Belgium

A brüsszeli állami mentősök főnöke szociális lakásban lakik (Le Vif)

 

"Igaz, de ez nem szociális lakás, csak a CPAS a tulajdonosa“ – magyarázza a Szociális Védelem igazgatója –, "számos alacsony bérű ingatlanunk van, amely mindenki számára hozzáférhető a prioritási elvek betartásával". Az igazgató nem lát semmi szabálytalant abban, hogy Pascale Peraita, az állami mentősök főnöke is ilyenben lakik. Ugyanakkor egy éve, annak megválasztásakor kérte, hogy hagyja el a szociális lakást.

Peraitának – az adóhatóságok adatai szerint – bruttó 192.705 eurós a havi fizetése. A Le Soir cikke alapján 1.190 euró lakbér fizet, parkolással és egyéb terhekkel együtt.

(Megjegyzés: egy 50 m²-es lakás a szabadáras piacon 700 euró körül mozog – egyéb terhek nélkül. Ez jut a 2000-2300 eurós összjövedelemből elő gyerekes családoknak.)

Lakhatás

Havi nettó 4569 eurót kell keresni Franciaországban ahhoz, hogy saját tulajdonú lakhatáshoz jussunk (Le Figaro)

2013-ban Párizsban egy lakás ára átlagosan 463.322 euró volt, Franciaországban a saját tulajdonú ingatlan megszerzése átlagosan 220.387 euróba került.

Messze vagyunk a «tulajdonosok Franciországa» álmától, amit Nicolas Sarkozy vázolt fel 2007-es választási kampányában. Az Empruntis.com  tanulmánya szerint  átlagosan 220.387 euróba kerül egy franciaországi ingatlan, az összeg csak az legutolsó év alatt 10 ezer euróval növekedett (2004 óta 60 ezerrel). «A segítség, mint pl. a zéró kamat eltűnésével a fiataloknak lehetősége egyre kisebb a tulajdonhoz jutáshoz», erősíti meg a tanulmányt végző cég kommunikációs igazgatónője. Egyre magasabb összegért kell bankkölcsönhöz nyúlni, idén a bankok átlagosan 168.409 eurót kölcsönöztek, mely a múlt évben még csak 159.768 volt.

Mást is feltárt a tanulmány. A tulajdont vásárolni akarók átlagjövedelme 2013-ban 4500 euró, vagyis 800-zal több, mint kilenc éve. Holott a Statisztikai Hivatal szerint a franciák mindössze 20 %-ának van (mindent beszámítva) ennyi jövedelme. A kölcsönt igénybevők átlagéletkora is emelkedett. A tendencia arra mutat, hogy ha nem vagyunk már tulajdonosok vagy nem örököltünk, ugyancsak nehéz lakástulajdont szerezni.

Ma a franciák közel kétharmada lakik saját tulajdonában, ezzel az Európai Unióban 26. helyen állnak (Romániában ez az arány 96,6%, Horvátországban 92,1%, Spanyolországban 82,7%, Olaszországban 72,9%, a lista végén Németország 53,4%-kal).

  

Röviden

Portugália –              

“Elég volt a trojkából” ezzel tüntettek Lisszabonban többezren a CGTP szakszervezeti tömörülés meghirdette tiltakozáson a 2014-es költségvetés parlamenti vitája alatt. Újabb szigorítások várhatóak 3,9 milliárd euró értékben, nyugdíjcsökkentés, tisztviselői bércsökkentés.

“Törvényenkívüli kormány”, “A költségvetés – lopás” – olvashattuk a transzparenseken. “Mind szélhámos és tolvaj – mondja egy nyugdíjas, “minden botrányos a költségvetésben: a nyugdíjak és bérek megnyirbálása, de az egészségügyben és az oktatásban is” – teszi hozzá egy pszichológus, “úgy élünk, mint Robin Hood, és a nottinghami seriff maga a trojka” – folytatja egy autóipari munkás.

Jövő pénteken a szakszervezeti mozgosítás folytatódik a tisztviselők sztrájkjával.Több társadalmi mozgalom várható a szállítási szektorban, a rendőrök szakszervezete pedig nov. 21-re hív tüntetésre Lisszabonban.

Mali – a két újságíró meggyilkolása után Párizs arra céloz, hogy a francia katonai beavatkozást megerősíteni és hosszabbítani fogja.

