Fiatal forradalmárok második nemzetközi találkozója

11 ország 90 fiatalja nyilatkozik:

„Le a háborúval, le a kizsákmányolással!

Palesztinából, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Kanadából, Azániából (Dél-Afrika), Oroszországból, Ukrajnából, Portugáliából, Olaszországból, Spanyolországból és Franciaországból érkeztünk. A Negyedik Internacionálé francia szekciója által szervezett fiatal forradalmárok nemzetközi találkozója alkalmából gyűltünk össze.

A találkozó összetétele és tartalma is nemzetközi..

Egy évvel ezelőtt, a fiatal forradalmárok első nemzetközi találkozója után búcsúztunk el. Néhány hónappal később egy jelentős esemény rázta és rázza meg a világ helyzetét: a palesztin nép elleni népirtás a Gázai övezetben. A fiatalokat világszerte elborzasztja és felháborítja ez a helyzet.

Ami Gázában történik, az rokonságban áll azzal a barbársággal, amely több mint 2 éve zajlik az ukrajnai háborúban. Mert a háborúk nem véletlenek, hanem a tőke törvényeinek, a kapitalista kizsákmányolás hanyatló rendszerének a középpontjában állnak.

A fiatalok az imperialista háborúk barbárságának célkeresztjében állnak.

„Megértjük, hogy a nyugati országok munkavállalói számára a fő ellenség a NATO. De Putyin rendszere is a munkások ellensége” - mondta egy oroszországi elvtárs. Egy ukrán elvtárs leírta, hogy hazájában „a katonák az utcán elkapják a fiatalokat, teherautókba kényszerítik őket, és a frontra küldik”. „Nekünk nincs problémánk a zsidókkal, mi a cionizmus ellen vagyunk. Nem tudjuk elfogadni ezeket a haláleseteket, ezeket a mészárlásokat, nem tudjuk elfogadni, hogy nincs jogunk a saját területünkön élni”. mondja egy palesztin elvtársunk.

Mindenhol egyre inkább robbanásszerűen nő a katonai költségvetés, milliárdokat költenek háborúra, hogy a mészárlások és a barbárság folytatódhasson. Ezekre a milliárdokra van szüksége a fiataloknak és a munkásosztálynak, hogy rendesen élhessenek és tanulhassanak.

Minden eddiginél jobban megerősítjük, hogy a fiatalok nem egymás ellenségei.

„Feltétel nélkül támogatjuk a palesztin népet” - mondja az amerikai elvtársunk. A mi ellenségünk a saját háborús uszító kormányunk. Mi a béke és a szabadság jövőjét akarjuk!

Megvitattuk a háborús helyzetet, a nők elnyomását, a nemzeti kérdéseket és a népek önrendelkezési jogát, a környezet pusztulását.... Mindezek a viták ugyanahhoz a problémához tértek vissza: a kapitalista rendszert meg kell dönteni, véget kell vetni neki!

Jobban, mint valaha, tovább kell erősítenünk a kapcsolatokat a világ minden tájáról érkező fiatalok között.

Együtt megalakítjuk a Fiatal Forradalmárok Harmadik Nemzetközi Találkozójának szervezőbizottságát.

Nem, Macron, a gyerekeink nem ágyútöltelékek!

Kép : a francia hadsereg Ukrajnának szállított Cézár-ágyúja

Macron tehát belevágott. Február 26-án, az Ukrajnáról szóló, sietve összehívott nemzetközi konferencia végén kijelentette: "Ma nincs konszenzus arról, hogy csapatokat küldjünk a terepre hivatalos, elfogadott és jóváhagyott módon. De dinamikusan nézve semmit sem szabad kizárni".

A beismerésen túl - valóban vannak francia csapatok a terepen, de nem "vállalt" módon - Macron kijelenti, hogy kész katonai beavatkozásra Oroszország ellen. Azoknak - Scholtznak és a többi európai államfőnek -, akik azt mondják, hogy ellenzik ezt az újabb eszkalációt, Macron így válaszol: "Sokan azok közül, akik ma azt mondják, hogy "soha, soha", ugyanazok voltak, akik két évvel ezelőtt azt mondták, hogy "soha tankok, soha repülőgépek, soha nagy hatótávolságú rakéták".

Tény: ma az orosz területen végrehajtott ukrán csapásokhoz francia katonai eszközöket is használnak. Tény: a háború eszkalációja, amelyben Franciaország és a többi kapitalista ország két éve részt vesz, már 500 000 orosz és ukrán halálos áldozatot és sebesültet követelt, civil és katonai személyeket egyaránt.

És holnap a mi gyermekeinket is hozzá kell majd adnunk ehhez a hátborzongató számsorhoz? Ez a világháború felé tartó menetelés logikája. Ez a fegyveripar profitéhes multinacionális vállalatainak logikája. Ez a logikája egy kétségbeesett politikai rendszernek, az Ötödik Köztársaságnak, amelynek vezetője azt reméli, hogy a válságot az "ellenséggel" szembeni szent szövetség megteremtésével tudja leküzdeni. De ez nem a dolgozó emberek logikája.

