A NATO nukleáris háborúba visz bennünket?

A NATO elveti a nukleáris leszerelést

Manlio Dinucci

Trump elnöknek “Észak-Korea teljes megsemmisítésével” fenyegetőző fellépése másnapján, szept. 20-án nyílott meg az ENSZ-ben a nukleáris fegyverek leszereléséről szóló szerződés processzusa. 122 állam többsége elkötelezte volna magát arra, hogy nem gyárt és nem tart nukleáris fegyvert, nem fenyeget vele, nem adja át sem közvetlenül, sem közvetve azzal a céllal, hogy teljes mértékben megsemmisíti azokat.

A szerződést az első napon 50 állam írta alá, közük Venezuela, Kuba, Brazília, Mexikó, Indonézia, Thailand, Banglades, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, a Palesztin Állam, Kongó, Algéria, Ausztria, Izland és a Szentszék (amely még aznap ratifikálta). A szerződés akkor lép életbe, ha 50 állam emeli törvényei közé.

De az aláírások napján azt a NATO hirtelen elutasította. A (29 tagállama képviselte) Észak-Atlanti Szerződés tanácsa szept. 20-i deklarációjában úgy ítéli meg, ”nem lehet hatásos egy olyan szerződés, amely egyetlen államnak sem teszi lehetővé a nukleáris fegyver birtoklását, nem növelné a nemzetközi béke fenntartását, hanem ellenkezőkel, megosztást és ellentéteket szítana”. Világosan kimondta, “nem ismerjük el a szerződés egyetlen érvét sem”.

A NATO ezzel egyszerűen megfosztja a tagállamok nemzeti parlamentjeit attól is, hogy maguk döntsenek a kérdésben autonóm módon. Egyebek közt bejelentette, hogy “partnereinket és minden országot felhívunk mielőtt támogatná a szerződést, hogy komolyan gondolkodjon el annak konzekvenciáján” (azaz: zsarol).

A NATO emlékeztet, hogy “nukleáris kapacitása célja a béke őrzése és az agresszorok elbátortalanítása, s amíg a nukleáris fegyverek léteznek, a NATO megmarad mellettük”. Ugyanakkor “erősen elkötelezi magát azok térnyerése ellen”.

Az USA nukleáris B61 bombái jelen vannak 5 olyan országban, amelyek ilyennel nem rendelkeznek, Olasz-, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Törökországban. Az újakat a B61-12-eket, amelyek az előbbieket 2020-ban váltják fel , “nehézbombázók és kettős kapacitású repülőgépek szállíthatják”.

Az USA kiadása nukleáris fegyverek céljára 2018-ban 15%-kal nő a 2017 évihez viszonyítva. A Szenátus szept. 18-án belegyezett, hogy a Pentagon 700 milliár dollárt költsön, 57 milliárddal többel, mint a Trump-adminisztráció igényelt, és a demokraták 90%-a is megszavazta a republikánusokkal együtt. A 700 milliárdból 640 milliárdot új fegyverek vásárlására fordítanak, és a katonai beavatkozásokra, 60 hadműveletre Afganisztánban, Szíriában, Irakban és másutt.

Természetesen nem csak az USA-t érinti a katonai kiadások növelése, hanem minden NATO-tagállamot. Olaszországé pl. a jelenlegi napi 70 millió euróról 100-ra fog emelkedni. (Orbán kormánya is beígérte a duplájára emelést – a ford.)

Demokratikus elhatározás az USA-ban csakúgy, mint szövetségeseinél.

(Il manifesto - 2017. szept. 26.)