Folytatódik a munkaerő árának leszoritása, de milyen eszközökkel! Rendőrminiszter szervezi,(kényszer)rendőri felügyelettel, (éh)bérbe adott rabszolgákkal a közmunkákat - állitólag a Népstadionnal és a debreceni stadionnal indul (ennek kell prioritása legyen ?) Az alkotmányba, Széll-tervbe, mifenébe szoritott adósságcsökkentési rögeszme mellett pedig Matolcsy új 735 millió eurós új kölcsönt írt alá Luxemburgban az Eu-i Beruházási Bankkal…Magáncélra is bérbe lehetne venni a közmunkásokat, akik bizonyos feltételek megléte esetén nem is utasíthatnák vissza a nekik felajánlott munkát, különben elesnek az állami segélyektől. Ez várható a jövőben, ha megvalósulnak a kormány által kezdeményezett jogszabályokban, nyilatkozatokban és a Széll Kálmán-tervben megjelenő ötletek. A jelek szerint a kormány szigorúan szűrni fogja a szándékos munkakerülést, amiben még a nyugdíjból visszatérő rendőrök is hasznára lehetnek.
"A gátépítés, a csatornatisztítás, a víztározó-építés nem a 21. századi technológiával történik Magyarországon, hanem közmunkában" - mondta május végén, a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A tavaly hivatalba lépett kormány egyik fő ígérete volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt.
A legfrissebb, májusi adatok szerint Magyarországon 481 ezer ember munkanélküli (ez 11,4 százalékos munkanélküliségi arányt jelent), több mint 40 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Ehhez jönnek még azok, akiknek a nyugdíjszabályok kormány által tervezett változtatásai miatt kell visszatérniük a munkaerőpiacra.
A márciusban bemutatott Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a kormány "új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszerrel javítaná a Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 55 százalékos foglalkoztatási szintet". Olyan közmunkaprogramokat indítana, amelyek olyan "rég halogatott", fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolók megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása. Orbán az említett interjúban úgy számolt, hogy a kormány által tervezett, nagyszabású közmunkaprogram "több százezer" embernek tud munkát adni.
A kormány már benyújtotta a közmunkáról és a segélyezési rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet, és Orbán is azt mondta a Tv2-nek, hogy próbaképpen már július 1-jétől elindítanának két-három programot.
A benyújtott törvényjavaslat (amelynek vitája szerdán reggel kezdődik a parlamentben), egy keddi kormányhatározat, a Széll Kálmán-terv és néhány nyilatkozat alapján azonban körvonalazódik, hogyan képzeli el a nagy közmunkaprogramot a kormány.
Visszautasíthatatlan ajánlat
A kormány nem elsősorban gazdasági vagy szociális, hanem rendészeti kérdésként kezeli a közmunkaprogramot, erre utal, hogy megvalósításáért nem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hanem a Belügyminisztérium (BM) lesz a felelős. A BM-ben létrejön a feladatra egy új államtitkárság, amelyhez a gazdasági tárca ad át 25 státust.
A kormány tervei szerint elsősorban a segélyezési rendszer szigorításával bírnák rá a munkanélkülieket, hogy részt vegyenek a programban, hiszen aki visszautasítja a felkínált közmunkát, nem kaphat szociális segélyt sem. A kormány visszafogja a frissen munkanélkülivé vált, korábban munkaviszonyban állóknak járó álláskeresési járadékot (ezt ma 103 ezer ember kapja), az ez után adható álláskeresési segély (több mint 44 ezer ember kapja) csak a nyugdíj előtt állóknak járna.
A törvénymódosítás értelmében nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált, és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, ennyi munkanélküli kap úgynevezett bérpótló juttatást vagy szociális segélyt. A törvényjavaslat arról is rendelkezne, hogy a segély nem lehet magasabb, mint a közmunkáért kapható bér 90 százaléka.
A kormány emellett a rokkantnyugdíjazás rendszerét is átalakítja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április közepén jelentette be, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat - közel 350 ezren vannak - felülvizsgálják, amitől 100-150 ezer eddig rokkantnyugdíjasként élő ember munkaerőpiacra való visszaterelését várja a kormány.
Szigorú ellenőrzés
A közmunka alól valószínűleg nagyon nehéz lesz kibújni - hacsak nem vállalja valaki, hogy semmilyen ellátást nem kap - hiszen a kormány törvényjavaslata rendelkezik egy egységes nyilvántartási rendszer létrehozásáról, amelyben minden munkanélküli szerepelne, aki valaha kapott valamilyen ellátást. Az önkormányzatok jegyzői pedig a segély megállapításakor betekinthetnének ezekbe az adatokba.
