A NATO elveti a nukleáris leszerelést
Manlio Dinucci
Trump elnöknek “Észak-Korea teljes
megsemmisítésével” fenyegetőző fellépése másnapján, szept.
20-án nyílott meg az ENSZ-ben a nukleáris fegyverek leszereléséről
szóló szerződés processzusa. 122 állam többsége elkötelezte
volna magát arra, hogy nem gyárt és nem tart nukleáris fegyvert,
nem fenyeget vele, nem adja át sem közvetlenül, sem közvetve
azzal a céllal, hogy teljes mértékben megsemmisíti azokat.
A szerződést az első napon 50 állam írta alá, közük
Venezuela, Kuba, Brazília, Mexikó, Indonézia, Thailand, Banglades,
a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, a Palesztin Állam,
Kongó, Algéria, Ausztria, Izland és a Szentszék (amely még aznap
ratifikálta). A szerződés akkor lép életbe, ha 50 állam emeli
törvényei közé.
De az aláírások napján azt a NATO hirtelen
elutasította. A (29 tagállama képviselte) Észak-Atlanti
Szerződés tanácsa szept. 20-i deklarációjában úgy ítéli meg,
”nem lehet hatásos egy olyan szerződés, amely egyetlen államnak
sem teszi lehetővé a nukleáris fegyver birtoklását, nem növelné
a nemzetközi béke fenntartását, hanem ellenkezőkel, megosztást
és ellentéteket szítana”. Világosan kimondta, “nem
ismerjük el a szerződés egyetlen érvét sem”.
A NATO ezzel egyszerűen megfosztja a tagállamok nemzeti
parlamentjeit attól is, hogy maguk döntsenek a kérdésben autonóm
módon. Egyebek közt bejelentette, hogy “partnereinket és
minden országot felhívunk mielőtt támogatná a szerződést, hogy
komolyan gondolkodjon el annak konzekvenciáján” (azaz: zsarol).
A NATO emlékeztet, hogy “nukleáris kapacitása célja a béke
őrzése és az agresszorok elbátortalanítása, s amíg a
nukleáris fegyverek léteznek, a NATO megmarad mellettük”.
Ugyanakkor “erősen elkötelezi magát azok térnyerése ellen”.
Az USA nukleáris B61 bombái jelen vannak 5 olyan országban,
amelyek ilyennel nem rendelkeznek, Olasz-, Németországban,
Belgiumban, Hollandiában és Törökországban. Az újakat a B61-12-eket, amelyek az előbbieket
2020-ban váltják fel , “nehézbombázók és kettős kapacitású
repülőgépek szállíthatják”.
Az USA kiadása nukleáris fegyverek céljára 2018-ban 15%-kal nő
a 2017 évihez viszonyítva. A Szenátus szept. 18-án belegyezett,
hogy a Pentagon 700 milliár dollárt költsön, 57 milliárddal
többel, mint a Trump-adminisztráció igényelt, és a demokraták 90%-a is
megszavazta a republikánusokkal együtt. A 700 milliárdból 640 milliárdot
új fegyverek vásárlására fordítanak, és a katonai
beavatkozásokra, 60 hadműveletre Afganisztánban, Szíriában,
Irakban és másutt.
Természetesen nem csak az USA-t érinti
a katonai kiadások növelése, hanem minden NATO-tagállamot.
Olaszországé pl. a jelenlegi napi 70 millió euróról 100-ra fog
emelkedni. (Orbán kormánya is beígérte a duplájára emelést
– a ford.)
Demokratikus elhatározás az USA-ban csakúgy,
mint szövetségeseinél.
(Il manifesto - 2017. szept. 26.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.