A Bölcsődei
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a miniszternek címzett nyílt levélben
próbálta felhívni a figyelmet arra: „saját bőrükön nem érzik, hogy Magyarország
jobban teljesít”. Jelenleg ugyanis egy bölcsődei kisgyermeknevelő – akinek
felsőfokú szakképzettsége van – több évtized munkaviszony után átlagosan havi
nettó 71 ezer forintot keres, ami a szakmunkás bérminimum összegének felel meg.
Az illetményeiket 2008 óta nem emelték, ráadásul sem az iskolázottság, sem a
ledolgozott évek nem számítanak, szinte ugyanazt a fizetést viszi haza
mindenki, ami – érthetően – bérfeszültségeket okoz.
A
miniszter válaszában azzal indít, csalódottan olvasgatta nyílt levelüket és részletesen
kifejti, a kormány mely intézkedéseinek örülhetnének a bölcsődei
gyerekgondozók. Balog Zoltán már bevezetésként az elmúlt 8 évre hivatkozik:
szerinte a szociális területen dolgozók bére az előző kormányzati ciklusban
csökkent „nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is a 13. havi jövedelem
megszüntetésével”. Ezzel szemben a jelenlegi kormány megőrizte a béreket,
méghozzá „a nemzetközi nyomás ellenére” – írta a tárcavezető az elégedetlenkedő
bölcsődei dolgozóknak. Balog szerint például az egész szociális ágazatot –
ahová a bölcsődei nevelőkön kívül az idősgondozók, családsegítők, gyermekjóléti
intézményekben, fogyatékos- és hajléktalanellátásban, szociális, illetve a
bentlakásos otthonokban dolgozók tartoznak – is pozitívan érintette az elmúlt
három évben a minimálbér-emelés és a rezsicsökkentés. Ugyancsak örülhetnek
a kormány devizahiteleseket megsegítő különböző intézkedéseinek is, hiszen ezek
közülük is „minden bizonnyal több családot érintenek”.
Mivel
évek óta inkább a pályaelhagyás a jellemző, és aki teheti, inkább megy el
dolgozni egy bevásárlóközpontba ugyanennyi fizetésért, nehezen tudják a
béremelési kérésükre nézve értelmezni Balog azon dicsekvését, hogy nőtt az új
bölcsődei férőhelyek száma, ami számukra jelent munkahelyeket. „Pont az a baj
inkább, hogy az alacsony fizetések miatt feketén vállalt pluszmunkákkal tudnak
csak megélni. Vannak, akik úgy esnek be a bölcsibe, mert munka mellett
mezőgazdasági munkákat, takarítást, gyerekfelügyeletet vagy piacozást
vállalnak” – jegyezte meg Szűcs Viktóriam a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének elnöke.
A miniszter –
feltételezhetően a kedélyek lecsillapítására szánt – válaszlevelének azonban a
legfurcsább hivatkozása az, hogy intézkedéseikkel a kormány növelte „a
bölcsődei szakma megbecsültségét, elismertségét”. Erre példaként Balog a
nevelés-nélküli munkanap bevezetését hozza, aminek – ha a bölcsődei gondozók
munkájából indulunk ki – már az elnevezése is kissé ellentmondásos. Kiderült,
hogy még az előző kormány nyilvánította a bölcsődék napjává április 21-ét annak
emlékére, hogy 1852-ben ezen a napon nyílt meg az első bölcsőde Pesten.
„2014-től kezdve lesz
ez a nap nevelés-nélküli munkanap, vagyis nem szabadnap, azért is nevezték el
így, mert ünneplésre, illetve szakmai továbbképzésre fordíthatjuk. Viszont ha
valamelyik szülő kéri, akkor ezen a napon is biztosítanunk kell a bölcsődébe
járó gyerekének legalább a felügyeletét és étkezését. Aminek a kivitelezése még
nem világos, hiszen olyan nincs, hogy ott hagyjuk valakire a kicsiket, és
kitesszük nekik az ételt” – magyarázta az érdekképviseleti vezető. Összehasonlításképpen:
a minden év július 1-jén esedékes köztisztviselők és a kormánytisztviselők
napja számukra munkaszüneti nap, a hivatalok és kormányszervek aznap ki sem
nyitnak.
„Ha ez a levél
tárgyalásra hív bennünket, akkor rajtunk nem fog múlni” – mondta Szűcs a
miniszteri válaszban feldobott „konstruktív partneri együttműködésre”.
Hozzátette: az egyeztetést már csak a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság
tagszervezeteként tudják elképzelni, ugyanis a szociális területen dolgozók
együtt próbálják elérni a kormánynál, hogy találjon megoldást az egész ágazat
elszegényedésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.