Az adatbázisban a javaslat szerint egy úgynevezett prioritási szintet is adnak a munkanélkülieknek, azt nem fejti ki a szöveg, hogy ezt a besorolást mire használják majd. Súlyosan hátrányos helyzetűnek számítana az, aki legalább 24 hónapja munkanélküli, hátrányos helyzetűnek pedig többek közt az minősülne, aki - saját nyilatkozata alapján - etnikai kisebbséghez tartozik, és "képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei".
Közmunkások magánkézben
A korábbi közmunkaprogramok legnagyobb problémája az volt, hogy abból szinte egyáltalán nem volt átjárás a valódi munkaerőpiacra, a közmunkásoknak pedig legtöbbször nem sikerült értelmes feladatot adni. A közmunka leggyakrabban szemétszedést, fűkaszálást vagy egyfajta polgárőr-tevékenységet jelentett (a 3000 lakosú, roma többségű Tiszaburán például 600 közmunkás dolgozott tavaly, közülük 50-en faluőrként, 300-an pedig árokpucolást, szemétszedést végeztek - a faluban készült riportunkat itt olvashatja).
Az Orbán-kormány terve szerint azonban az új közmunkaprogramban részt vevők munkaerejét nem csak állami és önkormányzati intézmények és cégek vehetik igénybe. A BM törvényjavaslata külön kiemeli, hogy erdőgazdálkodók is lehetnek közfoglalkoztatók, ha "az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor".
Czomba Sándor munkaügyi államtitkár már áprilisban azt mondta: "Ha a magánerdő-tulajdonosok igénylik a munkáskezet, akkor a kormány nem áll ennek útjában", de a Széll Kálmán-tervben is jelezte a kormány, hogy meg kívánja adni a lehetőséget arra, hogy magánvállalkozások "kölcsönvegyék a közmunkások munkaerejét egy-egy program megvalósítására". A BM törvényjavaslata ennek megfelelően felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az úgynevezett közhasznú kölcsönzők működését. Az indoklás szerint ezt "az aktív korú, de munkahellyel nem rendelkező személyek nagyobb számban történő elhelyezkedésének elősegítése érdekében" teszik.
Állami beruházások a közmunkával
A magáncégeket két dolog tenné érdekeltté abban, hogy nagyobb számban vegyenek kölcsön közmunkásokat. A közmunkásoknak nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány rendeletében megállapított, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. Arról a javaslat nem szól, hogy ennek alacsonyabbnak vagy magasabbnak kell lennie a minimálbérnél, de az a logikus, hogy kevesebb lesz annál.
A másik ösztönző a közbeszerzési rendszer átalakítása lehet. A múlt kedden kiadott kormányrendeletben az áll, a kormány felkéri a felügyelete alá tartozó szerveket, hogy a közbeszerzési eljárásoknál "teljesítési feltételként vegyék figyelembe" a közfoglalkoztatás minél nagyobb arányú megvalósítását. Az állami megbízások elnyerésénél tehát a kormány szándékai szerint előnyt jelentene, ha egy vállalkozó minél nagyobb számban vállalja közmunkások foglalkoztatását.
A kormány elképzeléseiben szereplő, Orbán által is emlegetett, nagyszabású beruházások azonban megkövetelik a munkások koncentrálását, hiszen helyben nem mindig lehet több száz, esetleg több ezer közmunkást mozgósítani. Valószínűleg ezért szerepel a BM javaslatában, hogy a felkínált közmunka akkor is megfelelőnek számít - vagyis nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás tovább tart, mint három óra, de biztosítanak ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.
Rendőrökből közmunka-felügyelők
Úgy tűnik, a kormány gondolt a 42 ezer nyugalmazott rendvédelmi dolgozóra is, akik jelenleg korhatár alatti szolgálati nyugdíjban vannak, de a kormány tervei szerint hamarosan újra munkába állhatnak (vagy adózniuk kell a nyugdíjuk után). A keddi kormányhatározat szerint "a más jogszabály alapján visszafoglalkoztatottakat" a munkaügyi központok közmunkarészlegeiben "közfoglalkoztatás szervezésére indokolt alkalmazni".
