef Weitz azt kérte Ben-Guriontól, hogy űzzenek ki minden arabot a zsidó állam területéről, azonban Ben Gurion ezt elutasította. Weitz ekkor a helyi Hagana-szervezeteket kezdte arra bátorítani, hogy a zsidó földeket bérlő arab gazdákat lakoltassák ki, s házaikat rombolják le.

Jeruzsálem zsidó negyedei ellen is tovább folytak a támadások, a Hagana, a zsidó hadsereg megszüntette az un. „egyéni elbírálás” politikáját. A Jeruzsálem nyugati részén élő palesztinokat elűzték. 1948. február 5-én Ben-Gurion engedélyezte zsidó lakosok beköltözését. Erről tájékoztatta a Munkapárt vezetőit is: ami megtörtént Jeruzsálemben „az megtörténhet az ország nagy részén is – ha kitartunk, hat, nyolc, esetleg tíz hónap alatt jelentős változások állhatnak be az ország lakosságának összetételében”. Február 15-én a zsidók elfoglalták Caesareát. Mivel az arabok házai a zsidóktól bérelt földeken épültek, távozásra szólították fel az arabokat: akik nem akartak menni, azokat kiűzték, és házaikat felrobbantották.

Megkezdődött a palesztinai arab lakosság Palesztinából való kivándorlása. 1948 áprilisában-májusában a haifai arabok menekültek el – erre egyébként a damaszkuszi székhelyű Arab Legfelsőbb Bizottság is bíztatta őket. Az 1948. június 11-én kötött első tűzszünet után Izrael ellenőrizte Kelet- és Nyugat-Galileát, valamint – nagy nehézségek árán – a Tel-Aviv és Jeruzsálem közötti korridort. Az észak-déli vasútvonal mentén fekvő Lidda lakosait kiűzték: ötvenezer ember menekült Transzjordánia irányába.

1948. október 21-én Izrael katonai közigazgatást vezetett be az izraeli arabok számára: biztonsági zónákat jelöltek ki, és megtiltotta az állandó lakosoknak, hogy engedély nélkül távozzanak. A nem ott lakók csak engedéllyel léphettek be. A szabályok alapján a katonai kormányzat a biztonsági zónákból kitelepíthette a lakosságot: ezt történt 1949 nyarán három arab faluban.

1949. december 8-án, az ENSZ közgyűlése létrehozta az Izraelből elmenekült arabokkal foglalkozó szervezetét, az UNRWA-t. Izrael csak azokért a menekültekért vállalt felelősséget, akik az ország határain belül maradtak: ők voltak a „belső menekültek”. Sokan közülük azért nem tudtak visszatérni lakóhelyükre, mert házaikat a harcok során lerombolták. A szomszédos országokban táborokat hoztak létre a menekültek számára, ahol az UNRWA biztosította az ellátást. Eközben Izraelben 1950-51-ben több olyan törvényt hoztak, amelyek alapján a menekültek földjeinek nagyobb részét állami tulajdonba vették. Izrael célja egyre inkább az lett,  hogy minél kevesebb arab éljen a zsidó állam határain belül. A nemzetállami logika a minél homogénebb etnikai területet kívánja, hiába gondoltak mást erről kezdetben a cionizmus liberális nacionalista alapító atyái. Izrael pedig folytatja a telepek kiterjesztését, a ciszjordániai palesztin és beduin közösségek építési engedélykéréseit rendszeresen elutasítja, de még azok vízhez jutását is akadályozza. A telepesek rasszista tetteit, erőszakos vandalizmusát az izraeli hatóságok büntetlenül hagyják.

A palesztinok még mindig menekülttáborokban, a túlzsúfolt és blokád alá vett Gázában ill. Ciszjordániában élnek szegregáltan.