 
Egyiptom – Morsi, a hadsereg által júl. 3-án megdöntött iszlamista elnök perének közeledtével az USA külügyminisztere azt a nyilatkozatot tette, hogy országának szándékában áll a további együttműködés Egyiptommal.

Izrael – a hatóságok a megszállt Ciszjordániában és az annektált Kelet-Jeruzsálemben közel kétezer lakás építésére szólítottak, miközben az USA külügyminiszterét várják, hogy az a palesztinekkel való tárgyalási folyamatokat újraindítsa.

Franciaország – a középiskolások és egyetemi hallgatók szervezetei kedden és csütörtökön újabb tüntetéseket tartanak a kiutasított cigány Leonarda és örmény Khatchik visszatérésének követelésére.

Afganisztán – novemberben történik a magyar Műveleti Tanácsadó Csoport 2. váltása. Új kontingens kezdi meg féléves szolgálatát Afganisztánban. Fő feladata az afgán biztonsági alakulatok munkájának segítése, és összekötői tevékenysége az afgán biztonsági erők és a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő Északi Regionális Parancsnoksága között.

Röviden

USA: a deficitcsökkentés növeli a válságot

A költségvetési év okt. elsején kezdődik, így a 2013-as statisztikákat már közreadták Washingtonban, melyek jól illusztrálják a zsákutcát, ahova az Obama-kormány jutott. A költségvetési deficit 4,1%-ra csökkent. 2009-ben még 10 % volt… Az adósságplafon 2011-es demokrata-republikánus birkózás folyamán, amikor több hétre megbénult az állam, automatikus megnyirbálásokról jött létre kompromisszum közöttük. Ezt a szigorítást erősítették meg 2013-ra, amely a hiány csökkenését hozta. A 2014-es évre nem jött létre egyezség és az állam ismét megbénult okt. 1. és 16. között. A shutdown, a közigazgatási szféra leállása megismétlődött. Obama kormánya úgy találja, hogy a szigorítások fékezték a fellendülést és a hiányra sem volt elég hatékony. Januárban az adósság ismét eléri a plafont. Új kompromisszum nélkül az automatikus megszorítások lépnek életbe.  Az USA megengedhette magának mély eladósodását, mivel a világtól saját pénzeszközét, a dollárt veszi kölcsön. A 2007-es pénzügyi válsággal szembenézésként központi bankja a pénznyomót hozta mozgásba. E héten is így döntött, folytatja a «quantitative easing» politikáját (mennyiségi könnyítés), amely tartalmazza havi 85 milliárd dollár értékben banki kötvényeket vásárlását, s ez jelzi, hogy  a gazdasági helyzetet törékenynek tartja.

Franciaország

A hetek óta folyó bretagne-i tüntetéseket a zöldadó és a sorozatos tömeges elbocsátások provokálták, s a népesség minden rétege érintett. Tegnap húszezer ember tüntetett. A rendőrség vízágyúkat, könnygázt vetett be, 4 embert letartóztatott és sebesültek is vannak

 

Mali

A Radio France International két újságírójának hidegvérű meggyilkolása rámutat arra, hogy a konfliktus egyre intezívebbé válik az ország északi részében a francia mellett jelentős katonai erők jelenléte ellenére.

Pakisztán

A kormány azzal vádolja Washingtont, hogy a békefolyamatot szabotálja, miután a talibánok vezérét egy amerikai drónnal legyilkoltatták.

Tunézia

Egyelőre kudarca fulladtak a jövendő miniszterelnök személyének megnevezésére irányuló tárgyalások a hatalmon levő iszlamista párt és az ellenzék között.

 

Kína-levél

Kína-levél 410.sz. 2013 nov. 1.

 

       «Nincs mit ennünk, ez a megígért jólét?»  

