Miért lett Magyarország sok belga számára az új «igéretek földje»?

Forrás : Le Vif  2016.jan.16.

© Reuters

2011-ben 463 belga állampolgár iratkozott fel Belgium magyarországi követségen, 2015-re a szám majdnem duplájára nőtt. Valódi számunk azonban ismeretlen, mivel a «bevándorlásról» nem kötelesek értesíteni a követséget. Azt azonban észlelni, hogy a belga állam egyre több nyugdíjat utal Magyarországon élő nyugdíjasainak. Ahogy a Facebook de Belges oldalain is boom tapasztalható a tapasztalatok megosztásáról.

Evert Brons ingatlanügynök számára ez nem meglepő: "A nyugdíjasok és rokkantak Magyarországon nem fizetnek adót (a nyugdíjukból – a ford.) A szabály érvényes az év legnagyobb részét itt töltő külföldiekre is.  A hónap végén ez mégiscsak óriási differencia!"

Aki havi 900 eurós nyugdíjat kap Belgiumban, annak ott nehéz megélnie. Főként, hogy fizetnie kell lakhatását és annak költségeit. "Többszáz euró különbség valóban komoly. Ráadásul az éghajlat is kellemesebb itt" - pontosít Brons.

Ugyanakkor Magyarország képe nagyon negatív azóta, amióta Orbán Viktor a miniszterelnök. A kritika alapján az országot jobboldali féldiktatúrává változtatta.  A Magyarországon élő belgák mégis úgy találják, hogy a valóság differenciáltabb. "Magyarország médiaportréja nyomorúságos és nem meglepő, belgiumi családom azt hiszi, hogy elmaradott országban élek."

Marleen (51), aki hat éve költözött ide férjével Jeffel Tiszaszentimrére (falu Debrecentől 40 km-re), szinén úgy találja, hogy ez a negatív kép nem felel meg a valóságnak. "Sokan azt gondolják, hogy a pusztán élünk. Egyesek el is csodálkoznak, hogy internetünk van és a nagybevásárlást szupermarketben végezzük. A civilizáció ide is eljött, tudja. Még Lidl is van (nevet). A kórházak majdnem olyan jók, mint a belgiumiak. Ráadásul, ha nem magánklinikára megyünk, ingyenes,." (pontosabban a belga tb fizeti közvetlenül – a ford.) Jefet és Marleent is már operálták Magyarországon.

Eladó

A magyar ingatlanpiac fellendülőben van. Sok házon lehet látni 'eladó'.  Sokszor évekig is. A 2008-as pénzügyi válság sok kárt tett. A legtöbb lakáskölcsönt külföldi devizában, főleg svájci frankban kötötték. A magyar pénz 2008 végi (és azóta tartó - a ford.) leértékelődése sok családot nyomorba döntött, nem tudott tovább törleszteni. Mégsem ez a fő oka a házak tömeges eladásának. 7 éve a törlesztés valóban gond volt, de időközben Orbán Viktor kötelezte a bankokat a pénzügyi vesztesége egy részének átvállalására (hmmm.. a devizások mesélhetnének róla – a ford.)  Vidéken inkább az elöregedés és a lakosság menekülése, ami gondot jelent.

A magas munkanélküliségi ráta okán sok fiatal menekül, próbálkozik a városokban, főként Budapesten, a fővárosban. Ha találnak is munkát nem messze lakhelyüktől, nehéz a falvakban maradni. A közlekedés túl drága, ha nem tudnak gyalog, vagy biciklivel munkába járni.  A benzin éppolyan drága, mint Belgiumban, de a fizetések csak negyedannyiak. Mindez megmagyarázza az alacsony ingatlanárakat a magyar vidéken. Aki viszont nyugalmas és zöld vidéken akar élni, annak előnyös.

Főként, hogy Magyarországon nincs katasztrális adó (ez tévedés, számos helyhatóság kiveti ingatlanadó néven – a ford.). Csak a vásárláskor fizetünk illetéket és kész. A belgák számára a magyar ház valóságos égi manna. "Csodálkozni fog a házak árán" mondja Brons. "Olcsóbbak, mint az európai országokban egy autó? Természtetes, hogy a belgáknak kedvük szottyan invesztálni. Azt nem is számítva, hogy ha Magyarország csatlakozik az eurózónához, ezeknek a javaknak növekszik az értéke. Addig pedig szépen hétvégi házként szolgálnak."

Sok belga hazánkfia végleg ide akar költözni. "Eladunk egy kis házat Belgiumban és az árán itt egy nagyot tudunk venni óriási kerttel. Még marad is pénz az átakítási munkákra."

"Valamikor a nyári szabadságunkat itt töltöttük egy faluban nem messze innen. Belgák üzemeltette bed and breakfast-ben." meséli Marleen. "A természet, a nyugalom azonnal meghódított bennünket. Belgiumban éppen házat kerestünk nagy kerttel megvásárlásra, de az megfizethetetlen volt.  A második vakációnk idején döntöttünk, hogy ide költözünk. Nem titkolom, bizonyos időre szükség volt, hogy hozzászokjunk" vallja be Marleen. "Nem volt egyszerű elhagyni a munkámat Belgiumban, akkor se, ha tudtam, hogy nem fogok malmozni az ujjaimmal. 6 éve vagyok itt és úgy érzem, nagyon jól beintegrálódtam".

A legnehezebb dolog Magyarországon – a nyelvi korlát. A magyar nem indoeurópai nyelv, semmit nem hasonlít a franciára, a hollandra, vagy angolra. Ha pedig eltávolodunk a városoktól, az emberek csak magyarul beszélnek.

Állandó lakosként Magyarországon élni tehát nehéz döntés. Az aktív Belgium elhagyása a nyugalom kedvéért szintén felkavaró. "Gyakran előfordul, hogy az első hónapokban az emberek nagyszerűnek találják, aztán az, hogy a nyelvükön beszélőt nem találnak sehol, nyomasztóvá válik. Nem szólva arról hogy az ember élete mozgalmas volt, tele állandó találkozásokkal. Itt pedig hirtelen kettesben találják magukat anélkül, hogy tudnák mit csináljanak, mit mondanak" teszi hozzá még Marleen.

Alain (47) és Brenda (48) akkor költöztek Magyarországra, amikor szintén idejött belga barátaikat látogatták meg. Látták, sok az eladó ház a faluban. "Meg se néztük a ház belsejét. Milyen kellemetlen meglepetés érhet, ha az egész mindössze 3540 euróba kerül?"

Úgy döntöttek, a házat lebontják, másikat építtetnek és az építés idejére, hogy legyen hol lakniuk, vesznek egy másodikat.

A házaspár fiukkal együtt új életet akar kezdeni messze a stressztől és a tömegtől. "Magyarország olyan, mint az 50 évvel ezelőtti Belgium. Nem a pénztárca és az idő irányít mindent. Még ha nem is értjük mindig egymást, az emberek segítenek."

Sok belgának lett Magyarország a második hazája.  Amikor azt kérdezzük, számítanak-e arra, hogy egy nap visszatérnek Belgiumba, Marleen világosan fogalmaz: "Magyarország az új otthonunk". Férje, Jef véleménye ugyanez. "Még ha túl öreg is leszek ahhoz, hogy a kertet megműveljem, itt maradunk. Ha pedig tényleg nem megy, Budapestre költözünk öreg napjainkra".

Ariane De Borger