2025. február 18., kedd

Németország - A február 23-i parlamenti választások előtt

 

 


Nincs olyan, hogy "kisebbik rossz".

Az amerikai választási eredmények bejelentésének napján a Scholz-kormány végleg felbomlott. A döntő kiváltó ok a mély konfliktus volt egyfelől a Zöldek* és az FDP* polgári pártjai, másfelől az SPD, a polgári munkáspárt vezetése között a háború meghosszabbításának és a Zelenszkij-rezsim és a Bundeswehr (a német hadsereg) további milliárdos támogatásának kérdésében (a "hadrafoghatóság" nevében), az "adósságfék" kereteinek fenntartása mellett, Ez a szociális vívmányok, a kollektív szerződések, a munkásbérek és a fiatalok jövőhöz való joga elleni belső szociális háború fokozását jelenti.

Rosa Luxemburg "Az Internacionálé újjáépítése" című írásában (Die Internationale, 1. szám, 1915) ezt írta: "Augusztus 4-én a német szociáldemokrácia, távolról sem hallgatott, hanem rendkívül fontos történelmi funkciót vállalt: az imperializmus pajzshordozója lett a jelenlegi háborúban." Semmi kétség: Scholz és az SPD* vezetése semmiképpen sem kérdőjelezi meg az imperialista érdekek és követelések védelmének kereteit. Scholz hűséges pajzshordozóként Biden elnök alatt végrehajtotta az amerikai imperializmus követeléseit: a "korszakváltó" politikával, a Bundeswehr 100 milliárdos "különalapjával", az Ukrajnának nyújtott "segélyekkel" (közvetlenül vagy az Európai Unión keresztül) és az amerikai közepes hatótávolságú rakéták Németországban való állomásoztatásának ígéretével... Az amerikai imperializmus azonban bebizonyítja, hogy a fennálló világrend és a hozzá kapcsolódó intézmények már nem felelnek meg kapitalista érdekeinek. Trump ezt világossá tette a Panama-csatornával, Grönlanddal, Kanadával és Kínával kapcsolatban. Ha szükséges, az amerikai imperializmus erőszakkal érvényesíti érdekeit. Ez magában foglalja a megnövelt háborús költségvetések (a GDP 5%-a, ami Németország esetében mintegy 230 milliárdnak felel meg) és a drasztikus vámok követelését.

A tőke által igényelt "szabályokon alapuló világrend" kihívása közvetlen hatással van a német kormányra. Az FDP az élre állt, Scholz pedig új választásokat írt ki. Merz, a CDU/CSU* kancellárjelöltje és a BlackRock korábbi németországi igazgatója azonnal az Európai Unió megnyitását követeli az amerikai imperializmus előtt egy "szabadkereskedelmi megállapodás" révén. A németországi kapitalisták számára a február 23-a után kívánt kormánykoalíció egyértelmű: CDU/CSU és FDP. Természetesen a CDU/CSU és az AfD* együttműködését is preferálják. A BlackRock által szervezett davosi vacsorán Merz világossá tette, hogy leendő kormányának minden döntését a következő kérdés alapján fogja meghozni: "Jót tesz-e ez az iparunk versenyképességének?". Ez egy hadüzenet a szociális vívmányoknak és a kollektív szerződések által garantált béreknek. Ez összhangban van a Volkswagen pénzügyi igazgatójának Davosban tett kijelentésével, miszerint a Volkswagen az amerikai gazdaság szerves részének érzi magát. Annak érdekében, hogy elérje célját, hogy megduplázza piaci részesedését az Egyesült Államokban, a vállalat 35 000 németországi munkavállalót bocsát el.

CDU/CSU, AfD, FDP, BSW*: egységesek a migránsok iránti gyűlöletükben

Trumphoz hasonlóan Merz is kijelentette, hogy kancellársága "első napjától" lezárja a határokat a migránsok előtt, és hozzátette: "Nem érdekel, ki követ engem politikailag ezen az úton. Csak azt mondom, hogy nem fogok másikat követni". Miután Musk az AfD-t "az ország reményének utolsó szikrájaként" dicsérte, a német burzsoázia fő pártja a szélsőjobboldallal és a fasisztákkal való együttműködés útjára lép. Az FDP egyetért ezzel. Az AfD ujjong, hogy Merz felrobbantotta a "tűzfalat". A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) részéről pedig Wagenknecht azt mondja: "Mi ezt támogatni fogjuk, de Merz indítványai részben csak szimbólumok, és nem oldják meg a problémát". Merz reakciós kezdeményezése Wagenknechtnek még mindig nem elég. Az ISA, ICC, POSI revizionistái által tisztelt BSW-t felhívásokkal támogatják: "Csak a BSW védi egyértelműen és határozottan a béke és a társadalmi igazságosság politikáját". Számukra a "biztonságos határok: az ellenőrizetlen migráció megállítása" csak "tökéletlenségek" és "a választási programban szereplő álláspontok, amelyeket tovább kell és kell vitatni". De ezek az álláspontok benne vannak a BSW választási programjában, és a revizionisták arra szólítanak fel, hogy szavazzanak rá.