Háborúba kell-e menniük a gyermekeinknek? Mit kell megvédeni? A demokráciát? Ki hiszi el egy pillanatig is, hogy ez az egész erről szól? Két évvel ezelőtt, amikor Putyin megkezdte katonai beavatkozását Ukrajnában, e lap vezércikkében azt írtuk: "A népeknek nem érdekük a konfrontáció. Az orosz munkás nem ellensége az ukrán munkásnak, aki nem ellensége az orosz munkásnak. A francia munkás nem ellensége az orosz munkásnak, sem az ukrán munkásnak, sem az amerikai munkásnak". Ez továbbra is igaz. 

Az egyetemes nemzeti szolgálat (SNU) kiterjesztése és általánossá tétele a fiatalok militarizálása érdekében; a katonai programozási törvény elfogadása és a fegyverkezési költségvetés folyamatos növelése (és a közszolgáltatások megfojtása) - ennek a politikának neve is van: ez a háborúra való felkészülés. A francia dolgozó emberek nem fogadják el és nem is fogják elfogadni, hogy gyermekeik ukrán vagy orosz földön veszítsék életüket a multinacionális vállalatok érdekeinek védelmében. A mi gyermekeink nem ágyútöltelékek, mint ahogyan az orosz vagy ukrán gyermekek sem.

Le kell bontanunk az SNU-t, és a háborús költségvetést az emberek szükségleteire kell fordítanunk. Röviden, véget kell vetnünk a háború eszkalálódásának. És véget kell vetnünk Macronnak, kormányának és annak a politikájának, amely háborút folytat otthon és külföldön, minden nép ellen. Le a háborúval!

La tribune des travailleurs - a Parti des travailleurs (Dolgozók pártja) hetilapja 2024.febr. 28.

(szerk. cikk)

Egy évszázados a Szovjet Szocialista Köztársaságok uniója

 

L’Internationale n°29 2023. febr. részlet

Ukrajna, Lenin teremtménye?

Putyin 2022 februárjában az Ukrajnával szemben elkövetett agressziója elősegítette a térségben már aktív imperialista beavatkozás megduplázását, ami az USA irányítású NATO harmadik világháború felé vezető meneteléshez vezetett. Putyin "ideológiailag" Lenin politikája elleni támadással indokolta a hadműveletet, február 21-i beszédében kifejtette, hogy a jelenlegi Ukrajna annak a lenini hibának az eredménye, hogy Ukrajnát szuverén nemzetté avatta (1).

A Szovjetunió alkotmánya nem volt, ahogyan azt gyakran mondják, egy ténylegesen már létező rendszer puszta jogi felöltöztetése. Éppen ellenkezőleg, ez egy jelentős politikai döntés, amit Putyin azzal ismer el, hogy a cári birodalom folytonosságára hivatkozik vele szemben.

Amint arra Lev Trockij 1939. április 22-i, "Az ukrán kérdés" című cikkében (2) rámutat, maga a Szovjetunió alkotmánya a bolsevik párton belüli elkeseredett vita tárgya volt, ahol két felfogás állt egymással szemben: Leniné, aki hű volt a bolsevik párt teljes forradalmi örökségéhez, és aki az orosz birodalomban jelen lévő összes nemzetiség önrendelkezési joga mellett foglalt állást, valamint Sztáliné és másoké. Ez utóbbi a forradalom során létrejött összes nemzeti köztársaságnak az Orosz Köztársaságba való teljes integrálását követelte. Lenin határozottan ellenezte ezt a tervet (ez a vita része annak, amit Moshe Lewin "Lenin utolsó harcának" nevezett, mivel erre a vitára akkor került sor, amikor Lenin már súlyos beteg volt, és Sztálin első ízben élt ilyen mértékben az "apparátus" eszközeivel a párt demokratikus szabályai ellen) (3).

,,,

Lenin a szövetség jogi és összes összetevőinek egyenlőségért

A két változat ellentmondásos a lényeget illetően. A szembenállás határozott, ahogy Lenin, aki Kamenyeven kersztül a Politikai Irodának szeptember 26-án kelt levelében írta 1922-ben:

"Egyenrangúnak ismerjük el magunkat az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, egyenrangú viszonyba lépünk vele egy új Unióba, egy új föderációba, az Európai és Ázsiai Szovjet Köztársaságok Szövetségébe".

Gyakran mondják, hogy Lenin politikai győzelme csak látszat volt, hogy Sztálin csak a jogi megfogalmazásban hátrált meg, de hogy politikailag ez az "orosz" hatalomnak való alárendelődés és integráció diadala.

Az érvelés azon alapul, ami valósággá vált a bürokratikus ellenforradalom győzelme révén. Ez az ellenforradalmi átalakulás, a hatalom és az államapparátus átalakulása a Szovjetunióban nyilvánvalóan következményekkel jár a nép jogaira nézve, tehát a  népek, nemzetiségek - és így a Szovjetuniót alkotó köztársaságok jogaira.