 

Két nagy állami bank volt dolgozóinak ezrei ezzel a kérdéssel tüntettek Pekingben okt. 16-án. A rendőrség autóbuszokon 3 ezret elszállított egy fogvatartási központ irányába, de másnap újra többezren jelentek meg tiltakozni. Mit követelnek? Először is, hogy megfelelő végkielégítést fizessenek számukra vagy pedig alkalmazzák őket újra. A két bank 2005-2006-ban, amikor bevezették a tőzsdére, utcára tette őket. «Félnek az épület elözönlésétől», mondja egy tüntető. Annál is inkább, mert hosszú évek óta harcolnak, július végén is tüntettek, s megígérték nekik, hogy megoldást találnak. Egy másik tüntető azt fejti ki, hogy mindenki úgy érzi, hogy az a rendszer, amely garantált munkahelyet ígért teljes szociális védelemmel, magára hagyta őket, «nincs jogunk élni, de még véleményünket kimondani sem». És: «Xi Jinping elnök nem azt mondta, hogy minden szociális problémával foglalkozni fog? Hát a mi végkielégítésünk eléggé nagy szociális probléma. Nincs mit ennünk, ez a megígért jólét?».

 

A tőke a munka ellen

1998 és 2006 között a két bank 330 000 dolgozót bocsátott el. «Fájdalmas, de szükséges ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk», mondta a Bankszabályozási Bizottság volt alelnöke  («Caixin»,júl. 30.). Hatékonyabbak? Igen… a bankárok számára. A Goldman Sachs amerikai bank lépett be a kínai Ipari és Kereskedelmi Bankba, mihelyt az a sokezer dolgozót elbocsátotta, s ez év májusában 12 milliárd dollárral a zsebében lépett ki, vagyis belépésénél ötször annyival! Az elbocsátottak pedig még mindig csak várják jogaikat…

 

A munkaerő árának csökkentése, ez a «gazdasági csoda» receptje, amivel 20 éve dicsekednek egyhangúlag. Hasábjainkon gyakran mutattuk be ezt a politikát, azt, hogy a kínai vezetők olcsó és jogok nélküli munkaerőt bocsátanak a multinacionális vállalatok rendelkezésére. De az állami vállalatokat, közigazgatást is megfertőzte, a munkaszerződésekről szóló törvény 2008-as bevezetése óta azok is állandóan keresik a munkaerő olcsóbbá tételét  a munkáltatóvá előlépő kihelyező ügynökségek igénybevételével. A kihelyező ügynökségek alacsonyabb bérrel, soványabb szociális jutattással vagy anélkül alkalmaznak olyan munkára, amely tökéletesen megegyezik a munkáltatók által közvetlenül felvett dolgozók munkakörével. Hivatalosan is 60 millió kihelyezett dolgozót tartottak számon 2010-ben, s legfőképpen állami munkáltatók profitálnak belőlük!

A kihelyező ügynökségekről törvénymódosítás született. De vajon az állampárt csakugyan változást akar? (lásd publikációnkat lejjebb)

 

A munkahelyi körülmények rontásának és a bércsökkentésnek hatása más országokra  

A tajvani elektronikai óriás, a Foxconn adja a példát, amely Kínából hozta módszereit … a Cseh Köztársaságba. Kínában 1,3 milliónyi fiatal munkást, diákot zsákmányol ki, s most egy német magazin tárja fel «Az Elba-parti Shenzen» c. írásában, hogy hasonlóan gyalázatos munkakörülményeket vezetett be ott is. A kínai dolgozók jogainak védelme minden ország dolgozóinak jogvédelme.

 

Új reformok?

A kínai párt Központi Bizottsága novemberben fog összeülni. A Xinhua (okt. 26.) hivatalos sajtóügynökség egy magasrangú vezetőt idéz: «különösen kötődik a mély és általános reform tanulmányozásához (..) ez a reform példanélküli lesz és a gazdaságban és társadalomban óriási változásokat okoz ereje és mélysége okán». De számolni kell a dolgozók tiltakozásával, tüntetésekkel, ami külföldi üzletemberek csoportja előtt kimondatta a kommunista párt elsőszámú emberével, Xi Jinpinggel: «A reform, a feljődés és a stabilitás kapcsolódásait megfelelő módon kell kezelnünk.»

