Oroszország: a munkásosztály válasza

Krasznojarszki régió (Szibéria)

Május 28.: több száz fős oszlopban az ESTA építőipari vállalat dolgozói piros munkaruhában haladnak az úton. Sztrájkoltak bérük kifizetésének március óta elmaradása ellen. Bosszúból a főnökök nem voltak hajlandóak busszal visszavitetni őket a szállásukra. Tehát öt kilométert menetelnek, "Zabasztovka!" (Sztrájk!) skandálták. "Nem kaptunk fizetést!" A jelenetről készült videó vírusként terjedt. A helyi hatóságok pánikba estek, arra kényszerítették az ESTA-t, hogy fizesse meg a bért a 690 munkavállalónak.

Áprilisban harmincegy "munkaügyi vitát" regisztráltak. Szinte minden esetben a bérhátralékok kifizetése volt az ok. A harmincegy konfliktusból huszonkettőben munkások, közlekedési dolgozók és bányászok sztrájkkal fejezték ki követeléseiket.

Ez a munkásosztály válasza a háború és a szankciók által okozott romló helyzetre. 

Tikvinben (Szentpétervár régió) a vagongyár amerikai szállítású alkatrészek hiánya miatt leállt: 7000 munkavállaló technikai munkanélküli lett. A kalinyingrádi Avtotor autógyárban, a koreai Kia és Hyundai alvállalkozójánál a menedzsment azt javasolta, hogy a munkavállalók "gyümölcsszedésre képezzék át magukat".

Baskíriában a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista területek "lakosságágának segítése" ürügyén a kórházi dolgozók fizetését megkurtították. 200 rubellel kevesebbet kap egy segédápoló, 500-zal az ápolónők és 1000-rel az orvosok" - jelentette a kórházi dolgozók szakszervezete, az Akció.

A társadalmi válság súlyosbítja a Putyin rendszerét támogató fő "ellenzéki" párt a "kommunista" párt válságát.

Egyrészt Nyikolaj Arefjev KP-képviselő kijelentette, hogy sürgősen "totális bombázás kell (Ukrajnában), anélkül, hogy bármi más számításba jönne".

Másrészt, Vlagyivosztokban (Távol-Kelet), Vasziljevics, a regionális parlament képviselője, egy másik kommunista képviselő támogatásával, kijelentette: "Ha hazánk nem állítja le a katonai műveletet, akkor még több árva lesz (...) Követeljük az Orosz Föderáció csapatainak azonnali kivonását (Ukrajnából)". A mikrofont azonnal kikapcsolták, a két képviselőt kizárták a pártból, "árulóknak" és "politikai hulláknak" nevezték őket.

Június 3-án, az ukrajnai invázió 100. nap előestéjén az elnöki adminisztráció "megkérte" a médiát, hogy "ne irányítsák az olvasók és a nézők figyelmét" a háború időtartamára, mivel a Kreml nyugtalan, sok állampolgár úgy érzi, hogy a "különleges katonai művelet" elhúzódik. 

Levelezőinktől

(Tribune des Travailleurs, 2022. 06.08.)

Oroszországi szakszervezeti harc: Kirill Ukraincev fellebbezésére május 23-án került sor

 

Május 23-án a moszkvai városi bíróságon, a Preobrazsenszkij téren számos munkásaktivista gyűlt össze Kirill Ukraincev, a Kurier (Kézbesítő) szakszervezet vezetője fellebbviteli tárgyalására.

Emlékeztetőül: április 25-én a rendőrség lakásának ajtaját betörve őrizetbe vette Kirillt és június 25-ig előzetes letartóztatásba helyezte.

Öt év börtönbüntetés vár rá a Büntető Törvénykönyv alapján, amely a nyilvános gyűléseket szankcionálja. 

Kirillt szakszervezeti tevékenysége miatt tartóztatták le és börtönözték be egy sztrájk idején, amikor a Delivery Club vállalatnál a kézbesítő munkások sztrájkba léptek.