De nem így volt az alkotmányozás idején, a Szovjetunió megalkotásakor.

A sztálinista frakció visszaszorulása nemcsak Lenin presztízsének köszönhető, hanem a nemzeti demokratikus követelések által megfogalmazott erősségnek is, Ukrajna, Grúzia és más köztársaságok bolsevik aktivistái, az orosz bolsevik káderek nagy részének támogatásával. Lenin "utolsó kiállása" azt mutatja, hogy a bolsevik párt, mint forradalmi párt, nem semmisült meg.

A svájci történész Andreas Kappeler, hosszú ideig a Bécsi Egyetem professzora, és aki semmiképpen sem kedveli a bolsevik pártot, elismeri - amit Putyin sajnál -, hogy a Szovjetunió alkotmányával "az ukránok első ízben lettek saját történelmükben nemzeti, központi állam által elismert terület, amely magában foglalta a legtöbb ukrán etnikumot, saját állami intézményekkel és szimbólumokkal. Szemben a cári időszakkal, amikor a "kisoroszokat" az ország pánorosz részének tekintették, most már teljes jogú önálló nemzetként, saját nyelvvel" (4).

 

(1) Putyin azt állítja, hogy "Oroszország és népe történelmi sorsa szempontjából az államépítés lenini elvei nemcsak hiba voltak, hanem, ahogy mondani szokták, sokkal rosszabbak, mint egy hiba". (2) Ez az idézet (a cikk többi hivatkozásához hasonlóan) a Lev Trockij Intézet által Pierre Broué vezetésével kiadott Művek 21. kötetéből származik. (3) Lásd Moshe Lewin "Le Dernier Combat de Lénine" című írását. Éditions Syllepse. (4) Andreas Kappeler Oroszok és ukránok - Az egyenlőtlen testvérek (A CNRS Éditions francia fordítása).

OKTÓBER 29-30. VILÁGKONFERENCIA A HÁBORÚ ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS ELLEN, A MUNKÁSINTERNACIONÁLÉÉRT

A világkonferencia felhívása (Párizs, október 29-30.) a háború és kizsákmányolás elleni nemzetközi munkásbizottság kezdeményezésére, a Munkás Internacionáléért.*

Mi, munkások, fiatalok, a munkás- és demokratikus mozgalom harcosai 47 országból és minden kontinensről, a nemzetközi szocializmus történelmi alakjának, Jean Jaurès-nak az 1914-es háború kitörésének előestéjén mondott szavait idézzük: "A kapitalizmus úgy viseli magában a háborút, mint a felhő a vihart".

A formula még mindig aktuális. 2022-ben háborúk pusztítanak minden kontinensen, mészárlásokat, pusztítást, éhínséget és járványokat okozva. Emberek tízmillióit űzik el országukból. Tanúi vagyunk az emberi civilizáció puszta és egyszerű eltűnésssel fenyegető félelmetes visszavonulásának. A világ népei és munkásai ellenzik a háborút. Tudják, hogy ez még több elnyomást és kizsákmányolást jelent.

A legcsekélyebb habozás nélkül kijelentjük, hogy ezek a háborúk, a pusztítás és a barbárság, amelyet elszabadultak, a termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer bomlásának termékei. Egy olyan rendszer, amely az egyre nagyobb profit érdekében nem riad vissza semmilyen agressziótól. A munkások tudják ezt: a "háborús erőfeszítések" nevében minden kormány, függetlenül attól, hogy a frontvonal melyik oldalán áll, megszervezi a deregulációt, a munkanélküliséget, az oktatás és a közszolgáltatások lerombolását, a gyárak leépítését, a vidék elnéptelenedését. A munkások tudják, hogy a háborút a kormányok mindig arra használják, hogy a munkásszervezeteket függetlenségük feladására és az államnak való behódolásra kényszerítsék.

Mint minden dolgozó, mi is elítéljük az ukrajnai háborút, amelyet Putyin elnök utasítására 2022. február 24-én kezdtek el. A konfliktus kezdete óta követeljük az orosz csapatok kivonását az országból. De mint minden munkás, mi is látjuk, hogy a nagy kapitalista hatalmak a Biden-kormányzat, a NATO és az Európai Unió égisze alatt mindent megtettek, hogy ezt a konfliktust kiprovokálják, és mindent megtesznek, hogy szítsák.

Találkozónk idején, több mint 100 000 amerikai katona állomásozik Európában. A NATO több tízezer katonát állomásoztat az ukrán és az orosz határon. Az Egyesült Államok és az Európai Unió már 140 milliárd dollárt adott a háborús erőfeszítésekre, főként Ukrajna felfegyverzésére. A politikusok és a média nyíltan beszélnek egy esetleges harmadik világháború és a nukleáris fegyverek használatának kockázatáról.

