2016. évvégi hírek

- «sok cég ahol csak tud, ott trükközik a munkaidõvel kapcsolatos szabályok betartásán» (összesen 993 vállalkozást ellenőriztek, a cégek 84 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot, amely a dolgozók 64 százalékát érintette);

-«régen látott tömegek kerültek fel a nemfizetõk listájára Magyarországon», a létszám 2016. szeptember végére már 4,969 millió főig szaladt;

-«a világ mágnásai azért nem panaszkodhatnak», 2016-ban vagyonuk 237 milliárd dollárral gyarapodott, az első hely Bill Gatesé, a Microsoft társalapítójé, majd Warren Buffett következik, Hillary Clinton tàmogatója, ôket Harold Hamm olajmágnás és Jeff Bezos, az Amazon atyja követi a sorban. Ötödik a rangsorban a francia Bernard Arnault, az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton SE luxuscikkgyártó tulajdonosa… 

-«A 2017-es év sem lesz kedvezőbb az ideinél a magyar nyugdíjasok számára», mert az Orbán-kormány a jövő évi költségvetésben 17 milliárd forinttal kevesebbet tervezett a korhatár alatti ellátásokra, 3,5 milliárd forinttal kevesebbet az özvegyi nyugdíjakra és 2,5 milliárd forinttal kevesebbet a rokkantak ellátására.

Izraeli telepítések Palesztinában – az ENSZ határozat, Izrael nem hajlandó alkalmazni

Forrás: AFP/ © Reuters 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa dec. 23-án határozatottt hozott arról, hogy Izrael szüntesse meg a palesztin területek és Kelet-Jeruzsálem kolonializálását. A határozat elfogadásában az USA sem használta vétóját.

Az Egyesült Államok tartózkodott, holott mindeddig Izraelt támogatta. Az USA eddig harminc alkalommal használta vétójogát az izraeli-palesztin határozatok ügyében, a Security Council Report adatai szerint. Most a BT 14 tagja az Egyiptom által benyújtott szövegről voksolt.

Az USA újonnan választott elnöke, Donald Trump elérte az egyiptomi elnöknél, Abdel Fattah al-Sissinél, hogy a benyújtott dokumentumot és a szavazást késleltesse s biztosította izraeli szövetségeseit, hogy "jan. 20. után az ENSZ-ben is változnak a dolgok". Donald Trump kifejezte, hogy az egyiptomi javaslattal nem ért egyet és követelte, hogy Washington blokkolja azt. Az USA diplomáciai erőfeszítései sikertelenek voltak az utóbbi években, ezért az ország most távol tartotta magát a szavazástól. Az amerikai ENSZ-nagykövet Samantha Power kijelentette, hogy "nem védhető egyszerre az izraeli expanzió és a két állam-megoldás", ahogyan Benjamin Netanyahu csinálja.

Négy ország -Új-Zéland, Malajzia, Szenegál és Venezuela – érte el végül, hogy a szavazást most tartsák.

"Izrael elutasítja ezt a szégyenletes izraelellenes határozatot és nem fogja azt végrehajtani", regaált kommünikéjében Benjamin Netanyahu miniszterelnök.

Nabil Abou Roudeina, a palesztin szóvivő reagálása: "a telepítések elítélése egyhangú".

A határozat Izraelnek előírja, hogy "azonnal állítsa le az elfoglalt palesztin területeken és Kelet-Jeruzsálemben is a telepítéseket" megerősítve, hogy az izraeli kolóniák "jogilag értékelhetetlenek" és "veszélyesek a két állam megoldás szempontjából". A határozat megszavazását tapsvihar kísérte.

Az izraeli telepesek terjeszkedése a békefolyamatot fékezi, a már megvalósult építkezések pedig a jővő Palesztin Államának birtokába kerülhetnek.