Oroszországban számos munkavállalói, politikai és szakszervezeti szervezet kampányol szabadon bocsátásáért.  Honlapot is nyitottak: www.freeukraintsev.org

Az osztályharc nem áll le: Oroszországban tiltakozások az ukrajnai háború ellen a represszió ellenére

Miközben folytatódnak az ukrajnai háború elleni tiltakozások, sztrájkok törnek ki, a kommunista párt válsága egyre nagyobb.

Rendkívül jelentős, hogy katonák több csoportja nem volt hajlandó Ukrajnába menni. Pedig egy hivatásos számára a visszautasítás a hadseregből való azonnali és végleges elbocsátást jelenti és esetleges büntetőeljárás alá vonást.

A katonák kollektív visszautasításai között voltak: a krasznodari orosz gárda 12 tagja (márc.1.), nyolcvan tengerész egy krími ezredből, hatvanan egy pszkovi ezredből, tizenegyen a minisztérium különleges erőinek tagjai, ötvennyolcan egy kalinyingrádi ezredből (március 29.) és egy dél-oszétiai ezred nagy része (március 31.). Ezek a katonák gyakran a legszegényebb régiókból származnak, ahol az egyetlen munkáltató a hadsereg.

A háború soha nem látott válságot okozott a kommunista pártban, amelynek vezetői, magyarázza egyik tudósítónk, "nem meglepő módon védtek egy soviniszta, háborút támogató álláspontot”. A Komszomol (Kommunista Ifjúság) vezetője az egyik régióban: "A városunkban működő szervezetben kivétel nélkül minden fiatal, de néhány idősebb is és a vezetőség tagjainak kis része ellenzi a háborút, a marxista álláspontot védelmezve. Ezzel szemben az összes idősebb tag, pártfunkcionárius és szinte minden vezető támogatja a háborút”.

Szurgutban (Közép-Szibéria) ötvenhét KP-aktivista közösen adta le pártigazolványát, tiltakozva "a vezetőség népellenes és reakciós álláspontja ellen". A döntés azután született meg, hogy Nyikolaj Kolomajcev képviselő, a KP vezetője azt követelte Putyintól, hogy intenzíven bombázza az ukrán fővárost.

A munkásosztályban a háború és a Kreml hazafias propagandája nem tudta megakadályozni a sztrájkok kitörését, miközben a szankciók az élelmiszerárak 20%-os emelkedését okozták és elbocsátási hullámot.

Az egyik aktivista mondja: "Novoszibirszkben az EkoTrans hulladékgyűjtő vállalat 200 dolgozója 2022. április 19. óta sztrájkol a romló munkakörülmények miatt. Május 9-én a közgyűlés szakszervezet alapításáról döntött, és két nappal később ki is kiáltották. Május 16-án a szakszervezet a tárgyalások megkezdését javasolta.

Egy másik aktivista arról tájékoztat minket, hogy a Moszkva környéki Kolomna mozdonygyárban "a munkások most választottak új szakszervezeti vezetőséget saját társaik közül. A szakszervezet már aktívan harcol a igazgatóság önkénye ellen, mely rendőrségi módszerekkel próbálta megfélemlíteni az aktivistákat, de nem jártak sikerrel.

 

Levelezőinktől

Franciaország - új politikai erő?

 

1.    Mi az a Nupes?

A Nupes (Nouvelle union populaire écologique et sociale) egy választási szövetség, amelynek célja, hogy a 2022. júniusi választásokon megszerezze a képviselői helyek többségét, hogy a következő 5 évre Jean-Luc Mélenchon miniszterelnök vezetésével Nupes-kormányt alakíthasson.

2.    Kik alkotják a szövetséget?

Főleg 4 politikai összetevő: a La France insoumise (LFI, A lázadó Franciaország), a Francia Kommunista Párt, a Szocialista Párt, az Europe écologie les Verts (zöldek).