A dolgozókat nem lehet becsapni: az imperialista hatalmak növekvő ukrajnai beavatkozásának célja az USA és más multinacionális vállalatok uralmának kiterjesztése az egész világra. Biden elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországon túl Kína lesz a célpont.

A kormányok minden percben 4 millió dollárt költenek háborúra. Igen: 4 millió dollárt percenként, több mint 2,1 billió dollárt évente – háborúra! Míg az éhezés a világon 800 millió embert érint, az élelmiszer-biztonság hiánya pedig 2,3 milliárd embert - és ezek a számok folyamatosan nőnek! 4 millió dollár percenként a háborúra! És hiányoznak a pénzeszközök annak a több tízmillió gyermeknek a megmentésére, akik évente meghalnak olyan betegségekben, amelyeket ismerünk és tudunk kezelni.

Ezért követeljük az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, és követeljük az amerikai és NATO-csapatok kivonását Európából. Követeljük a NATO feloszlatását, a külföldi megszálló csapatok kivonását a világ minden országából, valamint az imperialista és neokolonialista beavatkozások megszüntetését.

Az ukrajnai háború ugyanis nem választható el a háborúk hosszú láncolatától, amelyek több mint fél évszázada pusztítanak minden kontinensen, olyan háborúk, amelyeket mindig a tőkés hatalmak szítanak, és amelyek térképe általában átfedésben van az altalaj gazdagságának térképével.

A dolgozóknak nincs közös érdekük sem a multinacionális vállalatokkal, sem a különböző országok kapitalistáival, sem a saját kormányaikkal. Mégis egyértelmű, hogy a nagy kapitalista országokban a munkásszervezetek vezetői nem hajlandók valóban szembeszállni a háborúval. Az Egyesült Államokban támogatják Biden elnök háborús törekvéseit; az Európai Parlamentben választott képviselőik olyan állásfoglalások mellett szavaznak, amelyek súlyosbítják az orosz nép elleni szankciókat, túlfegyverzik a hadviselőket és erősítik a NATO-val való kapcsolatokat.

Felhívást intézünk minden munkavállalóhoz és fiatalhoz, a munkásmozgalom minden eredetű aktivistájához, a munkásszervezetekhez. Utasítsuk el a szent szövetség minden formáját a háborút szító kormányokkal és azokkal a tőkésekkel, akiknek az érdekeit védik. A béke és a társadalmi igazságosság ügyével csak az egész világ munkásainak és népeinek egyesülése áll összhangban. Le a háborúval! Le a kizsákmányolással! A világ munkásai, munkásszervezetek, elnyomott népek, egyesüljünk a háború és a kizsákmányolás ellen, követeljük a békét és őrizzük meg az emberiség jövőjét!

Kampányok

A világkonferencia 47 felszólaló meghallgatását követően rögzíti és támogatja a küldöttek által előterjesztett javaslatokat:

1. a Nemzetközi Dolgozó Nők Konferenciájának kezdeményezéseit, különösen az afgán nőket támogató nemzetközi bizottság megalakítását.

2. Felhívás az oroszországi foglyok családjainak támogatására és a Kirill Ukraincev orosz szakszervezeti aktivista szabadon bocsátásáért folytatott nemzetközi kampányra.

3. Felhívás az Amazon dolgozóinak megszervezését célzó nemzetközi kampány támogatására.

4. A kínai aktivisták felhívása, hogy "minden ország dolgozói álljanak ki a kínai nép elleni háborús előkészületek ellen".

5. A szolidaritásra és pénzügyi kampányra való felhívás a mexikói völgy népének támogatására (munkásház)

6. A Zimbabwe elleni nemzetközi szankciók feltétel nélküli feloldására való felhívás.

7. Felhívás, hogy ellenzünk minden amerikai és ENSZ beavatkozást Haitin.

8. Az indiai és pakisztáni küldöttek felhívása az állandó háborútól szenvedő kasmíri nők elnyomásának elítélésére.

9. A brit küldött javaslatára a liverpooli dokkerek bérharcának támogatása.

10. A világi Palesztina képviselőjének felhívása - amely a világi és demokratikus Palesztináért és a menekültek visszatérési jogáért küzd -, hogy támogassuk a palesztin nép jogaiért folytatott küzdelmét.

11. A Dolgozó Nők Nemzetközi Konferenciájának magyar küldöttjének felhívása az európai romák elnyomása ellen, akik megérdemlik a világ dolgozóinak szolidaritását. 

* 32 ország küldötteitnek részvételével: Algéria, Németország, Azania/Dél-Afrika, Banglades, Belgium, Bénin, Burkina Faso, Kanada, Chile, Kolumbia, Spanyol Állam, USA, Franciaaország, Nagy-Britannia, Görögország, Haiti, Magyarország, India, Olaszország, Marokkó, Mexikó, Pakisztán, Palesztina, Peru, Fűlöp-szigetek, Portugália, Románia, Oroszország, Svájc, Togo, Törökország, Zimbabwe. Néhányan nem tudtak személyesen eljönni: Afganisztán, Ausztrália, Belorusszia, Brazilia, Burundi, Kína, Korea, Egyiptom, Nigéria, Szenegál, Sri Lanka, Tunézia

.

