Oroszország népének újévi felhívása az Orosz Föderáció elnökéhez

(Forrás: A Krasznaja burda lap szerzője)

Tisztelt Elnök úr!

Az új évig mindössze pár perc maradt, és szeretnénk Önhöz fordulni, amíg még normálisak vagyunk!

Szilveszter éjjele olyan időszakasz, amikor különösen tudatában vagyunk annak, ki Ön és kik vagyunk mi. Megértjük, hogy nem vagyunk főnyeremény az Ön számára. A mi tömegeink képzetlenek, kevéssé kulturáltak, iszákosak. És minket akarva-akaratlanul etetni, itatni, adóztatni, kivégezni és kegyelemben részesíteni kell. Bocsánatát kérjük...

Amíg mi itt az újévi asztalnál enyelgünk, Ön kénytelen minket köszönteni a fagyban a fenyőfa mellől, akár egy nyuszi. Az Ön gondoskodásának köszönhetően úgy élünk, mint hazai hal a hazai vízben. Mindenünk van: Cár-ágyúnk, Cár-harangunk, most meg már Cár-elnökünk is!

Cár-elnök, aki sikeresen harcba száll a bohócszereppel, amit a nemzetközi arénában igyekeznek Oroszországra kényszeríteni! Elnök, aki helyükre teszi szétrobbant úgymond-barátainkat, letépve jószomszédi álarcukat.

Tudjuk, Önnek ez nehéz év volt. Egyedül kellett reggeliznie, a kulcsállamok vezetői igyekeztek nem észrevenni Önt. Ám Ön nem adta meg magát, mivel az oroszok nem adják meg magukat! Hadd érezze az ellenség saját paradicsomain, milyen félelmetesek vagyunk, ha feldühödünk! Hadd tudják: a békeszeretet és a sajtszeretet közül mi az előbbit választjuk! Azoknak pedig, akik aláértékelik az olajunkat, sokba fog ez kerülni!

Az elmúlt évben Ön nemegyszer kimutatta gondoskodását barátai iránt. Kérjük, köszöntse a beköszöntő új év alkalmából venezuelai és nicaraguai,  nicaraguai és venezuelai barátainkat. Milyen príma dolog ennyi jó barát szerte a világon – Venezuelában is, Nicaraguában is!

Látjuk az Ön gigászi munkájának gyümölcseit. Persze ezek az utóbbi időben megdrágultak... Szemünk láttára emelkedik a jólét és a nyugdíjkorhatár. Országunk térdepelve egyre feljebb és feljebb emelkedik. Még soha nem emelkedett magasabbra térdeplésből!

És jövedelmünkre sem panaszkodunk. Nincs mire panaszkodnunk!

Ne higyje, hogy mi, egyszerű emberek, minduntalan az Ön tévedéseit és hibáit pécézzük ki. Csak az nem hibázik, aki semmit sem tesz, plusz Ön!

Tudjuk, hogy Ön képzett vezető, és nem csak hírből ismeri Platont, Arisztotelészt, Kantot, Rotterdami Erasmust.

Az Ön magasszintű elismertségének nyilvánvaló jele az Ön tévéje iránti össznépi szeretet! A rossznyelv szerint a beköszöntő új év nehéz lesz az orosz nép számára. Mit lehet tenni, ha egyszer így alakult a sok évszázados hagyomány, amitől nem mi fogunk eltérni.

Ám legyen biztos benne: készen állunk a nehézségek elviselésére egészen az Ön összes elnöki  mandátuma lejártának legvégéig!

Tudnia kell: ha Oroszország, amelyet Ön vezet és amelyben mi utazunk, váratlanul elakad, mi feltétel nélkül kiszállunk és megtoljuk!

Mindannyiunknak össze kell kovácsolódnunk egyetlen ökölbe, melynek mutatóujja ( és egyben nagyujja) Ön! Ön, Ön, Putyin!

Kétség nem fér ahhoz, hogy Ön és mi egy időben, egy és ugyanazon országban élünk.

És mindannyiunknak egy Hazája van. Hát, meglehet, hogy némelyeknek kettő, de most nem róluk van szó. Mi, motorosok és patriarchák, szenátorok és kormányzók, ügyészek és fiaik, Önnel egy ügyet szolgálunk!

Úgyhogy ha szüksége lesz ránk, tudja, hol talál bennünket. Itt vagyunk, nem tűnünk el, nem utazunk el, köszönjük Önnek.

Soha semmit nem kértünk Öntől. Most lehetne kérni? Kérjük, legyen egészséges! Kérjük, legyen boldog magánéletében! Hogy mi? Vegyen példát saját sajtószóvivőjéről – ő bezzeg nem félt feleségül venni egy olimpikont!

Kívánjuk, hogy az új évben Önt ne érintse az áremelkedés!

Kívánjuk, hogy kerülje el Önt a létszámleépítési hullám!

Kívánjuk, hogy az Ön összes rezidenciájában sok öröm és jó kis kacagás legyen!

És több cinizmust, Vlagyimir Vlagyimirovics. Nekünk, a népnek ez tetszik!