 

 

 

A munkaszerződésekre vonatkozó törvény változása apropóján

 

A júl. elsején lépett életbe törvénymódosítás elvileg a kihelyező ügynökségek igénybevételének határok közé szorítását tenné lehetővé. Szept. 6-án 24 szervezet és 103 aktivista írt a Munkaügyi Minisztériumnak aláhúzva, hogy egyedül a valódi foglalkoztató aláírta szerződés lehet reális, ez hozhatja a dolgozót olyan helyzetbe, mely érdekei védi. Mások aláhúzzák, hogy a Munkaügyi Minisztérium nem alkalmazza törvényt, s a törvény módosított formájában sem nem fog alkalmazásra kerülni. Egy híres jogi iroda május végén így mutatta be a szabályozást:

 

Megerősített szabályozás

A kihelyező ügynökség létrehozását lehetővé tevő normák korlátozóbbak, az ügynökségnek ezentúl minimum 2 millió yüan (238 000€) tőkével kell rendelkeznie a korábbi 0,5 millióval szemben; állandó és felszerelt központtal kell bírnia; kihelyezési procedúrájában a törvényeket és az ennek megfelelő adminisztratív szabályokat követnie kell, az azok általi előírásoknak meg kell felelnie, a munkaügyi hatóságoknál engedélyeztetnie kell tevékenységét.

Minden 2013. júl. 1. után induló ügynökségnek meg kell felelnie ezen követelményeknek; a 2014. júl.1-ig engedéllyel rendelkezőknek pedig bejegyzésük megújításánál szintén.

 

Egyenlő munka, egyenlő bérezés

Az ügynökségek régi módon működése egyik legproblematikusabb pontja a dolgozók bérezése közötti különbség aszerint, hogy kihelyezettek-e vagy a foglalkoztató által közvetlenül fevettek. A módosítás kimondja az «egyenlő munkáért egyenlő bért» elvet, az ügynökségek tehát ugyanannyi bért kötelesek fizeti, mint a vállalatok alkalmazottaiknak.

 

A kihelyező ügynökséghez fordulás keretei

Ezentúl csak akkor lehetséges, ha időszaki munkásról van szó, helyettesítésről vagy kisegítésről:

– Időszaki: maximum 6 hónapos;

– Kisegítő: nem tartozik a vállalati alaptevékenységhez;

– Helyettesítés: egy alkalmazott időleges vagy állandó távollétéhez köthető.

A vállalat számára ügynökségek toborozta munkaerő a Munkaügyi Miniszttérium által meghatározott százalékban limitált.

 

Súlyosabb bűntetések

Engedély nélkül működő ügynökség esetében a munkaügyi hatóságok elkobozhatják az illegálisan megszerzett összes bevételt, s ennek ötszöröséig menő büntetést szabhatnak ki. Ha nincs bevétel, a büntetés 50 000 yüanig terjedhet.

Azok a vállalatok és ügynökségek, amelyek nem tartják be a törvényt, külső dolgozónként    5 000 – 10 000 yüan büntetést kaphatnak, az ügynökségek emellett elveszíthetik engedélyüket.

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

«Az Elba-parti Shenzhen»

 

               

 

A hirhedt Foxconn-t ismerjük Kínából, de semmit nem tudunk az európai Foxconn-ról… Egy német újságíró vizsgálódott a Foxconn pardubicei üzemében (a német határtól 200 km-nyire) feltárva annak Kínában alkalmazott módszerei itteni alkalmazását.

 

«Azoknak, akik az irodákban dolgoznak, fogalmuk sincs a szalagmunka intenzitásáról és az azáltali kimerültségről», mondja és megjegyzi, hogy többségükben bevándoroltak dolgoznak a szalagon, míg a csehek az irodákban («Deutsche Welle», okt. 2.). Bolgárok, románok, mongolok 8-12 órás csoportban 550 € havi bérért (2,50 € órabér), melybe a prémiumok és túlórák is beleértendők. A cseh minimálbérnél (330 €), ugyan magasabb az összeg, de a cseh átlagbérnek csak 60 %-a.

 

«Minden nap bementem az üzembe, van-e munka». A kb. havi 100 eurós prémiumért meghatározott kvótát kell teljesíteni, de ha minden szalag eléri ezt, nincs prémium. Az irodai dolgozók munkabére 600-700 € (3,50 € órabér). Ami a heti munkaidőt illeti, változó: az irodákban a legális 40 óra, de a szalagon … «Havonta 165 órát teljesítek, heti 3-4 napot 12 órás csapatban», mondja egy bolgár munkás («Open Democracy», jún. 5.), a múlt hónapban csak 120 €-t kerestem, kevesebbet dolgozhattam. Minden nap bementem az üzembe, hogy lássam, van-e munka, néhány százan voltunk, de a főnöknek csak egy tucatra volt szüksége. Visszatértünk a hálóhelyiségbe.»

