Az Iszlám Állam fegyveresei által elkövetett szexuális erőszak – soha nem látott bűncselekmény a háborúk történetében

Zainab Bangura sierra leonai politikus, 2012 óta az ENSZ főtitkárságának különleges képviselője a konfliktusok idején elkövetett szexuális bűncselekmények dossziéjának gondozója. A quebeci (Kanada)  Le Soleil publikálta cikkben beszél azokról a borzalmakról, amelyeket a terror jegyében az Iszlám Állam harcosai követnek el a nők ellen a megszállt országokban.

Zainab Bangura, az ENSZ főtitkársága speciális képviselője © REUTERS

Zainab Bangura Québecben járva nyilatkozott még a nyáron. A Sierra Leona-i politikust jelenleg a konfliktusok idején a nőket érő erőszak vizsgálatával bízta meg az ENSZ.  Elmondta, hogy az Iszlám Állam emberei hogyan «intézményesítették»  a nőkőn tett erőszakot: "Nyilvános piacokon meztelenül állítják ki őket listával, melyen szerepel koruk függvényében az ár és a szexuális rabszolgák használati útmutatója."

"Minden országban, ahol a vezetőkkel találkoztam az országukban elkövetett szexuális bűncselekmények kapcsán, csend van és tagadás. Az Iszlám Állam viszont szeret beszélni az atrocitásokról …".

Zainab Bangura vérfagyasztó történetekről számolt be. Egy fiatal nőt 22-szer adtak el, minden alkalommal bevarrták, hogy szűznek tűnjék. Vagy egy kéthónapos terhes asszonyt elraboltak, a kezükbe eső eszközökkel elvetéltették, nehogy hitetlen utódot hozzon a világra.

"De ennek semmi köze az iszlámhoz!"

"Többször megerőszakolják őket, hogy a hóhérok szaporodjanak. Gyereket akarnak az ő modelljük szerint, hogy államot alkothassanak".  Az IÁ azon szexuális rabszolgái, akiknek sikerül elmenekülniük, hontalan gyermekeket szülnek, mert számos állam csak az apaság révén ismeri el őket. "Több tízezer bébinek nincsenek papírjai.  A probléma óriási, törvényi reformmmal próbáljuk megoldani."

A konfliktusok idején a nők ellen elkövetett erőszak problémáját annál is inkább nehéz kezelni, mert az IÁ a vallást használja fel borzalmai elkövetésének magyarázatául. "De ennek semmi köze az iszlámhoz!", tiltakozik Zainab Bangura. "Az IÁ vezetői jól tudják, hogy a társadalom elembertelenítésének legjobb eszköze az, ha a nőkre, gyermekekre vetik rá magukat …". Az Iszlám Állam 150 000 dinárban határozza meg az 1 és 9 év közötti gyermekek árát (kb 120 dollár), egy negyvenéves asszonyért 40 dollárt kérnek.  

GONDOLKODÓ AUTONOMOUS BOOKSHOP

CÍM: 1012 BUDAPEST, LOGODI U. 51. NYITVATARTÁS: HÉTKÖZNAPOKON 12 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT E-MAIL: GONDOLKODO@ CITROMAIL.HU Munkásmozgalmi könyvek (osztálytudat-fejlesztés, a marxi alapok forradalmi továbbvitelének esélye – világforradalom vagy rothadás) Forradalomelemzések, szociológiai megközelítések, életrajzok, történelmi eseményekről szóló leírások-monográfiák meg utópiák: Marx, Engels, Lukács György művei, Kropotkin válogatott művei, Kassák, Sinkó Ervin, Rosa Luxemburg, Morus, Campanella... Osztályharcos elemzések-analizálások, "bolsevik" sáskajárások, rajzok-támadások: Hoerle, Seiwert, Vajda, Moholy, Lenin, Buharin, Traven, Trockij, Jean Barrot, Mumford, Ernst Bloch, Korsch,Bordiga, Pannekoek, Justus Pál, Hobsbawm, Gorkij, Szabó Ervin, Ian Kershaw, Castoriadis, Thomas Münzer, Bahtyin, William Morris, Camette, Mahno, Guy Debord és más szituacionisták, operaismo,Communization, tanácskommunisták: Rühle, Gorter, Mattick, Henri Simon stb. Németül, franciául, angolul és más nyelveken is! Munkásmozgalmi újságok, brosúrák (történelmi metszetek, tájékozódás, viták, érvek és ellenérvek, a forradalmi történelmi materializmus szemléletmódja, módszere elsajátításának lehetősége) Az Échanges et Mouvement kiadványai, Abolishing the Borders from Below magazin, az ICC folyóiratai és újságai, IKCs-ICG-újságok számos nyelven; anarchista-kommunista csoportok kiadványai, Barikád füzetek és egyéb kiadványok, a K. Újság csoport kiadványai, a Részeg Hajó újság , az Eszmélet folyóirat régi és új számai, Revolutionary Perspectives magazin, tarkabarka kor-körkép. Ect ect GONDOLKODÓ AUTONOMOUS BOOKSHOP ADDRESS: 1012 BUDAPEST, LOGODI U. 51. OPEN: FROM 12 NOON TILL 5 P.M. ON WEEKDAYS E-MAIL: GONDOLKODO@CITROMAIL.HU Books and pamphlets about the history of labour movement, works of classist authors (Marx, Engels, Pannekoek, Korsch, Bakunin, Makhno etc.), publications of classist groups in various languages, music (agitative music, protest songs, hard core, noise, anarcho-punk, medieval music etc.), classist movie (Pontecorvo, Lucik, Godard, Debord, Pasolini, Buñuel, Eisenstein etc.) and more. http://gondolkodo. mypressonline. com/

