Egyeztetni? Mit?

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a miniszternek címzett nyílt levélben próbálta felhívni a figyelmet arra: „saját bőrükön nem érzik, hogy Magyarország jobban teljesít”. Jelenleg ugyanis egy bölcsődei kisgyermeknevelő – akinek felsőfokú szakképzettsége van – több évtized munkaviszony után átlagosan havi nettó 71 ezer forintot keres, ami a szakmunkás bérminimum összegének felel meg. Az illetményeiket 2008 óta nem emelték, ráadásul sem az iskolázottság, sem a ledolgozott évek nem számítanak, szinte ugyanazt a fizetést viszi haza mindenki, ami – érthetően – bérfeszültségeket okoz.

A miniszter válaszában azzal indít, csalódottan olvasgatta nyílt levelüket és részletesen kifejti, a kormány mely intézkedéseinek örülhetnének a bölcsődei gyerekgondozók. Balog Zoltán már bevezetésként az elmúlt 8 évre hivatkozik: szerinte a szociális területen dolgozók bére az előző kormányzati ciklusban csökkent „nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is a 13. havi jövedelem megszüntetésével”. Ezzel szemben a jelenlegi kormány megőrizte a béreket, méghozzá „a nemzetközi nyomás ellenére” – írta a tárcavezető az elégedetlenkedő bölcsődei dolgozóknak. Balog szerint például az egész szociális ágazatot – ahová a bölcsődei nevelőkön kívül az idősgondozók, családsegítők, gyermekjóléti intézményekben, fogyatékos- és hajléktalanellátásban, szociális, illetve a bentlakásos otthonokban dolgozók tartoznak – is pozitívan érintette az elmúlt három  évben a minimálbér-emelés és a rezsicsökkentés. Ugyancsak örülhetnek a kormány devizahiteleseket megsegítő különböző intézkedéseinek is, hiszen ezek közülük is „minden bizonnyal több családot érintenek”.

Mivel évek óta inkább a pályaelhagyás a jellemző, és aki teheti, inkább megy el dolgozni egy bevásárlóközpontba ugyanennyi fizetésért, nehezen tudják a béremelési kérésükre nézve értelmezni Balog azon dicsekvését, hogy nőtt az új bölcsődei férőhelyek száma, ami számukra jelent munkahelyeket. „Pont az a baj inkább, hogy az alacsony fizetések miatt feketén vállalt pluszmunkákkal tudnak csak megélni. Vannak, akik úgy esnek be a bölcsibe, mert munka mellett mezőgazdasági munkákat, takarítást, gyerekfelügyeletet vagy piacozást vállalnak” – jegyezte meg Szűcs Viktóriam a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A miniszter – feltételezhetően a kedélyek lecsillapítására szánt – válaszlevelének azonban a legfurcsább hivatkozása az, hogy intézkedéseikkel a kormány növelte „a bölcsődei szakma megbecsültségét, elismertségét”. Erre példaként Balog a nevelés-nélküli munkanap bevezetését hozza, aminek – ha a bölcsődei gondozók munkájából indulunk ki – már az elnevezése is kissé ellentmondásos. Kiderült, hogy még az előző kormány nyilvánította a bölcsődék napjává április 21-ét annak emlékére, hogy 1852-ben ezen a napon nyílt meg az első bölcsőde Pesten.

„2014-től kezdve lesz ez a nap nevelés-nélküli munkanap, vagyis nem szabadnap, azért is nevezték el így, mert ünneplésre, illetve szakmai továbbképzésre fordíthatjuk. Viszont ha valamelyik szülő kéri, akkor ezen a napon is biztosítanunk kell a bölcsődébe járó gyerekének legalább a felügyeletét és étkezését. Aminek a kivitelezése még nem világos, hiszen olyan nincs, hogy ott hagyjuk valakire a kicsiket, és kitesszük nekik az ételt” – magyarázta az érdekképviseleti vezető. Összehasonlításképpen: a minden év július 1-jén esedékes köztisztviselők és a kormánytisztviselők napja számukra munkaszüneti nap, a hivatalok és kormányszervek aznap ki sem nyitnak.

„Ha ez a levél tárgyalásra hív bennünket, akkor rajtunk nem fog múlni” – mondta Szűcs a miniszteri válaszban feldobott „konstruktív partneri együttműködésre”. Hozzátette: az egyeztetést már csak a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság tagszervezeteként tudják elképzelni, ugyanis a szociális területen dolgozók együtt próbálják elérni a kormánynál, hogy találjon megoldást az egész ágazat elszegényedésére.