Amikor a már meglévő szociális hálót
is leépítik a globális világ minden szegletében, bizonyos "baloldali" (???) körök a «harc» (internetes aláírásgyűjtés!!!) középpontjába helyezték a Feltétel
Nélküli Alapjövedelem követelését (amelyet majd az Európai Bizottság «megvizsgál»...). Nézzük, miről is van szó.
1) Miért nem megy bele a tőke? Nem amiatt a néhány százalék elvesztett
profit miatt. Itt a Rajna-vidéki falopások problémája merül fel. Ha a
proletárnak nem létszükséglet a bérmunka vállalása, akkor nem lehet
gátlástalanul kizsákmányolni. Ezért kellett a XIX. század elején az addig
legális rőzsegyűjtést kriminalizálni. És ezért fog most is minden lehetséges
módon keresztbe tenni a tőke a garantált alapjövedelemnek. De ma nem egy
feltörekvő tőkével van dolgunk, hanem egy hanyatló tőkével. Ezért meg van rá az
esély, hogy most fordítva játszuk le a történetet, amely az ifjú forradalmár
Marxot a közgazdaságtan felé fordította. Kemény osztályharccal el lehet érni,
hogy a jog a megélhetéshez a polgári jog keretei közé kerüljön.
2) Ehhez mindenek előtt a munkásosztálynak meg kell szereznie az
ellenőrzést az állam és a vállalatok felett. Ami nem elsősorban a parlamentbe
jutást és kormányalakítást jelenti (abba már beletört a francia, a finn, a
spanyol és a portugál KP bicskája, de alaposan), hanem erős üzemi
munkástanácsok létrehozást és a helyhatósági hatalom megszerzést. Ezzel az
erőfölénnyel már ki lehet kényszeríteni a bármilyen összetételű kormányból a
garantált alapjövedelem jogi és adózási feltételeinek megteremtését.
3) Ha a fentiek alapján mennek végbe a dolgok, akkor a bevezetésre
kerülő garantált alapjövedelem kemény profit-adóztatással való megteremtése
lényegében a tőke olyan mérvű korlátozását jelenti, ami már szinte egyenértékű
a tőkeviszony megszüntetésével. … Azaz valóban az igazi tőkeutáni (szocialista)
társadalomban ez a garantált alapjövedelem implicite adott lesz, ezért
explicite nem lesz értelme kiemelni. Ám a "csel" éppen abban van,
hogy a tőkés társadalomban a garantált alapjövedelem explicit kikényszerítése
megkezdi a tőkeviszony teljes lebontását. Marxék a Kiáltványban arról írtak,
hogy a munkásosztály célja nem uralkodóosztállyá válni, hanem az
osztályviszonyok felszámolásával saját magát, mint osztályt is megszüntetni.
Lényegében itt is valami hasonlóról (és a hasonlóság koránt sem véletlen!) van
szó. A garantált alapjövedelem célja a tőkeviszony felszámolásával saját
értelmének a megszüntetése is.
4) … a marxista alapokon álló, internacionalista munkásmozgalomnak nem a
"fekete munka" és a bevándorlás, a vendégmunkások alkalmazása ellen
kell fellépni, hanem a "fekete munka" kifehérítéséért, azaz a
leleplezett feketén foglalkoztatást kötelezően határozatlan idejű törvényes
munkaviszonnyá alakításáért kell harcolni, és azért, hogy a vendégmunkásokat
csak a hazai munkásokkal azonos feltételek mellett lehessen alkalmazni. Az ezen
a fronton elért eredmények a garantált alapjövedelemhez hasonlóan alapjaiban
kezdenék ki a tőkeviszonyt, mivel valóságosan szabaddá tennék a munkaerő
áramlását, kiegyenlítenék nemzetközi méretekben a munkaerőpiacot, megszűnne a
lehetősége a munkások munkások elleni kijátszásának, azaz a tőkefelhalmozás
azon forrásainak egyike (talán a legjelentősebb) dugulna be, amit Rosa
Luxemburg oly kiválóan írt le a Tőkefelhalmozás című könyvében. (Phoenix)
1) A fentebbi hozzászólásomban,
a 2) pontban megfogalmazott állapotok közeli jövőben való létrehozásának van-e
esélye Magyarországon, az EU-ban?
2) Ha az előző kérdésre az a
válasz, hogy nem, még nincs, akkor
a) Ki fogja meghatározni az FNA
nagyságát?
b) Ki fogja garantálni az FNA
feltétel nélküliségét?
c) Ki fogja garantálni, hogy
ideiglenes nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva (túlzott költségvetési hiány,
válság stb.) nem csökkentik vagy éppen szüneteltetik az FNA folyósítását?
d) Ki fogja garantálni, hogy az
FNA mértéke, szabályai nem válnak a választási kampányok ígérgetés-dömpingjének
áldozatává?
(Az Orbán-kormány példája
megmutatja, hogy a garanciális kérdésekre a polgári demokratikus Alkotmány nem
jó válasz)
3)
Milyen elképzelések vannak a fentebb belinkelt hozzászólásom 1) pontjában
részletezett tőkés ellenállás (ami igen változatos és többé-kevésbé rejtett
formákban lesz várható) korlátozására, visszaszorítására? Ki fogja ezt a
korlátozást, visszaszorítást megvalósítani? Mi fog történni, ha a tőkés
ellenállás következtében nagy mértékű gazdasági visszaesés, áruhiány, infláció
stb. és ebből következően társadalmi zavargások fognak bekövetkezni?(Phoenix)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.