3.    Milyen osztályjellegűek ezek a pártok?

A Szocialista Párt és a Kommunista Párt, mára mindketten nagyon meggyengültek, egykor a munkásosztály hagyományos pártjai voltak Franciaországban. A France Insoumise "buborékmozgalomként" határozza meg magát. Kezdeti bázisát a Baloldali Párt alkotja (amelyet elsősorban a PS (szocialista) és a PCF (kommunista) harcosai alkotják, mégsem tekinthető  ez a párt hagyományos munkáspártnak, de legalábbis a munkásmozgalom hagyományos szervezeteiből származó pártnak. A La France insoumise a baloldal körül más áramlatokat, szervezeteket és személyiségeket tömörít, amelyek közül néhányan a munkásmozgalomból származnak, mások pedig teljesen idegenek a munkásmozgalomtól (nem kormányzati szervezetek, állatvédő áramlatok, csökkenő növekedési mozgalmak stb.).

4.    A Nupes-szövetség ezekre a pártokra korlátozódik?

Nem. A Nupes hivatalos létjogosultsága az lenne, hogy Macron és Mélenchon koalíciós kormányt alakítson az V. Köztársaság intézményeinek keretein belül, amelyek túlsúlyos szerepet biztosítanak a köztársasági elnöknek. A Nupesnek tehát az a hivatása és célja, hogy a tőkésosztály fő képviselőjével, Macronnal koalícióra lépjen (a Nupesnek más összetevői is vannak, mint például a POI/CCI (magukat trockistának valló pártok). Az NPA (szintén trockistànak mondott párt) lemondott a részvételéről, de kívülről támogatni fogja ezt a szövetséget).

5.    Ez a szövetség a szakítás perspektíváját nyitja meg?

A La France insoumise vezetői sokat beszélnek a szakításról. Miről szól ez konkrétan? Az Alkotmányozó Gyűlés összehívásáról Mélenchon április 28-án kijelentette: "A köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseken az is szóba kerülne, hogy a két kamara közötti tárgyalások útján vagy alkotmányozó folyamatot, vagy ha ez nem lehetséges, akkor polgári kezdeményezésű népszavazást és visszahívó népszavazást érjünk el". A Nupes tehát előre lemond arról, hogy összehívja az alkotmányozó gyűlést, ha Macron nem akarja. Ami a nemzetközi politikát illeti, április 30-án kijelentette: "Ha hat hét múlva én leszek a miniszterelnök (...) Az Alkotmány egyes cikkei szerint ez (a nemzetözi politika) a köztársasági elnök vadászterülete, mások szerint pedig megosztott. De az ország közös ügyünk. (...) A köztársasági elnököt, amióta Ukrajnával foglalkozik, soha nem hallották, hogy kritizáltam volna". Május 1-i beszédében kijelentette: "Nem fogunk kilépni az Európai Unióból a mandátumunk alatt". Az LFI és az Europe Écologie Les Verts által aláírt megállapodás kimondja, hogy "Franciaország politikája nem lehet az Unióból való kilépés, annak felbomlása vagy a közös valuta megszüntetése", és kötelezettséget vállal arra, hogy "az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. és 7. cikkében meghatározott jogállamisággal összhangban" jár el. Amint látjuk, már szó sincs valódi törésről.

6.    A Nupes esetleges győzelmének nem lennének következményei?

De, természetesen. Kétségtelenül lenne néhány részleges intézkedés: szó van a minimálbér emeléséről vagy bizonyos fogyasztói árak befagyasztásáról. Magától értetődik azonban, hogy ezeket az intézkedéseket csak az együttélés által engedélyezett kereteken belül hoznák meg az Alkotmányt tiszteletben tartva, amelynek feladata a termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer védelme.