 

Még egyszer a kihelyező ügynökségek

A bevándorlók nem ismerik a cseh nyelvet, nem ismerik jogaikat, és a kiutasítással való fenyegetés állandó nyomás alatt tartja őket. Jórészüket ezek az alvállalkozók tartják kezükben, de ezek «ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogy feltűntek, nem lehet hozzájuk fordulni». Csúcsidőben 4500 munkás kell ebbe az üzembe (és 2500 innen 40 km-re, Kutna Horába), 40%-uk munkaközvetítő által kihelyezett, alapjában bevándorolt. Az igazgatás az «oszd meg»-et alkalmazza a «közösségek» között  úgy, hogy prémiumokat oszt vagy nem.

Ezek a Foxconn által fizetett ügynökségek szállítják a munkaerőt, foglalkoznak a vendégmunkások szállításával, elszállásolásával. A munkaszerződés minden értesítés nélkül megszűnhet. A négyágyas hálóhelyiségek 150 euróba kerülnek, a fizetésből levonják.

 

A Foxconn «tiszteletben tartja az európai törvényeket»

A cikkek megjelenése után a Foxconn igazgatósága azt magyarázta, hogy «teljes mértékben betartja a cseh és európai munkaügyi törvényeket», így a «két munkanap közötti és a heti pihenési időt», hat óra munka után étkezési szünetet engedélyez, s minden két órában 5 perc szünetet. Szerinte az átlagbér 820 € és minden munkafeltételt egyeztet a szakszervezetek képviselőivel.

Kínában, a shenzeni Foxconn hivatalos szakszervezetének vezetése megerősítette 2010-ben a fiatal munkások öngyilkossági hulláma közepette, hogy az tiszteletben tartotta a munkaügyi törvényeket… Itt, Pardubicében a vasas szakszervezeti vezető lehet, hogy törődik a 250 taggal, de a vendégmunkásokkal biztosan nem. «Először is nyelvi problémák miatt, de azért is, mert ezzel a Foxconn foglalkozik» (sic!). A szakszervezeti iroda földszintje a Xawax, a legnagyobb kihelyező ügynökség szomszédja…

 

 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

           

Életfogytiglani Bo Xilainak. A kommunista párt volt vezetőjét korrupció és hatalommal való visszaélés miatt jogerősen  elítélték (Xinhua, okt. 25.). «Elítélésem jogtalan, csak politikai előnyökért történt, és azért, hogy megmutassák a tigrisvadászat hatékonyságát», mondta Bo a tanúk szerint («SCMP»).

 

Korrupció. Nankin polgármesterét korrupció miatt letartóztatták, a pártból kizárták. A Legfelsőbb Bíróság ügyésze 22617 nyílt vizsgálatot folytatott januártól augusztusig, ebből  18283 eset «nagyvadra» esik.

 

Cenzúra. A hivatalos sajtó szerint kb. 2 millió «cyberrendőr» felügyeli a kb. 500 millió netezőt.

 

Röviden

♦ Közel-Kelet: Lakhdar Brahimi nemzetközi megbízott a szíriai békekonferencia kérdésében még mindig vizsgálódik. Aláhúzta, hogy a kérdésben megosztott ellenzéknek is ott kell lennie Genfben.

Egy amerikai felelős megerősítette, hogy Izraelnek szándékában áll légicsapást mérni Szíriára.

 
♦ Portugália: ismét többezer tüntető reklamálta a kormány lemondását a parlament előtt, miközben ott a 2014-es megszorító költségvetésről szavaztak.

 
♦ USA: a közkiadásokban a hiány egy év alatt 37,5%-kal csökkent, a 7 %-os GDP-arányos deficit 4,1%-re mérséklődött (2009-ben 10 %-os volt).  