A New York Times (is) figyelmeztetést adott ki

Oroszország-Ukrajna: "A Biden-kormányzat olyan lendületet ad a konfliktusnak, amelyet lehetetlen lesz megállítani"  (New York Times Op-Ed cikk)

Ukrajna a multinacionális fegyvergyártó cégek gyártósorairól egyenesen a "legújabb" fegyverek új próbaterepévé vált? Joggal tehetjük fel a kérdést.

A francia oldalon ezt tudjuk meg,

"Napok óta a cézártűz hangja visszhangzik Ukrajnában. Franciaország valójában hat példányt szállított ezekből a Nexter által gyártott tüzérségi lövegekből. Ezt az ágyút a világ egyik leghatékonyabbjának tartják" (BFMTV, május 31.). Milyen szempontból hatékony? A pusztításra.

Az amerikai oldalon Biden most szállított M142 Himars többszörös rakétavetőket: "Egy régóta várt szállítmány" - írja a Le Figaro június 1-jén. "Miközben az orosz hadsereg erős tüzérség segítségével fokozza a nyomást a Donbasszban, az Egyesült Államok bejelentette, hogy "fejlettebb rakétarendszereket és lőszert biztosít az ukránok számára, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy pontosabban találják el a kulcsfontosságú célpontokat".".

Orosz részről május 28-án "az orosz hadsereg bejelentette, hogy sikeresen végrehajtotta a Circon hiperszonikus cirkálórakéta újabb próbalövését, egy olyan időszakban, amikor Moszkva fokozza offenzíváját Ukrajnában". És akárcsak "a hiperszonikus Kinjal ballisztikus rakéták, a Zircon cirkálórakéták is az új fegyverek családjába tartoznak", amelyeket "legyőzhetetlennek" minősítettek (Le Point, május 28.).

A nagyhatalmak kormányai a háborúnak köszönhetően lehetőséget találtak arra, hogy csillagászati összegeket öntsenek a katonai költségvetésekbe, a fegyveripar nagy hasznára.

A hatalmas összegeket tömegpusztító fegyverekre költik, miközben Macron kormánya bezárja a kórházi sürgősségi osztályokat, miközben Biden kormánya képtelen megoldani a tejporhiányt az Egyesült Államokban, és miközben Putyin kormánya miatt nyugdíjasok milliói kénytelenek küzdeni a túlélésért.

De azzal, hogy Biden és a NATO a tűzzel játszik, azt kockáztatja, hogy megteremti a feltételeit annak, hogy az ukrajnai háború nukleáris hatalmak közötti globális konfliktussá váljon.

A háborúval kapcsolatos  aggodalomnak most az amerikai imperializmus csúcsán a legbefolyásosabb körökben is hangot adnak.

Június 4-én a The New York Timesban Christopher Caldwell hosszú véleménycikket közölt "Az USA segít meghosszabbítani az ukrajnai háborút" címmel. Caldwell neokonzervatív, aki ellenzi az ukrajnai orosz inváziót. 

"2018 óta" - írta Caldwell - "Ukrajna amerikai gyártású Javelin páncéltörő rakétákat, cseh tüzérséget, török Bayraktar drónokat és más NATO-interoperábilis fegyvereket kapott. Az Egyesült Államok és Kanada az utóbbi időben korszerű M777-es ágyúkat küldött, amelyek GPS-irányítású Excalibur lövedékeket lőnek ki. Biden elnök most írt alá egy 40 milliárd dolláros katonai [kiegészítő] segélycsomagot".

Az új fegyverzet nagy része, beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat is, Caldwell szerint olyan kifinomulttá válik, hogy az ukrán hadsereg nem tudja, hogyan kell használni. E fegyverek bevetéséhez valószínűleg NATO-csapatok bevetésére lenne szükség.

Valójában, jegyezte meg Caldwell, a NATO-csapatok - köztük az amerikai csapatok - már a helyszínen vannak.

"Az Egyesült Államok még közvetlenebb szerepet játszhat. Több ezer külföldi harcos van Ukrajnában. Egy önkéntes májusban a Canadian Broadcasting Corporationnek arról beszélt, hogy "barátok" oldalán harcol, akik "a tengerészgyalogságtól, az Államokból érkeztek". ..

"Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere arra figyelmeztetett, hogy a háborúnak hamarosan véget kell vetni, 'mielőtt olyan felfordulásokat és feszültségeket okoz, amelyeket nem lesz könnyű leküzdeni'."

Caldwell is hasonlóan zárta mondanivalóját:

"Ahogyan könnyű átlépni a határt a fegyverszállító és a harcoló fél között, ugyanúgy könnyű átlépni a határt a proxy-háború vívása és a titkos háború között."