Egy dolog biztos: nem lehet támogatni a menedékjogot és az imperialista háború elől menekülő menekültek befogadását, ugyanakkor támogatni a BSW-t, amely a CDU-val, a Bundestagban ülő jobboldali radikálisokkal és az AfD fasisztáival együtt ezeket az elveket akarja felszámolni. Ezek az aktivisták már régen elhagyták a Negyedik Internacionálé programjának talaját.

Merz azonnal csatlakozott Trumphoz, amikor az a fegyverkezési és háborús kiadásoknak a GDP 5%-ára való növelését követelte a NATO-tagállamok számára. Így tettek a Zöldek és az FDP is. Az AfD szerint "még többre" van szükség. És a szociáldemokraták? Scholz azt mondja, hogy aki ezt követelné, annak meg kellene mondania, hogy a költségvetésben hogyan "ellenfinanszíroznák", és a nyugdíjakra hivatkozik... De Scholz a Grand Guignolt játssza. Mert ő és a "védelmi minisztere" egyetértenek abban, hogy a költségvetésben több pénzt kellene biztosítani a háborúra és a fegyverkezésre. De a szociáldemokraták nem merik kimondani, hogy ez mély megszorításokat jelent a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra stb. terén. Végeredményben ezek mind a "hadrafoghatósággal" vannak összhangban. És egyetértenek Trumppal abban, hogy Németországnak "Európa vezető hatalmaként" többet kell költenie háborúra és fegyverekre - amit persze az USA-tól kell megvenni, ahogy az olajat és a gázt is.

A munkásosztály és a fiatalok számára nincs kiút a választási keretek között

Ha megnézzük a Bundestagban induló listákat, láthatjuk, hogy a munkásosztály és a fiatalok nem képviseltetik magukat, hacsak az egyes jelöltek nem foglalnak állást a munkások és a fiatalok jogainak védelmében és az imperialista háború ellen! Ennek eredményeképpen sok munkás úgy érzi, hogy nem tud február 23-án szavazni egyik olyan pártra sem, amely azt állítja magáról, hogy a munkásmozgalom része, vagy abból nőtt ki, vagy amely, mint a BSW, úgy gondolja, hogy az "ország keményen dolgozó többségéhez" (kiket neveznek annak?) fordulhat szavazataiért.

A rostocki "NATO taktikai főhadiszállással" az SPD "védelmi minisztere" a Balti-tengert Oroszország elleni zárrá alakítja, és ezzel megszegi azokat a szerződéseket, amelyek kizárják a NATO-erők állomásoztatását a volt NDK területén. Ne felejtsük el, több mint harminc alkalommal hagyta jóvá a háborús hiteleket az Európai Parlament "baloldali" többsége. Ne feledjük, hogy sokan azok közül, akik a BSW-hez hasonlóan a gázai mészárlás befejezését követelik, ugyanakkor "Izrael létezési jogának korlátozás nélküli védelmének felelősségéről" beszélnek, ahogy Wagenknecht fogalmaz.

Lehetséges, hogy 1949 óta a legrosszabb választási részvételt érik el. Ezt a helyzetet a közvélemény-kutatók mérhetik, bár eredményeiket óvatosan kell értékelni. A Forsa Intézet rámutat, hogy december elején a választók 22%-a még nem tudta, melyik pártra szavazzon. Ma ez az arány 28%. "Az emberek egyáltalán nem tudják, hogy kire szavazzanak". Ez általában a választási kampány során változik. Ma a tendencia az ellenkezője.

