Görögország: reagálás az eurócsoport által hitelesített “reformprogramra”

 

 Dominique Ferré

Helyzet a hitelezőknek átadott és azok által jóváhagyott «kormányreformok» publikációjának másnapján  

A vélemények megoszlanak a «memorandumok» öt éves szociális rombolását elsősorban elviselő munkásosztály, a népi rétegek köreiben. Sokan vannak, akik a Syrizára szavaztak és most azt mondják — a levelezők által kikérdezett építőmunkások mintájára — : «hagyni kell egy kis időt a kormánynak. Nem egyszerű a dolga, mindenki ellene van, az EKB, az IMF, az európai kormányok … ».

 

Ahogyan Stathis Kouvelakis, a Syriza központi bizottságának tagja aláhúzza, az aláírt egyezmény nem győzelem, mivel «előírja, hogy teljes egészében és a kiszabott időben ki kell fizetni a hitelezőket», «elfogadja az "intézmények" – a trojka új neve  – gyámságát», és a kormány kötelezi magát arra, hogy «semmi egyoldalú kezdményezést nem tesz, amely veszélyeztetheti a hitelezők által megállapított költségvetési célokat».

Márpedig a «munkatörvények helyreállítása (…), az elbocsátott tiszviselők visszavétele, a villanyhasználattól megfosztott háztartásokban annak visszaállítása, vagy a GRT (állami televízió és rádió) újrafelállítása… » és az összes ehhez hasonló vállalás «gyorsan beleütközött az Európai Unió és a trojka igényeibe».

És összefoglalva: «A teljes probléma itt található (…) Nem tudunk szakítani a szigorítások politikájával, a memorandumok mechanizmusával az Európai Unióval való konfrontálódás nélkül (…). Minden erő számára, amely az uralkodó gazdaságpolitika ellen akar fellépni, a szakítás elengedhetetlen körülmény» (1).

 

A Syriza központi bizottságának 41 %-a szavazott erre: «nem értünk egyet az eurócsoporttal aláírt intézkedés-sorozatban»

 

Pedig mégha a «kormánynak időt is akarnak hagyni», a dolgozók nem tettek le követeléseikről. Febr. 26-án az OLME pedagógusszakszervezet vezetését a minisztériumban fogadták az elbocsátott, «rendelkezési állományba helyezett» pedagógusok ezreinek visszavételére. Szemtől szembe a Syriza minisztere és a szakszervezeti elnök, maga is Syriza-tag és «rendelkezési állományba helyezett»… Egyik levelezőnk: «az ügyben a szakszervezetek tapodtat sem hátrálnak».

 

Ebben a keretben kell látni és érteni a Syriza központi bizottsága múlt hétvégi szavazását.

 

Az egyezség megvédésére érkezett Alexis Cipras a központi bizottság 41 %-nak szavazatával (2) találta magát szembe, címe: «Nem értünk egyet az eurócsoporttal aláírt intézkedés-sorozatban» (ellene: 55 %, tartózkodott: 4 %). Az intézkedések «tökéletes ellentmondásban állnak a Syriza választási vállalásaival. A Syrizának azonnyomban és elsődlegesen választási vállalásainak megfelelő intézkedéseket kell hoznia, akármilyen igéretet is tett az eurócsoportnak». Vagyis semmivel nem szabad  kevesebbet tenni, mint amire a görög nép a  jan. 25-i választásokon szavazott.  

 

(1) Franciaországban azok apropóján, akik máris repülnének Görögország megsegítésére, Stathis Kouvelakis: «Nem lehet egyik oldalon szigorítási politikát megvalósítani és a Macron-törvényre szavazni, a másikon pedig politikailag segíteni egy országot, amely szakítani akar a szigorításokkal.»

(2) A javaslatot a «baloldali platform» tette, azonban tagjainak számánál nagyobb arányt ért el.