Az ENSZ a nemzetközi jog értelmében illegálisnak tekinti a terjeszkedő telepeket, többször figyelmeztette Izraelt, hogy vessen véget, ennek ellenére azok még az utóbbi hónapban is folytatódtak. 

A VTC (Uber) sofőrök sztrákja Franciaországban

Azt ígérték nekik, hogy «saját maguk főnökei és urai» lesznek … December 15 óta azonban az Uber amerikai vállalkozás ellen 3 szakszervezettel együtt sztrájkolnak és tüntetnek (legtöbbjük kisvállalkozó).

A sztrájkolók elsősorban azt követelik, hogy vessenek véget a 3,75 eurós órabérnek és az Uber által felszámolt (20-ról 25 % nőtt) «komissziós díjnak». Annak ellenére, hogy a közlekedési államtitkár, Alain Vidalies felszólított arra, hagyják abba a blokádokat, a mozgalom a múlt hét végén is tartott.  

Mamadou Traoré,  VTC-sofőr, a Le Parisien dec. 17-i számában magyarázza: «Két gyerekem van, Saint-Ouen-ban lakunk (Seine-Saint-Denis megye). Eddig még csak kijöttem valahogy napi 10-12 órás munkával, heti egy szabadnappal vagy anélkül. Most már ez lehetetlen. Szerencsére a feleségem is dolgozik…». A múlt évben, aug. 29-én vágott a mesterségbe, havi 600-700 eurót keres. «Tulajdonképpen havonta három hétig csak azért dolgozom, hogy a költségeket kitermeljem».  2 000 euró a kocsibérlet, ehhez hozzá kell adni az «500 - 600 eurónyi üzemanyagot, a kötelező autómosást (50 euró) és 100 eurónyi  bonbont és ásványvizet». Mamadou Traoré számára minden komplikált. «Novemberben egy Mercedest béreltem az Avistól, azóta viszont a tarifájuk megemelkedett. Most  magánszemélytől bérlek egy Lagunát». Aug. végén vizsgáznia kellett, hogy megkapja szakmai és vállalkozói engedélyét. «600 eurómba került. Ma ugyanez  1 200 euró! 3 hónap alatt kellett volna kézhezkapjam, a mai napig még mindig csak várom». Szerinte az «Uber jól megrakja a zsebeit» csakúgy, mint a gépkocsikölcsönzők.  

Egy szakszervezeti vezető hozzáteszi: a «társadalom uberizációja a teljes prekaritást takarja».

A prekarizácó pedig a kollektív jogok és garanciák összességét kérdőjelelezik meg minden téren. 

Nyüzsgés az FNA körül...

A politikai spektrum minden oldalán hemzsegnek az FNA-hívek, a konzervatív és jobboldali politikusok, üzletemberek: Marine Le Pen, Dominique de Villepin, Chirac volt miniszterelnöke; Alain Madelin, különféle munkáltatói szervezetek munkatársa; Cristine Boutin, a jobbközép volt minisztere; a magát szerényen vállalkozónak aláíró Götz, a 77. legnagyobb német vagyon tulajdonosa; Roland Duchâtel üzletember, a Szenátus tagja a flamand liberálisok soraiban; a Paribas fő közgazdásza, és a fiatal szocialisták, zöldek, sôt “szélsôbaloldaliak” is megveszekedett eltökéltséggel támogatják az FNA-t. A baloldalon sokan ösztönösen vonzódnak az ötlethez, azt remélik, hogy megoldást jelent a szegénységre, az egyenlőtlenségre, munkanélküliségre, a túlzott munkavégzésre, a munkában kiégésre, az alulfizetett és rossz munkahelyi körülményekre, prekaritásra, a növekvő gépesítés, automatizáció következményeire, stb.  