Kónya Péter, a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek szövetségének elnöke korábban azt mondta, a tárgyalásokon Pintér Sándor felvetette, hogy a nyugdíjból visszatérők egy jelentős része közmunka-felügyelőként dolgozhatna. A "Szolgálat és becsület" elnevezésű, a szolgálati nyugdíjasok érdekeit védő mozgalom honlapján az információ forrásának megjelölése nélkül azt írják, hogy az első nagy közmunkaprojekt az új debreceni stadion építése lesz, amelyen 4000 közmunkás fog dolgozni, a munkát pedig 1300, szolgálatba visszahívott rendőr fogja szervezni és felügyelni.
A tervezetből az is kiderül, hogy a jövőben nem kell a lakóhelyen biztosítani a közfoglalkoztatási lehetőséget, hanem akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalni a munkát az érintettnek. Ennek megfelelően ingyenes szállást és étkezést kell biztosítani annak a közfoglalkoztatottnak, akinek az oda-visszaút több lesz 6 óránál.
A javaslat alapján a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a közmunkásoknak, nem kell tehát kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 ezer forintot az egyhavi napi 8 órás munkának megfelelő munkáért. A minimális bér várhatóan bruttó 46 800 forint lesz.
A nyugalmazott rendvédelmisek "Szolgálat és becsület" nevű érdekvédelmi szervezete június 10-én tett közé egy listát, ami állítolag azokat az állami nagyberuházásokat tartalmazza, ahol a közmunkások dolgozni fognak.
Az első két építkezés az új fővárosi Népstadion és a debreceni nagyerdei stadion lesz. Az utóbbi felépítésén a honlap szerint négyezer közmunkás fog dolgozni. Ezt követi majd a víztározók építése. A Beregi-víztározó kialakítása 260 milliárd forintba fog kerülni és 2020-ig közel 32 ezer munkás fordulhat meg az építkezésen.
Harmadik szakaszban a gátak és a földvédelmi erősségek építése következik. Ide tartozik majd a kulcsi-megcsúszott löszfal megerősítése, ami 2200 közmunkásnak ad majd munkát. Rájuk 350 visszaöltözött rendőr vigyázhat, csak Fejér megyéből. A budapesti Római-fürdő új gátjának megépítését 1800 közmunkás végzi el, őket 150 fő nyugdíjasból aktívvá váló rendőr segíti, csak Budapestről.
A szervezet honlapja szerint a Szolnok-Csongrád közötti Tisza gátjain mintegy 6500 közmunkás fog dolgozni, nekik 1200 újból aktív rendőr fog segédkezni.
Orbánék víziója: munkára fogott romák, munkafelügyelők, éhbér
Több százezer munkanélkülit megmozgató hatalmas állami építkezéseket készít elő a jövőben a közmunkaprogramokat is felügyelő Pintér Sándor. A parlamentnek benyújtott törvénytervezet is arra utal, hogy a Belügyminisztérium a nyugdíjból visszaterelt volt rendvédelmi dolgozókkal felügyelteti majd a közmunkásokat, akiket tömegesen fognak a munka helyszínére szállítani, étkeztetni és igen alacsony bérrel jutalmazni. Kormányzati források szerint nincs más megoldás, szakítani kell a segélyezésen alapuló, eddig eredménytelen szociálpolitikával.
"Mindnyájan Pintér Sándor kezében vagyunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jobboldali értelmiségieknek szervezett június 5-i kötcsei találkozón, a kormánya célkitűzéseiről, a ciklus második felében megvalósítandó programról szóló előadásában, hogy újabb, fontos feladatot kíván a belügyminiszterre bízni.
Kormányzati források a Hírszerzőnek egybehangzóan azt állították, a miniszterelnök kötcsei kijelentése nem volt retorikai túlzás, Pintér valóban olyan feladatot kapott, amin szerintük a kormány sikeressége múlhat. Ugyanis a Fideszben az államadósság csökkentése és az adórendszer átalakítása mellett a gazdaságilag aktívak és passzívak arányának megváltoztatása, a munkaerőpiacról kiszorultak nagy hányadának visszaterelése a legfőbb célkitűzés - ettől várják az állami kiadások csökkenését, sőt a romák és nem romák közti feszültségek enyhítését is.
Orbán az idézett mondattal Kötcsén arra a májusi bejelentésre utalt, mely szerint július elsejétől a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból (MPA), és a belügyminiszter irányítása alatt létrejövő új Közmunkaalapba helyezik, tehát Pintér felügyeli ezentúl a közmunkaprogramokat is. Az erről szóló, múlt héten megjelent kormányhatározat szerint a Belügyminisztériumban (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárt neveznek ki. Egyelőre nem nevezték meg, kit jelölnek a posztra, a Hírszerzőnek nyilatkozó kormányzati források pedig csak annyit közöltek, hogy egy nyugalmazott dandártábornok, Pintér egyik korábbi munkatársa fogja ellátni a feladatot.