7.    Végül, ez a Nupes a népfrontok egyik változata, ahogyan Trockij elemzi őket az Átmeneti programban?

Igen. Ezzel a sajátossággal: a 2022-es Franciaországban a burzsoáziával való szövetség mindenekelőtt a Macron elnökkel, az V. Köztársasággal és az Európai Unióval való de facto szövetség. Ez a Zöldekkel, a munkásmozgalomhoz nem kötődő polgári párttal kötött szövetség is, amely a választókerületek száma alapján a második párt ebben a koalícióban.

Elveinkkel összhangban: a) nincs helyünk a Népfrontban, nem kérjük, hogy részt vegyünk ezekben a tárgyalásokban. b) megértjük, hogy a Népfront a munkavállalók és a fiatalok jogos törekvésével szemben alakul, hogy véget vessenek Macronnak és politikájának, és a kapitalista rend keretein belül megfékezzék őket. c) a radikális politikai fordulathoz a dolgozók egységének megvalósítására van szükség. d) a Nupes az egység látszatát kelti (a baloldali pártok egyesülése formájában), de ez nem egység. A burzsoáziával való "egység" a burzsoázia intézményeinek és kiváltságainak megmentése érdekében a munkásosztályt a kapitalista uralomnak rendeli alá. Megosztja és ellenzi a munkások sorainak egységét. 

Elsősorban arról van szó, hogy a munkásosztályt segítsük abban, hogy kifejezhesse jogos törekvését a szakításra. Ez az orientáció a POID (Független Demokratikus Munkáspàrt) hitvallásában is kifejezésre jut, amelyet több mint 8 millió választópolgárnak címez. 

A hitvallás címe: "Eljött az ideje egy, a többség szolgálatában álló kormánynak, a dolgozó nép kormányának", azzal kezdődik, hogy meghatározza azokat az "azonnali intézkedéseket, amelyeket a helyzet megkövetel", és amelyeket egy ilyen kormány megtenne. A Nupes munkásokkal, munkásmozgalmi aktivistákkal és fiatal támogatóival folytatott párbeszédre alkalmazva a szakításnak ez az irányultsága elsősorban két kérdésben jelenik meg: - egy esetleges Mélenchon/Roussel/Faure-kormánynak szuverénnek kell lennie az általa hozott intézkedésekben, és nem függhet a Macron vagy az Európai Unió által adott engedélyektől, tehát Macron nélküli kormánynak kell lennie; - másrészt egy ilyen kormánynak rendelkeznie kell azzal az akarattal és bátorsággal, hogy a pénzt onnan vegye el, ahol az van. A probléma felvetésének egy másik módja, hogy e pártok vezetőihez fordulva azt mondanánk: "Mélenchon/Faure/Roussel, szakítsatok Macronnal, alakítsatok kormányt Macron és Jadot nélkül, az Európai Unió és a NATO nélkül, egy olyan kormányt, amely nem fog habozni, hogy meghozza a munkásosztály helyzetével való szembenézéshez szükséges azonnali intézkedéseket, hogy elkobozza a kapitalistáknak adott százmilliárdokat a fizetések, munkahelyek, iskolák, kórházak, közszolgáltatások sürgős szükségleteire. ... hogy a burzsoáziával való szövetsége ne tudja ezt meggátolni.

A háború elleni nemzetközi rendkívüli találkozó felhívása (2022. április 3.)

 

A világ dolgozói, munkásszervezetek, elnyomott népek, egyesüljünk a háború és a kizsákmányolás ellen!

Mi, különböző földrészek 53 országában élő dolgozók, fiatalok, a munkásmozgalom és a demokratikus mozgalom aktivistái magunkénak valljuk Jean Jaurès, a nemzetközi szocializmus történelmi alakjának az 1914-es háború kitörésének előestéjén elhangzott mondatát: "A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint felhő a vihart ". 

