Forrás : Le Vif 2016.jan.16.
© Reuters
2011-ben 463 belga állampolgár iratkozott
fel Belgium magyarországi követségen, 2015-re a szám majdnem duplájára nőtt.
Valódi számunk azonban ismeretlen, mivel a «bevándorlásról»
nem kötelesek értesíteni a követséget. Azt azonban észlelni, hogy a belga állam
egyre több nyugdíjat utal Magyarországon élő nyugdíjasainak. Ahogy a Facebook de Belges
oldalain is boom tapasztalható a tapasztalatok megosztásáról.
Evert Brons ingatlanügynök számára ez nem meglepő: "A nyugdíjasok és rokkantak
Magyarországon nem fizetnek adót (a nyugdíjukból
– a ford.) A szabály érvényes az év legnagyobb részét itt töltő külföldiekre
is. A hónap végén ez mégiscsak óriási
differencia!"
Aki havi 900 eurós nyugdíjat kap Belgiumban, annak ott nehéz
megélnie. Főként, hogy fizetnie kell lakhatását és annak költségeit. "Többszáz
euró különbség valóban komoly. Ráadásul az éghajlat is kellemesebb itt" - pontosít
Brons.
Ugyanakkor Magyarország képe nagyon negatív azóta, amióta Orbán Viktor a
miniszterelnök. A kritika alapján az
országot jobboldali féldiktatúrává változtatta. A Magyarországon élő belgák mégis úgy találják,
hogy a valóság differenciáltabb. "Magyarország médiaportréja nyomorúságos
és nem meglepő, belgiumi családom azt hiszi, hogy elmaradott országban élek."
Marleen (51), aki hat éve költözött
ide férjével Jeffel Tiszaszentimrére (falu Debrecentől 40 km-re), szinén úgy
találja, hogy ez a negatív kép nem felel meg a valóságnak. "Sokan azt
gondolják, hogy a pusztán élünk. Egyesek el is csodálkoznak, hogy internetünk
van és a nagybevásárlást szupermarketben végezzük. A civilizáció ide is eljött,
tudja. Még Lidl is van (nevet). A kórházak majdnem olyan jók, mint a
belgiumiak. Ráadásul, ha nem magánklinikára megyünk, ingyenes,." (pontosabban a belga tb fizeti közvetlenül –
a ford.) Jefet és Marleent is már operálták Magyarországon.
Eladó
A magyar ingatlanpiac fellendülőben van. Sok házon lehet látni 'eladó'. Sokszor
évekig is. A 2008-as pénzügyi válság sok kárt tett. A legtöbb lakáskölcsönt
külföldi devizában, főleg svájci frankban kötötték. A magyar pénz 2008 végi (és azóta tartó - a ford.) leértékelődése
sok családot nyomorba döntött, nem tudott tovább törleszteni. Mégsem ez a fő
oka a házak tömeges eladásának. 7 éve a törlesztés valóban gond volt, de időközben
Orbán Viktor kötelezte a bankokat a pénzügyi vesztesége egy részének átvállalására
(hmmm.. a devizások mesélhetnének róla –
a ford.) Vidéken inkább az
elöregedés és a lakosság menekülése, ami gondot jelent.
A magas munkanélküliségi ráta okán
sok fiatal menekül, próbálkozik a városokban, főként Budapesten, a fővárosban.
Ha találnak is munkát nem messze lakhelyüktől, nehéz a falvakban maradni. A
közlekedés túl drága, ha nem tudnak gyalog, vagy biciklivel munkába járni. A benzin éppolyan drága, mint Belgiumban, de a
fizetések csak negyedannyiak. Mindez megmagyarázza az alacsony ingatlanárakat a
magyar vidéken. Aki viszont nyugalmas és zöld vidéken akar élni, annak előnyös.
Főként, hogy Magyarországon nincs
katasztrális adó (ez tévedés, számos
helyhatóság kiveti ingatlanadó néven – a ford.). Csak a vásárláskor
fizetünk illetéket és kész. A belgák számára a magyar ház valóságos égi manna.
"Csodálkozni fog a házak árán" mondja Brons. "Olcsóbbak, mint az
európai országokban egy autó? Természtetes, hogy a belgáknak kedvük szottyan
invesztálni. Azt nem is számítva, hogy ha Magyarország csatlakozik az eurózónához,
ezeknek a javaknak növekszik az értéke. Addig pedig szépen hétvégi házként
szolgálnak."
Sok belga hazánkfia végleg ide akar
költözni. "Eladunk egy kis házat Belgiumban és az árán itt egy nagyot
tudunk venni óriási kerttel. Még marad is pénz az átakítási munkákra."
"Valamikor a nyári szabadságunkat
itt töltöttük egy faluban nem messze innen. Belgák üzemeltette bed and
breakfast-ben." meséli Marleen. "A természet, a nyugalom azonnal meghódított
bennünket. Belgiumban éppen házat kerestünk nagy kerttel megvásárlásra, de az megfizethetetlen
volt. A második vakációnk idején
döntöttünk, hogy ide költözünk. Nem titkolom, bizonyos időre szükség volt, hogy
hozzászokjunk" vallja be Marleen. "Nem volt egyszerű elhagyni a munkámat
Belgiumban, akkor se, ha tudtam, hogy nem fogok malmozni az ujjaimmal. 6 éve
vagyok itt és úgy érzem, nagyon jól beintegrálódtam".
A legnehezebb dolog Magyarországon – a nyelvi korlát. A magyar nem indoeurópai
nyelv, semmit nem hasonlít a franciára, a hollandra, vagy angolra. Ha pedig eltávolodunk
a városoktól, az emberek csak magyarul beszélnek.
Állandó lakosként Magyarországon élni tehát nehéz döntés. Az aktív Belgium
elhagyása a nyugalom kedvéért szintén felkavaró. "Gyakran előfordul, hogy
az első hónapokban az emberek nagyszerűnek találják, aztán az, hogy a nyelvükön
beszélőt nem találnak sehol, nyomasztóvá válik. Nem szólva arról hogy az ember
élete mozgalmas volt, tele állandó találkozásokkal. Itt pedig hirtelen kettesben
találják magukat anélkül, hogy tudnák mit csináljanak, mit mondanak" teszi
hozzá még Marleen.
Alain (47) és Brenda (48) akkor költöztek Magyarországra, amikor szintén
idejött belga barátaikat látogatták meg. Látták, sok az eladó ház a faluban. "Meg
se néztük a ház belsejét. Milyen kellemetlen meglepetés érhet, ha az egész mindössze
3540 euróba kerül?"
Úgy döntöttek, a házat lebontják, másikat építtetnek és az építés idejére,
hogy legyen hol lakniuk, vesznek egy másodikat.
A házaspár fiukkal együtt új életet akar kezdeni messze a stressztől és a
tömegtől. "Magyarország olyan, mint az 50 évvel ezelőtti Belgium. Nem a
pénztárca és az idő irányít mindent. Még ha nem is értjük mindig egymást, az
emberek segítenek."
Sok belgának lett Magyarország a második hazája. Amikor azt kérdezzük, számítanak-e arra, hogy
egy nap visszatérnek Belgiumba, Marleen világosan fogalmaz: "Magyarország
az új otthonunk". Férje, Jef véleménye
ugyanez. "Még ha túl öreg is leszek ahhoz, hogy a kertet megműveljem, itt
maradunk. Ha pedig tényleg nem megy, Budapestre költözünk öreg napjainkra".
Ariane
De Borger
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.