Ide egy rendőr kell
"Szakítani kell azzal a rendszerváltáskor az állam és a társadalom között létrejött hamis kompromisszummal, mely szerint a gazdasági átalakulás megúszható fájdalmas intézkedések nélkül. Ennek a kompromisszumnak az eredménye, hogy több százezer vagy millió munkaképes embert engedtek el idő előtt nyugdíjba vagy százalékoltak le. Ez fenntarthatatlan, ha minden marad a régiben, akkor arra rámegy az egész ország" - magyarázta az egyik fideszes parlamenti képviselő, hogy miért van szükség a közmunkáztatás és a szociális rendszer radikális átalakítására.
Több kormányzati forrás is megerősítette, a kabinet leszámolt azzal a főleg kis helyi projektekre, az önkormányzatokra és a pályázó civil szervezetekre épülő modellel, amely az utóbbi években - a kormánypolitikusok szerint pazarlóan és sikertelenül - meghatározta a közmunkáztatást. Források szerint Pintér tárcája hetek óta dolgozik az új programon, elsősorban a szisztéma központosításán.
A Hírszerzőnek nyilatkozó fideszes kormánypolitikusok becslései szerint a belügyminiszter felügyelte közmunkáztatás 200-300 ezer embert mozgat majd meg. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő májusban azt nyilatkozta, hogy 2014 tavaszára már 300 ezer ember lesz részese ennek "a nagy nemzeti összefogásnak". Pintér részben a ma is működő programok hatékonyságának javítását, részben nagy munkaerő-igényű regionális projektek előkészítését kapta feladatául.
"Hatalmas logisztikai kihívás több százezer embert mozgatni, lehetőleg nagy projektek révén számukra munkát szervezni, ami csakis egy jól szervezett és irányított hierarchikus rendszerben képzelhető el. Erre az egykori rendőr Pintér alkalmasabb, mint egy közgazdász vagy egy minisztériumi bürokrata" - mondta a Hírszerzőnek egy, a döntés hátterét ismerő, neve elhallgatását kérő államtitkár, hogy miért nem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumára vagy a két gazdasági tárca valamelyikére bízták a feladatot.
Egy másik kormányzati forrás szerint a belügyminiszter szervezte munkák sokban hasonlítanak majd az 1930-as években a gazdasági válságból az Egyesült Államokat kivezető New Deal nevű program közmunkaprojektjeihez. Érdeklődésünkre az egyik államtitkár azt sem zárta ki, hogy Pintér feléleszti az előző rendszerben megálmodott Duna-Tisza-csatorna tervét is.
(Az amerikai példa
A New Deal nevet a demokrata Franklin D. Roosevelt amerikai elnök politikája viselte 1933 és 1939 között. Roosevelt reformjainak egyike a Polgári Tartalék Hadtest megalakítása volt. Ebbe munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, és ingyenes étkezést, szállást, egyenruhát és napi egy dollár zsebpénzt kaptak. Táborokban éltek, amelyeket a hadsereg tartalékos tisztjei vezettek.
A program 6 éve alatt közel 3 millió embert vontak be a központilag szervezett közmunkaprogramokban. A legjelentősebb projekt a Tennessee völgyének helyreállítása volt, mert a folyó melletti földeket a gyapottermeléssel korábban kimerítették. A közmunkások talajjavítással, folyószabályozással, villamos erőművek építésével élesztették újjá a régió gazdaságát.)
Olcsó és fegyelmezett munkaerő
"Olyan embereket kell majd munkára bírni, akik az utóbbi 10-15 évben nem, vagy csak időközönként dolgoztak, tartani kell a fegyelmet" - beszélt a BM terveiről az egyik kormányzati forrás, aki szerint ezekben a programokban fogják alkalmazni a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt visszahívott volt rendvédelmi dolgozókat is. Igaz, a megkérdezettek közül senki nem tudta megmondani, hogy milyen lesz pontosan a jogállásuk, feladatkörük, vagy mi lesz az elnevezése ezeknek a munkafelügyelőknek.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte, hogy már júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak. A konvergenciaprogramból kiderül, hogy a kormány elsősorban ár- és belvízvédelemhez, a közutakon, a vasúton, állami erdőterületeken, illetve az energiatakarékossághoz kapcsolódó munkáknál alkalmazna közfoglalkoztatást. A közmunkások várhatóan gátakat és víztárolókat, belvízelvezető csatornákat építenek majd.