A formula a legégetőbb aktualitással bír. A háborúk minden kontinensen pusztítanak, emberek tízmillióit űzik el országukból. Emberek tízmillióit űzik el országukból. Egész országok pusztulnak. Az éhínség az egész világon terjed.

Kijelentjük a legkisebb habozás nélkül: ezek a folyamatos háborúk, a rombolás és a barbárság, amit a munkások és a népek ellen szabadítanak el, a termelőeszközök magántulajdonán alapuló bomló kapitalista rendszer gyümölcse. Olyan rendszer, amely az egyre nagyobb profit érdekében nem riad vissza semmilyen agressziótól, nem riad vissza semmilyen agressziótól.

A Putyin elnök által 2022. február 24-én Ukrajnában kirobbantott háború nem kivétel a szabály alól. Ezt a beavatkozást semmi sem indokolja. Ezért a beavatkozás befejezésére, azonnali tűzszünetre és az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására szólítunk fel.

Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a nagy tőkés hatalmak - Biden észak-amerikai adminisztrációja vezetésével -, az Európai Unió, különösen Németország, Franciaország és Nagy-Britannia tegnap mindent megtettek, hogy ezt a konfliktust kiprovokálják. Ma pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt fenntartsák.

A NATO csapatokat, több tízezer katonát vonultat fel az orosz határon erejüket hétről hétre megerősítve. A NATO és tagállamai állandó túlfegyverkezést biztosít Ukrajnának, légtérzárat a határaikon.

A NATO, az Egyesült Államok és az Európai Unió társult felek a háborúban.

Ezért kombináljuk az "orosz csapatok kivonásának" követelését "az amerikai és a idegen csapatok Európából kivonásának" követelésével, "az összes külföldi megszálló csapat kivonását a világ minden országából", "minden imperialista és neokolonialista beavatkozás" befejezését, a "szankciók feloldását" és a "NATO felszámolását".

A munkásoknak nincs közös érdekük a multinacionális cégekkel és a különböző országok tőkés osztályaival. Nincs semmiféle közös érdekük a saját országuk kormányával.

Felhívást intézünk minden dolgozóhoz és fiatalhoz, a munkásmozgalom bármely irányzatához tartozó aktivistáihoz és a munkásszervezetekhez: utasítsatok el mindenfajta szent szövetséget (intézményesített osztálybékét) a háborúzó kormányokkal, a multinacionális vállalatokkal és a tőkésekkel, akik háborúkat provokálnak. Az egyetlen össszefogás, amely összhangban van a béke és a társadalmi igazságosság ügyével, az a munkások egyesülése, a világ dolgozóinak és népeinek szövetsége.

 

Le a háborúval, le a kizsákmányolással!

Az Egyesült Államok ukrajnai stratégiája

 

Ukrajna: "Csalogatás és kivéreztetés"

 

Egy hónapnyi háború után Putyin rezsimje azzal szembesül, hogy hadserege elakadt. Az ukrán nép elutasítja az orosz inváziót, beleértve a túlnyomórészt orosz nyelvű régiókat is. ... Ezért március 25-én az orosz vezérkar bejelentette, hogy "koncentrálni" fog a Donbasszra, azaz a két szeparatista területre.

 

A maga részéről Zelenszkij ukrán elnök, aki tegnap még a NATO-tagság híve volt, egyik visszavonulást a másik után teszi meg, miután a NATO-tagságról lemondott ...  Március 15-én elismerte, hogy Ukrajna "talán nem csatlakozik a NATO-hoz". Aztán március 27-én bejelentette, hogy kész "alaposan tanulmányozni" Ukrajna semleges státuszát (amit Oroszország követel) és egy "kompromisszumot" a Donbasszal kapcsolatban.

 

Macron francia elnök és Scholz német kancellár megsokszorozzák gesztusaikat, amelyek célja egy olyan "humanitárius" intézkedés elérése, amely lehetővé tenné számukra, hogy igazolják az Európai Unió létezését, valami másként, mint a NATO egyik ágát.