2017-ben Finnország kétezer személlyel tesztelni kezdi a «feltétel nélküli jövedelmet». A társadalombiztosítás (Kela) kezdeményezte a reformot, hogy csökkentse kiadásait. Mindenféle jelenleg elérhető szociális segítséget helyettesít, ekként a lakhatásit, tanulmányit, munkanélküli járandóságot és a nyugdíjat is (Le Figaro). Összegéről ellentmondásosak a külföldi hirek is (hol 560 euróról, hol 800-ról beszélnek. Azt viszont tudjuk, hogy a külvárosokban is 800 eurónál kezdődik a lakásbérlet ára... Egy 2016. júliusi, Helsinki Times által publikált tanulmány szerint pedig havi 1.166 € kellene a szegénység megszüntetésére.

Tehát a közszolgáltatások és társadalombiztosítás feláldozását javasolják az alapjövedelem finanszírozása céljára … és pontosan a kollektív tárgyalásokat, a meglévő minimálbéreket, a meglévő, társadalmi szolidaritáson alapuló szociális juttatásokat küszöbölnék ki az FNA-val. Elveszne a juttatások jó része (nyugdíjak, munkanélküli, rokkant, anyasági, állástalansági járadék, stb), azokat «helyettesítené» az FNA.

Pedig a közszolgáltatások képviselik a rászorulók számára az alternatívát, a hozzáférés garanciáját az egészségügyi, gyógyszertámogatástól, a tömegközlekedési kedvezményeken keresztül az energiához jutásig, gyermekek gondozásáig, oktatásig, stb. és ezek alkotnak fontos ütközőzónát a szegénységgel, inegalitással szemben. Nem mellékesen ezreknek munkát biztosítanak.

Szinte valószínűtlen, hogy az alapjövedelem finanszírozása társadalmilag valóban progresszív fordulatot vegyen. Ezt támasztja alá, hogy a másutt folyó «kísérletek» is bevallottan a szociális kiadásokon akarnak spórolni és a «csodaszer» csak a juttatások átcsoportosítását jelenti. Veszélyes utópia, a meglevő igazságtalan körülményeket konzerválva csak elfedné azokat, s nem változtatna a társadalmi erőviszonyokon, viszont a kollektív akcióknak, a harcnak annál inkább útjába állna. Nemcsak fenntartásokkal, hanem elutasítással kell kezelnünk. E híján annak a kockázata nő, hogy az FNA még jobboldalibb, népellenesebb politikához vezet.

Azt, hogy a hatásos módszerek (a közszolgáltatások bővítése, a progresszív adózás, a munkaidő kollektív csökkentése, a köz számára végzett munkák szélesítése, stb) mégsem élveznek elsőbbséget, annak köszönhető, hogy kicsi az ellenállásunk az uralkodó erőkkel szemben. Az alapjövedelem hívei is szívesebben választják a hatalomváltás hosszú és rögös útja helyett az FNA könnyűnek és gyorsnak tűnő megoldását. 

Ha pedig az európai baloldal megmarad jelenlegi – utópiakergető – szerepében a «szociális Európáról» és az FNA-ról, akkor a társadalmi visszalépés elkerülhetetlen folytatódik... 

"A multik 0%-os adót akarnak"

 © Belga

Forrás: Ewald Pironet (szerkesztő, Knack) 2016. 12. 16.

Paul De Grauwe (a London School of Economics és a KuLeuven közgazdasági tanára) szerint a nagyvállalatokkal kötött pénzügyi megállapodások elfogadhatatalanok.

Paul De Grauwe: Nagyon «egészségtelenek» a nagyvállalatokkal kötött állami adómegállapodások. Diszkriminációt takarnak, olyat, amilyenhez a "kisembereknek" nincs joguk. Az ilyenfajta engedmények belülről aknázzák alá a társadalmat. A feudális rendszerekben az egyház, az arisztokrácia rendelkezett ilyen privilégiummal és csak a gyűlöletet táplálta. Ma is így van, és azon a politikán is bosszút akarnak állni, amely ilyenfajta egyezségekbe belemegy.

