Belgium
egy részét az USA elfoglalta és a belgáknak nem szóltak semmit? Furcsának
tűnik, de a kérdést fel kell tenni, mivel néhány hónapja ez a helyzet
Zuttendaelben (Limbourg tartomány).
A
múlt
A
zuttendaeli bázis története visszanyúlik a hidegháborús időszakba. A két világ
keményen konfrontálódik, az USA pedig pókhálószerűen befonja egész Európát
katonai lerakataival, határain kívül urbi et orbi hinti bázisait. Belgium ennek
a hálózatnak integráns része, a kis limbourgi táj eleinte tartalék
repülőtérként szolgál, aztán katonai felszerelések depójaként. A Fal leomlása
és a hidegháború vége okán 1999-ben az amerikaiak elhagyják. A történet itt
véget is érhetne… de nem erről van szó. 2015 szeptemberében Steven Vandeput
védelmi miniszter bejelentette, hogy Zuttendaelt ismét az amerikai hadsereg
rendelkezésére bocsájtja, nem kifelejtve a döntésből a munkahelyek kreálásának
kiváló ürügyét. Munkahelyek, munkahelyek .. bármilyen áron. 1999-ben az amerikaiak
távozása után a belga hadsereg nem keveset invesztált, hogy archívumait,
kiszuperált tankjai és muníciói elbontását ide helyezze.
Nemzetközi
feszültség
A krími válság és a
félsziget Oroszország általi annektálása után 2014-ben a NATO elhatározta, hogy
gesztusként kelet-európai barátai irányába 250 páncélozott járművet küld Europa
hat pontjára. Az USA – Belgium egyezmény a zuttendaeli bázisra vonatkozik,
amely a Védelmi minisztérium közlésében «kizárólagosan az amerikai erők
használatában nehézgépjárművek és katonai felszerelések raktározási
kapacitásához» fognak tartozni. Nem részletkérdés, hogy az US-katonák
épületeket is emelhetnek, ha szükségesnek látják. Nocsak…
Belgium
és hosszú, túl hosszú vendéglátó hagyománya …
Meg kell állapítani,
hogy Belgium – vendégszerető ország. Talán túlzottan is. Különösen az amerikai
hadrereggel szemben az. Több mint 50 éve (50 !) amerikai nukleáris
fegyverek állomásoznak földjén, «raktározzák», «átutaztatják» azokat. Hová? Egy
1962-es törvény engedélyezi a NATO-kötelékébe tartozó országok csapatainak
itteni tartózkodását és átutazását. Az amerikaiakét is persze. A titkos
belga-amerikai nukleáris egyezség értelmében a szintén limbourgi Kleine Brogel
támaszponton atomfegyverek is lehetnek, pedig ez a Védelmi minisztérium
tulajdona, az F-16-os vadászgépek «fészkelőhelye».
A bázist – bázist a bázisban – pedig amerikai katonák
őrzik. Ahol a nukleáris fegyverek dekkolnak. A belga hadsereget csak arra
méltatják, hogy fogadja amerikai szövetségesei olyannyira veszélyes fegyvereit,
hogy azt még a nemzetközi jog is tiltja, őriznie már nem lehet (micsoda
privilégium!). Ez folyik 50 év óta: Belgium földjének és szuverenitásának egy
darabja arra szolgál, hogy a Nagy Testvér igényeit kielégítse. Kleine Brogeltől
Zuttendael csak annyiban különbözik, hogy itt nincsenek nukleáris
fegyverek. Hivatalosan. De – köztünk szólva – hivatalosan azok Kleine
Brogelben sincsenek.
Emlékszünk még, hogy 2003-ban, az Egyesült Államok illegális háborújának
kellős közepette, Belgium engedélyezte az US hadianyagok átszállítását az
országon? De facto az illegális háború cinkosává vált. Mi lesz holnap, ha
Európában ismétlődik meg a helyzet és a Zuttendaelban alvó harckocsik a
nemzetközi jogot sértő háborúban kötnek ki? Belgium megint tudatos cinkos lesz?
Mikor végez a kormány azzal a politikával, hogy az amerikaiak lábtörlője
legyen? Ahhoz, hogy béke legyen, előbb abba kell hagyni mindent, ami háborús
készülődéshez vezet. Legyen már bátorságunk, hogy ellenálljunk, hogy ne hagyjuk
szuverenitásunk megszüntetését!
Stéphanie Demblon, D.R. 2017.12.17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.