 

De az világos, hogy Biden és a NATO számára nem kérdés, hogy a háború most megáll!

 

Március 26-án a Le Monde számolt be róla: "Ez lett volna az apoteózis. ... Joe Biden március 26-án, szombaton, a varsói királyi palotában elmondott beszédét csiszolták, takarították, hogy külpolitikájának mérföldkövévé tegyék. ... Aztán egy mondat elhangzott, rögtönzött, közvetlenül az amerikai elnök távozása előtt. 'Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon. Így beszélt Joe Biden Vlagyimir Putyinról".

 

Egy fáradt elnök egyszerű "baklövése"? Vagy szándékos stratégia, hogy olajat öntsenek a tűzre? Az "elszólást" megelőzően Biden kijelentette: "Ezt a háborút nem lehet néhány nap vagy hónap alatt megnyerni. Hosszú harcra kell felfegyverkeznünk".

 

Egy nappal korábban, a Newsweek szerint (március 27.) Biden beszélt az amerikai hadsereg 82. légideszant-hadosztályának, amelynek specialitása az ejtőernyőzés idegen országokba. Azt mondta nekik: "Majd meglátjátok, ha odaértek [Ukrajnába - a szerk.], és néhányan közületek már jártak ott, meglátjátok".

 

Ugyanezen a hétvégén Shirreff amerikai tábornok, a NATO korábbi európai helyettes vezetője a svéd televízióban kijelentette, hogy Oroszországnak az a szándéka, hogy megszállja a balti államokat és Lengyelországot: "Minden kelet-európai országot ... amely most a NATO része, fenyegetés fenyeget. Ezért a NATO-nak készen kell állnia arra, hogy elrettentse bármelyik tagországa elleni támadást".

 

Biden politikáját elemezve a CounterPunch című amerikai magazin megjegyezte, hogy ennek a stratégiának neve is van: "Bait and Bleed" (csali és kivéreztetés). Ez egy John Mearsheimer nemzetközi teoretikus által meghatározott katonai stratégia, amely abból áll, hogy két riválist rávesznek egy elhúzódó háborúra, hogy egymást kivéreztessék, miközben az, aki "becsalogatta" vagy kiprovokálta a konfrontációt, megőrizze katonai erejét. Egy 2015-ös, széles körben megtekintett, Ukrajnáról szóló előadásában Mearsheimer megjegyezte, hogy "Ha valóban tönkre akarjuk tenni Oroszországot, akkor valójában arra akarjuk bátorítani Oroszországot, hogy hódítsa meg Ukrajnát.". Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság - különösen az utóbbi - nagyon komolyan veszi ezt a tanácsot". [1]

 

Oroszország "tönkretétele" azt jelenti, hogy megkönnyítik azt az offenzívát, amelyre a Wall Street készül Kína ellen. Ráadásul egy olyan háború, "amelyet nem néhány nap vagy néhány hónap alatt nyerünk meg", a fegyveripar új felvevőpiacának megtalálásának biztosítéka. [Lásd alább.]

 

Most, Bidennel a 768 milliárd dolláros amerikai katonai költségvetést 2022-re "a kongresszus további 30 milliárd dollárral fogja növelni; 2023-ra több mint 800 milliárd dollárra kellene emelkednie" (Atlantico, március 26.). Biden végleges kérése 813 milliárd dollár.

 

 

[1] Dan Glazebrook cikke a Counterpunchban (2022. március 11.) kifejti, hogy "Az USA jelenlegi Nemzeti Védelmi Stratégiája (NDS) kifejezetten támogatja az ilyen [Bait and Bleed"] stratégiát, és nem titkolja, hogy ez kinek szól. Az NDS, amelyet az akkori védelmi miniszter, James Mattis írt 2018-ban [a Trump-kormányzat alatt], úgy írja le, mint 'egy világos útitervet a Védelmi Minisztérium számára, hogy megfeleljen a Kínával és Oroszországgal való hosszú távú stratégiai verseny újbóli megjelenése által támasztott kihívásoknak."