♦ Franciaország:

 

Bretagneban két nagyszabású tüntetés (Quimper és Carhaix) kristályosítja a kormánnyal szembeni ellenséges érzéseket: a zöldadó teljes visszavonásának követelése kombinálódik az elbocsátások elleni tiltakozással. Ugyanakkor Párizsban az Hôtel-Dieu kórház sürgősségi részlege bezárása ellen protestáltak a Panthéon előtt. Az országot egyébként újabb elbocsátási hullám éri. Lampaul-Guimiliau-ban (Finistère) a sertésvágóhídon 889 alkalmazottat bocsátanak el (a dolgozók blokkolták az üzemet, csak akkor szabadították fel, amikor írásbeli megegyezés született végkielégítésükről). Cerisay-ban (Deux-Sèvres) a Heuliez gépkocsifelszerelést gyártó üzem 283 dolgozója csütörtökön ment utoljára munkába. Wattrelos-ban (Nord), a Redoute 700 fő elbocsátási terve nyomán kb. 300 dolgozó szavazott a jövő csütörtökön Lille-ben tartandó «nagy tüntetés» megszervezésére. A Tilly-Sabco breton baromfifeldolgozó bejelentette, januártól felfüggeszti exportját, amellyel a 340-ből 300 dolgozó munkahelye és további ezer pedig közvetve szűnik meg. Az igazgatóság a közhatalomhoz fordul segítségért, hogy kompenzálja az EU-segítség elmaradását, amely miatt az exportárak leestek. A spanyolországi székhelyű Mondragon szövetkezet  kijelentette, nem hajlandó megmenteni a Fagor háztartási gépgyártást, amely francia lányvállalata 1870 főt alkalmaz 1225 ipari munkahellyel Orléans-ban, La Roche-sur-Yon-ban, Vendôme-ban, Aizenay-ban. A szakszervezeteket fogadták a kormányhatóságok, a helyi képviselőket pedig a Termelésfejlesztési Minisztérium csütörtökön hallgatja meg. Az Alcatel-Lucent 2014-től a világban mintegy tíezer munkahelyet szüntet meg,  Franciaországban 881-et, ebből Essonne-ban 509-et.

Franciaország

A zöldadó, a Sarkozy által alkalmazott magán-köz partnerség, amit Hollande sem kérdőjelezett meg

A zöldadót felfüggesztette a francia kormány, de ezzel sem sikerül lecsillapítani Bretagne népét.  A térséget üzembezárások és munkahelymegszűnések sújtják. Több tüntetés várható a munkahelyek védelmében és a zöldadó végleges eltörléséért Carhaix-ben és Quimperben.

De itt egy másik botrányos «részlet» is kiderült. Még a Sarkozy-Fillon kormány 2009-ben aláirt egy «magán-köz partnerségi szerződést», amely az államot a francia-olasz Ecomouv magáncéghez köti. Ez a vállalkozás söpri be a zöldadót. A szerződés 13 évre szól,  vállalkozás évente 1,2 milliárd eurót szed be, ebből saját maga közel 20 %-ot, vagyis 230 millió eurót megtarthat magának (összesen tehát 2,8 milliárd eurót). A különbséget fordítanák a «kevésbé szennyező» közlekedés fejlesztésére. A szerződés azt is tartalmazza, hogyha az kútba esik, az Ecomouv 800 millió eurót kap késedelem nélkül.

Franciaországban az iskolai reform ellen november 14-én általános sztrájk egyesült felhívásra

«Lemondani az iskolai reformról? Soha!» jelentette ki Vincent Peillon oktatási miniszter okt. 14-én. Szerinte a polgármesterek azért vannak túlterhelve, mert «annyira sok volt a beiratkozás az iskolákba», és ez egy «siker», s ha a gyerek holtfáradtak, az a «túl hosszú a nyári szünet» miatt van.

Egy hónappal később, nov. 14-én a pedagógusok és az iskolák személyzete a reform azonnali felfüggesztéséért sztrájkol, az iskolai ritmus határozatának eltörléséért  a CGT, FO, SUD és a FAEN szakszervezeti tömörülések felhívására. Párizsban csatlakozott hozzájuk a SNUipp, a CNT és a városi szakszervezetek.

A 2013-as évkezdéskor a reform a közoktatás 22 %-át érintette. Tegnap a minisztérium publikálta vizsgálatának eredményét a területi oktatási projektekről. Megtudtuk, hogy 31 %-a sport, a 30 %-a művészeti és kulturális, a maradék stratégiai játék (10 %), olvasás és írás (10 %),  «állampolgári és tartós fejlődési» aktivitás (8 %), tudományos műhely (6 %) és nyelvek (5 %).  A közbenjárók 59 %-a önkormányzati személyzet, 26 %-a helyi egyesület (sport, zene, tánsc festészet, szinház), 7 % önkéntes személy, 6 % pedagógus és 2 %-a "jövőbeli szerződéses".