"Az Egyesült Államok segített abban, hogy ez a tragikus, helyi és kétértelmű konfliktus potenciális világégéssé váljon. ... A Biden-kormányzat olyan lendületet ad a konfliktusnak, amelyet lehetetlen lesz megállítani".

***********************************

A munkásokhoz a világban! Elutasítjuk a kapitalista barbarizmust!

- Nincs támogatás a háborút szító kormányoknak!

- Nemet Putyinra, nemet Bidenre és a NATO-szövetségesekre!

- Vonják ki az összes külföldi csapatot Ukrajnából, Afrikából, Jemenből és mindenhonnan!

- Szüntessük meg a NATO-t!

- Igényeljük az összes katonai költségvetést közmunkára és az emberiség számára hasznos munkahelyekre!

(Forrás: The ORGANIZER Weekly Newsletter

Issue No. 64 – JUNE 10, 2022)

A háború elleni nemzetközi rendkívüli találkozó felhívása (2022. április 3.)

 

A világ dolgozói, munkásszervezetek, elnyomott népek, egyesüljünk a háború és a kizsákmányolás ellen!

Mi, különböző földrészek 53 országában élő dolgozók, fiatalok, a munkásmozgalom és a demokratikus mozgalom aktivistái magunkénak valljuk Jean Jaurès, a nemzetközi szocializmus történelmi alakjának az 1914-es háború kitörésének előestéjén elhangzott mondatát: "A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint felhő a vihart ". 

A formula a legégetőbb aktualitással bír. A háborúk minden kontinensen pusztítanak, emberek tízmillióit űzik el országukból. Emberek tízmillióit űzik el országukból. Egész országok pusztulnak. Az éhínség az egész világon terjed.

Kijelentjük a legkisebb habozás nélkül: ezek a folyamatos háborúk, a rombolás és a barbárság, amit a munkások és a népek ellen szabadítanak el, a termelőeszközök magántulajdonán alapuló bomló kapitalista rendszer gyümölcse. Olyan rendszer, amely az egyre nagyobb profit érdekében nem riad vissza semmilyen agressziótól, nem riad vissza semmilyen agressziótól.

A Putyin elnök által 2022. február 24-én Ukrajnában kirobbantott háború nem kivétel a szabály alól. Ezt a beavatkozást semmi sem indokolja. Ezért a beavatkozás befejezésére, azonnali tűzszünetre és az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására szólítunk fel.

Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a nagy tőkés hatalmak - Biden észak-amerikai adminisztrációja vezetésével -, az Európai Unió, különösen Németország, Franciaország és Nagy-Britannia tegnap mindent megtettek, hogy ezt a konfliktust kiprovokálják. Ma pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt fenntartsák.

A NATO csapatokat, több tízezer katonát vonultat fel az orosz határon erejüket hétről hétre megerősítve. A NATO és tagállamai állandó túlfegyverkezést biztosít Ukrajnának, légtérzárat a határaikon.

A NATO, az Egyesült Államok és az Európai Unió társult felek a háborúban.

Ezért kombináljuk az "orosz csapatok kivonásának" követelését "az amerikai és a idegen csapatok Európából kivonásának" követelésével, "az összes külföldi megszálló csapat kivonását a világ minden országából", "minden imperialista és neokolonialista beavatkozás" befejezését, a "szankciók feloldását" és a "NATO felszámolását".

A munkásoknak nincs közös érdekük a multinacionális cégekkel és a különböző országok tőkés osztályaival. Nincs semmiféle közös érdekük a saját országuk kormányával.

Felhívást intézünk minden dolgozóhoz és fiatalhoz, a munkásmozgalom bármely irányzatához tartozó aktivistáihoz és a munkásszervezetekhez: utasítsatok el mindenfajta szent szövetséget (intézményesített osztálybékét) a háborúzó kormányokkal, a multinacionális vállalatokkal és a tőkésekkel, akik háborúkat provokálnak. Az egyetlen össszefogás, amely összhangban van a béke és a társadalmi igazságosság ügyével, az a munkások egyesülése, a világ dolgozóinak és népeinek szövetsége.

 

Le a háborúval, le a kizsákmányolással!

A NATO nukleáris háborúba visz bennünket?

A NATO elveti a nukleáris leszerelést

Manlio Dinucci

Trump elnöknek “Észak-Korea teljes megsemmisítésével” fenyegetőző fellépése másnapján, szept. 20-án nyílott meg az ENSZ-ben a nukleáris fegyverek leszereléséről szóló szerződés processzusa. 122 állam többsége elkötelezte volna magát arra, hogy nem gyárt és nem tart nukleáris fegyvert, nem fenyeget vele, nem adja át sem közvetlenül, sem közvetve azzal a céllal, hogy teljes mértékben megsemmisíti azokat.