Az összefoglaló dokumentum 5. oldalán, a "stratégiai megközelítés" címszó alatt az NDS fogadkozik, hogy "szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt kihívást jelentünk a versenytársaknak azáltal, hogy kedvezőtlen helyzetbe manőverezzük őket, meghiúsítjuk erőfeszítéseiket, kizárjuk lehetőségeiket, miközben a sajátjainkat bővítjük, és arra kényszerítjük őket, hogy kedvezőtlen körülmények között nézzenek szembe a konfliktussal.".

Itt van, feketén-fehéren: az USA hivatalos politikája, hogy Oroszországot konfliktusba csalja. ...

Úgy tűnik, hogy az USA és az Egyesült Királyság - különösen az utóbbi - nagyon komolyan veszi ezt a [Mearsheimertől származó] tanácsot.

* * * * * * * * * *

Dominique Ferré

The ORGANIZER Weekly Newsletter

Issue No. 58 - April 1, 2022

Németország: Oskar Lafontaine távozik a Die Linke (A baloldal) soraiból

 

Március 17-én, "fellegvárában", a Saar-vidéken, tíz nappal a tartományi választások előtt Oskar Lafontaine, a Die Linke* társalapítója, amelynek 2007 és 2010 között az elnöke volt, kilép a pártból.

Nem indul a regionális választásokon.

Oskar Lafontaine a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke volt 1995 és 1999 között. 1999-ben kilépett a Schröder-kormányból (SPD), majd 2005-ben az SPD-t is ehagyta. 1999-ben, a NATO Szerbia elleni, a német kormány támogatásával végrehajtott bombázása idején Schröder politikáját "munkásellenesnek" nevezte, azzal vádolva, hogy feladta "a szociáldemokrácia alapvető értékeit".

Ma kilép a Die Linke-ből,

Lafontaine megjegyzi, hogy "a közepes jövedelemmel rendelkezők és az alacsony keresetűek vagy a nyugdíjasok már nem érzik magukat képviselve e párt által. Munkavállalók és

és a nyugdíjasok elfordulnak egy olyan politikai irányvonaltól, amely a "Zöldek" (a német parlamentben helyet foglaló polgári párt) felé közeledik és most még a békepolitika elveit is félresöpri" a Die Linke vezetése.

A távozás a Die Linke válsága jele, amely válságot tovább súlyosbítja majd Lafontaine távozása.

Ez nem újdonság: a Die Linke jelen van több tartományban, Berlinben, regionális kormánykoalíciókban, s az úgynevezett nulla hiányt célzó megszorító politikát alkalmazza és jóváhagyja az összes privatizációt.

Újabban a párt vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a "NATO feloszlatására" vonatkozó követelést is töröljék a programból. És amikor február 27-én Scholz kancellár (SPD) bemutatta a Bundestagnak a "hadsereg különalapjára" vonatkozó tervet, a katonai költségvetés növeléséről és 100 milliárd eurós kiadásáról, a Die Linke parlamenti frakciójának egy része ragaszkodott az SPD-vel, a Zöldekkel a Liberálisok koalíciójával, valamint Merkel CDU-jával közös indítványhoz.

A Die Linke tehát a "szent unió" Scholz-kormánya mögé, az intézményesített oztálybéke "baloldala" lett.

 

(H.-W. Schuster) La tribune des travailleurs 2022/03/23

* A Die Linke 2007-ben alakult, egyesült a Lafontaine-t követő szociáldemokraták, a Munkáspárti és Szociális Választási Alternatívába tömörült és Társadalmi Igazságosság Választási Alternatíva WASG, valamint a korábbi sztálinista kelet-német párt apparátusával (SED, ma már PDS) részvételével.