De minden ország ezt csinálja…

Igen, a multik nagyon sok országban arról alkudoznak, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetniük. Persze egyetlen kormány sem nyer ezen, csakis a kérdéses vállalat húz hasznot. Európai szinten véget kellene vetni ennek. Antidemokratikus és a kisemberek hátán osztogatják a multiknak szóló ajándékokat.

A belga kormány azon működik, hogy a társasági adót csökkentse, de más országok is (a magyar kormány már megtette – a ford.). Ez lenne a fejlődés?

Sajnálom, ez egyáltalán nem fejlődés. Az országok egymás között versengenek a multik kegyeiért, akik azzal fenyegetnek, ha nincs adókedvezmény, elmennek. Így aztán mindnyájan a zsarolás áldozatai vagyunk. Ugyanakkor egymás ellen uszítják a nemzeti kormányokat.

Tart-e attól, hogy ez az ördögi kör a vállalati adók csökkentése felé tovább folyik?

Természetesen. A multinacionális vállalatok 0 % adót akarnak elérni, ez a céljuk és nem állnak meg, amíg el nem érik. Nemsokára előbújnak azok a – multik által fizetett – közgazdászok is, akik «bebizonyítják», hogy a nulla adófizetés a legjobb. Pedig a nagyvállalatoknak is meg kell fizetni saját részüket - mivel részesülnek a közösségi javakból. Munkavállalókat alkalmaznak, akiket az adófizetők hozzájárulásával képeztünk ki, használják az utakat, vasutat, intézményeket, stb.  Semmi nem lehet annál nyilvánvalóbb, hogy adójukkal hozzá kell járulniuk a közkiadásokhoz.

Netanyahu békés elvonulást kér az izraeli telepesektől

Forrás: Belga

Benjamin Netanyahu © AFP

A miniszterelnök az Izrael által elfoglalt Ciszjordániában illegálisan letelepedett kolóniától azt kéri, fogadja el a döntést és ne folyamodjon erőszakhoz.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint dec. 25-ig az Amona-kolóniát fel kell számolni, mivel azt illegálisan hozták létre palesztinai magánterületen.

"Mindenkit arra szólítok fel, hogy felelősen cselekedjék, s ne álljon ellen az izraeli védelmi és biztonsági erőknek. Ők a mi gyermekeink", kérte Netanyahu saját Facebook oldalán egy videóban.

Amona telepesei eddig elutasították elköltöztetésüket és új lakóhelyük elfogadását, amely arra enged következtetni, hogy incidensek várhatóak az ítélet végrehajtásakor.

Amona egy – úgymond – «vad» telep, ami azt jelenti, hogy ellentétes a héber állam 1967 óta elfoglalt ciszjordániai területekre vonatkozó törvényeivel. A telepesek arra hivatkoznak, hogy kolóniájuk létrehozásakor államuk támogatta azt, és sokezer év köti őket ehhez a földhöz

Az ENSZ és a nemzetközi közösség nagy része – nem téve különbséget – az elfoglalt palesztin terület összes izraeli benépesítését illegálisnak tekinti, mint a béke érvényesülésének egyik alapvető akadályát.

Katonai kiadások

Katonai kiadások 2015-ben a legnagyobb katonai költségvetéssel bíró országban dollármilliárdban számolva 

1./ Egyesült Államok 597,50
2./ Kína 145,8
3./ Szaud-Arábia 81,8
4./ Oroszország 66,5
5./ Egyesült Királyság 56,2
6./ India 48
7./ Franciaország 46,8
8./ Japán 41
9./ Németország 36,7
10./ Dél-Korea 33,5
11./ Brazília 24,3
12./ Ausztrália 22,8
13./ Olaszország 21,6
14./ Irak 21,1
15./ Izrael 18,6

Forrás: International Institute for Strategic Studies (IISS) - London

A 15 ország összesen 1262,2 milliárd dollárt költ katonai kiadásokra.
Az egész világ katonai költségvetése több mint 1600 milliárd dollár.
http://www.grip.org/fr/node/1996