A szerződést az első napon 50 állam írta alá, közük Venezuela, Kuba, Brazília, Mexikó, Indonézia, Thailand, Banglades, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, a Palesztin Állam, Kongó, Algéria, Ausztria, Izland és a Szentszék (amely még aznap ratifikálta). A szerződés akkor lép életbe, ha 50 állam emeli törvényei közé.

De az aláírások napján azt a NATO hirtelen elutasította. A (29 tagállama képviselte) Észak-Atlanti Szerződés tanácsa szept. 20-i deklarációjában úgy ítéli meg, ”nem lehet hatásos egy olyan szerződés, amely egyetlen államnak sem teszi lehetővé a nukleáris fegyver birtoklását, nem növelné a nemzetközi béke fenntartását, hanem ellenkezőkel, megosztást és ellentéteket szítana”. Világosan kimondta, “nem ismerjük el a szerződés egyetlen érvét sem”.

A NATO ezzel egyszerűen megfosztja a tagállamok nemzeti parlamentjeit attól is, hogy maguk döntsenek a kérdésben autonóm módon. Egyebek közt bejelentette, hogy “partnereinket és minden országot felhívunk mielőtt támogatná a szerződést, hogy komolyan gondolkodjon el annak konzekvenciáján” (azaz: zsarol).

A NATO emlékeztet, hogy “nukleáris kapacitása célja a béke őrzése és az agresszorok elbátortalanítása, s amíg a nukleáris fegyverek léteznek, a NATO megmarad mellettük”. Ugyanakkor “erősen elkötelezi magát azok térnyerése ellen”.

Az USA nukleáris B61 bombái jelen vannak 5 olyan országban, amelyek ilyennel nem rendelkeznek, Olasz-, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Törökországban. Az újakat a B61-12-eket, amelyek az előbbieket 2020-ban váltják fel , “nehézbombázók és kettős kapacitású repülőgépek szállíthatják”.

Az USA kiadása nukleáris fegyverek céljára 2018-ban 15%-kal nő a 2017 évihez viszonyítva. A Szenátus szept. 18-án belegyezett, hogy a Pentagon 700 milliár dollárt költsön, 57 milliárddal többel, mint a Trump-adminisztráció igényelt, és a demokraták 90%-a is megszavazta a republikánusokkal együtt. A 700 milliárdból 640 milliárdot új fegyverek vásárlására fordítanak, és a katonai beavatkozásokra, 60 hadműveletre Afganisztánban, Szíriában, Irakban és másutt.

Természetesen nem csak az USA-t érinti a katonai kiadások növelése, hanem minden NATO-tagállamot. Olaszországé pl. a jelenlegi napi 70 millió euróról 100-ra fog emelkedni. (Orbán kormánya is beígérte a duplájára emelést – a ford.)

Demokratikus elhatározás az USA-ban csakúgy, mint szövetségeseinél.

(Il manifesto - 2017. szept. 26.)

Kitekintés

 

• Ukrajna: a gazdaság «stagnálása» és a 40 százalékosra várt éves infláció miatt a jövedelmek elvesztik az értéküket. Ehhez járul hozzá az IMF-EU sokkterápiája: az energiaárak emelése, szociális szolgáltatások megszüntetése, a gazdaság privatizálása, stb. A lakosság életszínvonalának sokszoros csökkenése biztosított…
• Belgium – Vallóniában hiányoznak az általános orvosok, de a helyzet Flandriában is nyugtalanító. A teljes országban az általános orvosoknak csak egynegyede 45 évnél fiatalabb! Ez annyit jelent, egyszerűen veszélybe került a (köz)egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés!  Az egészségügyi miniszter, Maggie De Block ahelyett azonban, hogy a mindenki számára szóló jogért harcolna, köti az ebet a karóhoz:  a numerus clausus fenntartásához, vagyis a gyakorlóorvosok számának limitálásához. Sőt, a felsőoktatási miniszter az orvosképzés első éve végén pályázatot akar, hogy a másodévesek számát csökkentse. A legrosszabb, hogy az (általános, de gyakorló) orvosok hiányának pótlására külföldről szándékoznak orvosokat Belgiumba csalogatni! Ennek egyetlen nyerte az Absym lenne, az orvosok korporatista szervezete, amely a magas honoráriumok érdekében az orvosok számát mesterségesen alacsonyan tartja – a közérdeket és a közegészségügyet, úgy látszik, megelőzi néhány orvos profitérdeke…
• “Kiállunk Kazahsztán mellett, Support Nursultan Nazabayev from Hungary címmel létrejött egy facebookos oldal: Támogatjuk a Kazah Köztársaságot az antiimperialista harcában! Támogatjuk a kazah népet és kormányát az USA-val, az EU-val és csatlósaikkal szemben!”
  Csakugyan támogatni kellene a kazah kormányt? 2011 májusában a Ozenmunajgaz vállalat vezetése elutasította a munkások által választott új szakszervezeti vezetés elismerését, amelyet azért újítottak meg, hogy a munkás-, nevezetesen bérköveteléseket védje. Több mint ezer munkás lépett sztrájkba, más vállalatok munkásai is csatlakoztak hozzájuk. A munkabeszüntetést a hatalom illegálisnak minősítette, de a kegyetlen megtorlás ellenére öt hónapon keresztül 15 ezer munkás nem vette fel a munkát (ekkor egy 28 éves szakszervezeti felelőst, egy másiknak pedig a 18 éves lányát is meggyilkolták. Natalja Szokolovát, a szakszervezet jogászát is hat év börtönre ítélték - a «közrend felforgatása» és «illegális gyűlések» szervezése miatt -, végül egy múlva szabadult ki, miután – a jól ismert módszerek alkalmazásával – «bevallotta» tévedéseit). A kazahsztáni Zsanaozen UOS-5 kőolajfúrórészlege 2011. máj. 26-án hirdetett sztrájkot, a május 17-i KarajanbasMunajGaz sztrájkjához csatlakozott, dec. 16-án, hathavi sztrájk után pedig a rendőrség a zsanaozeni sztrájkolókra lőtt, 17 munkást megölt, több tucatot megsebesített, másnap megkezdte a letartóztatásokat és mintegy huszat közülük börtönbüntetésre ítéltek.
  Kazahsztán történelmének legnagyobb munkásakcióját véresen verte le kormánya, amely saját népét képviseli.
  Állítólag…