A közfoglalkoztatás új szabályait lefektető törvényjavaslatot a múlt héten terjesztette be a kormány, a javaslatot Pintér Sándor jegyzi. Ennek értelmében létrejön az úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszony, amely eltérhet a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói jogviszonytól.
A tervezetből az is kiderül, hogy a jövőben nem kell a lakóhelyen biztosítani a közfoglalkoztatási lehetőséget, hanem akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalni a munkát az érintettnek. Ennek megfelelően ingyenes szállást és étkezést kell biztosítani annak a közfoglalkoztatottnak, akinek az oda-visszaút több lesz 6 óránál.
A javaslat alapján a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a közmunkásoknak, nem kell tehát kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 ezer forintot az egyhavi napi 8 órás munkának megfelelő munkáért. A minimális bér várhatóan bruttó 46 800 forint lesz.
A nagy projektek
A nyugalmazott rendvédelmisek "Szolgálat és becsület" nevű érdekvédelmi szervezete június 10-én tett közé egy listát, ami állítolag azokat az állami nagyberuházásokat tartalmazza, ahol a közmunkások dolgozni fognak.
Az első két építkezés az új fővárosi Népstadion és a debreceni nagyerdei stadion lesz. Az utóbbi felépítésén a honlap szerint négyezer közmunkás fog dolgozni. Ezt követi majd a víztározók építése. A Beregi-víztározó kialakítása 260 milliárd forintba fog kerülni és 2020-ig közel 32 ezer munkás fordulhat meg az építkezésen.
Harmadik szakaszban a gátak és a földvédelmi erősségek építése következik. Ide tartozik majd a kulcsi-megcsúszott löszfal megerősítése, ami 2200 közmunkásnak ad majd munkát. Rájuk 350 visszaöltözött rendőr vigyázhat, csak Fejér megyéből. A budapesti Római-fürdő új gátjának megépítését 1800 közmunkás végzi el, őket 150 fő nyugdíjasból aktívvá váló rendőr segíti, csak Budapestről.
A szervezet honlapja szerint a Szolnok-Csongrád közötti Tisza gátjain mintegy 6500 közmunkás fog dolgozni, nekik 1200 újból aktív rendőr fog segédkezni.
Megnyirbált segélyek
Ezzel egy időben visszavágná a kormány a segélyezést is. Hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága vitára bocsátotta Pintér azon javaslatát, amely 180 napban maximálná az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 270 nap helyett. A javaslat szerint részben megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
A javaslat alapján a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát. Tehát az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó, bérpótló juttatásból, segélyekből élők csak úgy tudják majd biztosítani a megélhetésüket, ha részt vesznek a nagy állami közmunkaprogramokban.
(A miniszteri vagy államtitkári tisztséget betöltő képviselők néhány éve már csak az alapilletményüket kaphatják meg a parlamenttől, a polgármestereknek, alpolgármestereknek vagy önkormányzati képviselőknek is tilos a kettős költségtérítés - emlékeztet a Blikk.
Az Országgyűlés elnökének miniszterelnöki fizetés jár, ami jelenleg valamivel több mint 1,5 millió forint, ehhez járul a 232 ezer forintos képviselői alapilletmény. A fideszes politikus havi 313 ezer forintos költségtérítést is felvesz, pedig állami vezetőként a jogszabályok szerint – egyéb juttatások mellett – két autót is biztosítanak számára, ezeket nemcsak hivatali, hanem magáncélokra is használhatja. A házelnök a havi 116 ezer forintos lakhatási támogatást is igénybe veszi, pedig jár neki állami rezidencia.
Az Országgyűlés sajtófőnöke a Blikk kérdésére elmondta, Kövér László a lakhatási támogatás felvehető összegét jótékony célokra fordítja. Kövér László összkeresete (2 millió 168 ezer forint) meghaladja a kormány tavalyi 29 pontos akciótervében is megfogalmazott kétmilliós plafont.)
(Összesen 735 millió euró értékben négy új hitelt nyújt uniós alapokból támogatható kiemelt magyar-országi beruházások finanszírozására az Európai Beruházási Bank (EIB). A szerződéseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelenlétében Luxembourgban írták alá jún. 20-án)
Bejegyzések