A munkásosztály és a fiatalok szempontjából nem lenne meglepő a történelmileg alacsony részvétel. Mert az osztályharc helyzetét a munkásosztály és az ifjúság ellenállása jellemzi a pusztító háborúval szemben, a termelés tönkretételével szemben (főleg az acél- és az autóiparban), az oktatás tönkretételével szemben az óvodától az egyetemig, az egészségügyi rendszer masszív leépítésével szemben (amelyet az SPD egészségügyi minisztere fedez, aki egészségügyi szolgáltatásokat zár be gigantikus méreteket öltve, ami a betegellátás összeomlását okozza a munkaerőhiány miatt) ; a nyugdíjak csökkenéséével szemben (amelyekre egyre több nem biztosítási díjat vetnek ki a gazdagok javára), és az infrastruktúra összeomlása ellen, a vasúttól a hidakon át a postáig... A munkásosztály ellenállása szembeszökő ellentmondásban van a "szent egyesülés" irányvonalával, amelyet a szakszervezeti vezetők 2022-ben, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hirdettek meg, és amelyet a Scholz-féle "összehangolt akcióba" való bekapcsolódással valósítottak meg a kollektív szerződések és a bérek ellen. E szent unió nélkül a tőke és a hadigépezet támadásai elképzelhetetlenek lennének. Vagy a bérek és juttatások, vagy a profit, különösen a háborús profit, ez az alternatíva, amely a munkásosztály előtt áll. Mert a tőkének és a kormánynak politikai fordulatra van szüksége, hogy a profit és az osztalékok növelését részesítsék előnyben, az egészségügy, az oktatás, a lakhatás, a jóléti állam, a bérek és a munkahelyek, valamint a munkavállalók és a fiatalok kárára!

Az acélipar és az autóipar megmutatja, hogy mi a napirendjük: alacsonyabb bérek, magasabb profit. Még több fegyverkezés és háborús termelés, és az állami költségvetések, iskolák, egyetemek, egészségügy stb. további tönkretétele. Ennek érdekében az FDP korlátozni kívánja a sztrájkjogot a "kritikus ágazatokban", mint például a közlekedés, az egészségügy és a szociális ellátás, a gyermekgondozás, az energia, a tűz- és polgári védelem és a hulladékkezelés, mivel ellenkező esetben "aránytalanul nagy lenne a társadalmi károk kockázata". Az új kormány számára a következő szabály érvényes: a Scholz által megkezdettnél is brutálisabban kell folytatni a "fordulatot". A munkavállalók és a fiatalok dühével és felháborodásával szembesülni fog.


Milyen feladatokkal állunk szemben?

 

A Nemzetközi Szocialista Csoportként (ISG) támogatjuk a globális imperialista háború elleni rendkívüli nemzetközi találkozóra való felhívást (2025. március 21-22.). Ez a globális imperialista háború egy háború, amely "az ukrajnai és oroszországi csataterektől a gázai népirtásig és Libanon bűnös megszállásáig, a szudáni és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló végtelen háborútól a Kína elleni amerikai háborús előkészületekig" terjed. Ez "a kapitalista osztályok azon akaratának eredménye, hogy az emberi munka és a világ természeti kincseinek kizsákmányolásából éljenek". Amikor Trump azt követeli, hogy az amerikai imperializmus a GDP 5%-át fordítsa fegyverkezési kiadásokra és háborús előkészületekre az alárendelt imperialista országok költségvetésében, ez nem több és nem kevesebb, mint felhívás a költségvetések kifosztására. A munkásosztály által generációk küzdelmei során kivívott összes vívmány a tét. A munkahelyeink, a nyugdíjaink, a társadalombiztosítási rendszereink, az oktatásunk, az egészségügyi ellátásunk stb., a jövőnk forog kockán, és ezekért csak úgy küzdhetünk, ha szembeszállunk a profitrendszerrel.

Amint a Volkswagen, a Ford, a Stellantis stb. példája mutatja, már nem az a kérdés, hogy a "kis" vagy a "nagy" igényekért küzdünk. Mindegyiket a végsőkig meg kell védeni. Ehhez a munkások egységét kell megteremteni, a fiatalok, nők stb. támogatásával. Ez az egység a szükséges alap ahhoz, hogy a munkások képesek legyenek saját kezükbe venni ügyeiket, és a munkáspárt felépítéséért folytatott harcban megnyíljon egy olyan munkáskormány politikai perspektívája, amely készen áll a termelési eszközök szocializálására, ahogyan azt a Volkswagen államosításának követelése is hangsúlyozza.

A munkásosztály emancipációjáért küzdők központi feladata egy valódi munkáspárt felépítése, amely az egységért és a szocializmusért küzd. Ennek érdekében az ISG teljes mértékben részt vesz a Munkáspártért Bizottságban.

 

H.-W. Schuster, 2025.jan.26.

 

* A fordító megjegyzése. A szövegben idézett pártok: CDU/CSU: hagyományos polgári kereszténydemokrata pártok; FDP: a pénzügyi tőke polgári pártja; SPD: Szociáldemokrata Párt; Die Linke: volt SPD-sek és volt sztálinisták által létrehozott baloldali párt; Zöldek: BSW: a "Die Linke"-ből kivált, Sahra Wagenknecht vezette vörös-barna párt, háború- és... bevándorlásellenes; AfD: Elon Musk által támogatott fasiszta szélsőjobboldali párt.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.