«Európát újrafesteni»

Április 27-én tartották az Ukrajna-Európai Unió csúcstalálkozót, az EU-val kötött társulási egyezmény aláírása és a háború kezdete óta az elsőt. Annak ellenére, hogy Porosenko ukrán elnök ígéreteket tett  a  jövőbeli csatlakozási folyamatra, a hegyek egeret szültek. Egy «meg nem nevezett hivatalos személy» kommentárját közli a Le Monde: «Az üzenet minden alkalommal ugyanaz: “végezzétek el a reformokat, aztán meglátjuk.”» Donald Tusk lengyel miniszterelnök (az Európai Tanács jelenlegi elnöke felhívta az ukránokat, hogy «kövessék a kijelölt utat, mégha keserves is (amint Lengyelországé – a szerző) (…) A reformokat, az áldozathozatalt, az Európához és a Nyugathoz közeledést». Bizonyos módon ez az Európai Unió tehetetlenségének beismerése Európa «egyesítésére» tőkés körülmények között… kivéve, ha az a szociális és demokratikus jogok teljes elpusztításával jár Portugáliától Ukrajnáig.

Ezt az «európai politikát» – Ukrajnában és mindenütt – közvetlenül az Egyesült Államokból diktálják. Az amerikai nagykövet, Vinnitsa magyarázza egy beszédében: «Az amerikai tanácsadók ezentúl az ukrán kormány mellett dolgoznak, hogy segítsék az üzleti világ által türelmetlenül várt folyamat és szabályozás megvalósítását».  «Együttműködés» minden szinten: gazdasági, politikai, de «biztonsági» téren is: az amerikai hadsereg 173-as brigádjának 300 kiképzője április 15-én Jarovivbe érkezett a «biztonsági és békefenntartó nemzetközi központba» (csatlakozva a kanadai és brit katonákhoz). Feladatuk: az Euromajdan volt milicistáiból kialakított Nemzeti Gárda kiképzése és gyakorlatoztatása. Hosszabb távon pedig «Európa újrafestése», ahogy a 173-as brigád parancsnoka, Michael Foster ezredes jelentette ki.

Egy «újrafestett Európa», amelyben az amerikai tanácsadók és az európai biztosok alkotják a törvényt a népek ellen. Május elsején Ukranában a postai díjak 19,5%-kal emelkedtek – ahogyan az IMF szigorítási programja előíra a kölcsön fejében. De az ilyen típusú intézkedések a munkásosztály ellenállását is kihívják. Szembetalálva magukat az ipari szubvenciók leállításával, bérük ki nem fizetésével, számos városban léptek sztrájkba a bányászok. Másfél évvel ezelőtt szakszervezeti vezetőik a Majdanra hívták őket tüntetni, ez alkalommal pedig a Majdanból kinőtt hatalom ellen egyenesedtek fel. Kijevben ápr. 22-én kibontott szakszervezeti zászlók alatt ezren csaptak össze a Porosenko elnöki palotáját védő rendőséggel és a Nemzeti Gárdával.

Mialatt pedig az ukrán kormány és Putyin is elhárítja a felelősséget a háború sújtotta Donbassz-térség fegyverszüneti egyezségei megsértésében, az oligarchák leszámolása egymással folytatódik még a hatalom csúcsain is. Olyannyira, hogy úgy tűnik, Washingtonban már keresik is azt, aki a diszkreditált Porosenko helyébe lép. A volt boxbajnok, Vitalij Klicsko, az Euromajdan  figurája egy diszkrét turnét tett az USA-ban…

Dominique Ferré