Borjúnak nevezik azokat, akik a
regionális választások második fordulóján távolmaradtak, a facebookon állandóan visszatér a kifejezés. Még a baloldal baloldalán is.
Mit
nem értenek “elvtársaink“? Hát vaknak és süketnek kell lenni ahhoz, hogy
ne fogjuk fel, ultratöbbség utasítja el a szavazást.
A
munkások távolmaradása 75%-os, az alkalmazottaké 69%.
A
18-24 éves fiatalok 87%-a, a 24-34 évesek 82%-a nem mozdult meg.
Minden
meglepetés nélkül: ott, ahol a szegénység különösen nagy, a távolmaradás
rekordokat ér el.
Eképpen, a Grand Est-ben 71%-os,
az Ile-de-France-ban 69,1 %-os, a Pays de Loire-ban 69,3%, a Vaux-en-Velin-ben
88,3%, Aubervilliers-ben 77,71%-os – ehhez adjuk hozzá az érvénytelen szavazatokat.
Azzal ellentétben, amit a
politológusok és az újságírók szeretnek ismételgetni, se arról nincs szó, hogy
hiányzik az érdek, se arról, hogy nincs politikai öntudat. Pontosan ellenkezőleg. Egy
igen erős szankcióról van szó, egy utolsó ingyenes figyelmeztetésről nem csak
Macronnak és LREM-jének, hanem a baloldal intézményes pártjainak is, amelyekbe a
választók 1980 óta több ízben bizalmukat helyezték, de ezek a pártok csak
ugyanazt a jobboldali politikát folytatták Mitterrand első mandátumától kezdve
(néhány kivétellel, mint a halálbüntetés eltörlése vagy a homoszexualitás
büntethetőségének kizárása).
A távolmaradás az utóbbi években rendszeresen szélesedett, de a sajtó és a politikusok minden alkalommal csak Le Penről beszéltek, s miközben csakis arról, aközben az antiszociális intézkedések megsokszorozódtak és egyenesen ide vezettek. De ezek nem számítottak «eseménynek».
2015-ben a regionális választások első fordulójában a távolmaradás 50,09 %-os volt, 2021-ben pedig már 66,77%.
Vasárnap 33 milliónyian nem mentek be a választási irodákba. Ez pedig érett, meggondolt távolmaradás. Egyenes következménye az egymást követő, jobb- és baloldali kormányok minden antiszociális intézkedésének, és a történelmi pártok csendjének is. Valószínűleg sokak számára nem egy nagy tragédia... a választásokat gyorsan elfelejtjük, jóváhagyjuk e választási bohózatot az elvtelen összefogási boszorkánykonyha révén.
Macronnak
minden hatalma megvan az V. Köztársaság alkotmányának köszönhetően, siet tehát
befejezni minden vívmányunk teljes lebontását. El kell hinnünk, hogy a nyugdíjreformtól
letesz, de aztán megtudjuk, hogy júliusban újra előhúzza; a munkanélküli biztosítás
reformját az Alkotmánybíróság «felfüggeszti», felfüggeszti de nem törli el.
Röviden:
nem megyek szavazni a második körben.
A 33 millió borjú közül vagyok
egy.
(Francoise Debreuille)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.