Befejeztem az Internacionálé 42. számában megjelent „Merre tart Kína?” ( magyarul megjelent https://radikalisbal.blogspot.com/2026/05/merre-tart-kina.html ) című cikk olvasását, és itt küldöm Önöknek gondolataimat.
1. Ez
a cikk fontos és érdekes, és úgy vélem, hogy nagyon pontosan leírja a
feltörekvő kínai burzsoázia és a bürokrácia közötti ellentmondásokat.
2.
Teljes mértékben egyetértek a fő politikai következtetéssel: a feltörekvő kínai
burzsoázia elleni küzdelem, a kínai munkásmozgalom támogatása és Kína védelme
az imperializmussal szemben.
E
cikk kiegészítéséül talán ki kellene térnie arra a konkrét intézkedésre is,
amelyet a munkás- és szocialista mozgalmak megtehetnek a szolidaritási
nyilatkozatokon túl.
3. A
cikkben kiemelt tény, hogy a magántőke dominál a fejlett iparágakban, a
piacgazdaság felé való tendenciáról tanúskodik. És bár elismerem, hogy a
jelenlegi helyzet egy köztes helyzetet képvisel, ezt a fejleményt talán jobban
kellett volna hangsúlyozni.
4.
Egy másik fontos pont, ami elkerülte a figyelmemet az elemzés során, a kínai
befektetések volumenének és összetételének értékelése más országokban (Afrika,
Latin-Amerika, a Független Államok Közössége, beleértve Oroszországot is). Úgy vélem, a
szerző elhanyagolta a kínai külpolitika imperialista dimenzióját.
5. Nem értem annak a
következtetésnek az alapját, hogy: „Ezt csak egy, az imperializmusnak
alárendelt komprádor burzsoázia és egy „saját történelmi és társadalmi szerep
nélküli bürokrácia” érheti el. Ha
Kínáról ugyanazokat a következtetéseket vonjuk le, mint amelyeket Trockij a
sztálini Szovjetunióra alkalmazott, akkor a munkahipotézis az, hogy Kína az
orosz utat követheti: a nagytőke és a magas rangú tisztviselők, valamint a
bürokrácia közötti osztályszövetség, valamint a nemzetközi színtéren viszonylag
összehangolt (szub)imperialista tevékenységeik útját.
6.
A cikk megemlíti Kína felkészülését egy konfliktusra az Egyesült Államokkal, de
úgy tűnik, ezt nem fogalmazzák meg egyértelműen. Mégis, egyesek úgy vélik, hogy
pontosan ez a tényező az oka a Külügyminisztérium egyes tábornokai és
tisztviselői elleni fellépéseknek.
7.
„Az egyetlen tényező, amely minden aktív erőt visszatart, a munkásosztály
hatalmától való félelem” – állítja a dokumentum. Biztos benne, hogy ez az
egyetlen? Nem jelentenek-e visszatartó erőt a nukleáris háborútól való félelmek
és a hagyományos háborúra való befejezetlen felkészülés is?
8.
Nem ismerem ezeknek a tényezőknek a jelentőségét, de:
a.
Az európai amerikai vámokkal kapcsolatos feszültségek fokozódása során Kína úgy
tűnik, megpróbálta kihasználni az amerikai imperializmus és az európai imperializmusok
közötti ellentmondásokat.
b.
Kína úgy tűnik, hogy a kínai diaszpóra-tőkével (huaqiao) kíván kapcsolatba kerülni.
Érdekes
lenne megismerni a szerző elemzését ezekről a pontokról. Van-e hatásuk az
általános helyzetre?
9.
A cikk számos kommentárt tartalmaz a történelmi részhez, de ezek nem
kapcsolódnak aktuális kérdésekhez, ezért nem fogok rájuk kitérni.
Testvéri
üdvözlettel,
X.,
a CORQI támogatói csoport tagja (Oroszország)
L’Internationale 43-44. szám (dupla) szám
Bejegyzések