Az Iszlám Állam gazdálkodása

A szíriai katonai hadműveletek kezdetén a nagyhatalmak az USA-val az élen a Bachar al-Assad rezsimmel szembeni ellenzéket finanszírozták és fegyverezték fel. Mégpedig három csoportot: a Szabad Szíriai Hadsereget (a mára teljesen marginalizálódott úgymond «mérsékelt ellenzéket»,), az al-Nosra Frontot (Al Kaida) és az Iszlám Államot. A két utóbbit az Arab-öböl államain keresztül. Az amerikai állami segítséget a gazdag Katar és Szaud-Arábia támogatására fordították.

Az Iszlám Állam 200 000 km2 területet igazgat 10 millió lakossal Szíriában és Irakban. Az Iszlám Állam biztosítja a «kalifátus» működését, fizeti a harcosok havi 500 dolláros bérét, a «mártírok» családjának nyugdíját, az adminisztrációs gépezetet, a falvak igazgatását, az iskolákat, az egészségügyet, stb. Mindezen túl fegyvereket, gyógyszereket, egyebeket kell vásároljon a nemzetközi kereskedelemben.

Az Iszlám Állam költségvetését 2 milliárd dollárra becsülik. A CIA szerint az iraki olajkutak 15 %-át birtokolja, ezen felül a szíriai kutakat, ezekkel napi 40 000 barrel olajat termel, melyet 50 %-kal olcsóbban ad a piacon, tehát napi 1,5 millió dollár a hozadéka. Ezt az olajat továbbítja a török Ceyhan kikötőbe és adja el a nemzetközi piacon. Hybaskova asszony, az EU iraki nagykövete szerint az Európai Unió országai vásárolják meg ezt az olajat.

Az Iszlám Állam kontrollálja az elfoglalt városok bankjait is, az összeg egymilliárd dollár lehet. De hogy ezen összeg rentábilis legyen, szintén a nemzetközi piacokon kell mozogjon dollárral, szaudi riállal, török fonttal megtömött bőröndök cirkuláltatva. 

Az Arab-öböl, Törökország gazdagjai is hozzájárulnak az al-Nosra és az iszlám Állam fennmaradásához.

Egyik oldalról a Nyugat harcol az Iszlám Állam ellem, a másikról pénzeli és felfegyverzi azt. 

A bombák alatt a szíriai nép

A nagyhatalmak és szövetségeseik játéka Szíria és népe ellen a legszörnyűbb barbárság

A francia hadsereg parancsnoka szerint három nap alatt a francia légierők annyi bombát dobtak le Sziriában, mint előtte három hét alatt. Az amerikaiak szintén növelték bombázásukat. Az oroszok stratégiai bombázást alkalmaznak és nagyhatósugarú rakétákat küldenek területükről.

A terrorizmus elleni harc jegyében a bombázásokat fokozzák és Szíria népe ismét a kalapács és az üllő között találja magát. Egyik oldalról az Iszlám Állam terrorja, a másikról a népességet érintő bombázások.

Négy év óta a nagyhatalmak és szövetségeseik (közöttük már a magyar kormány is) Szíriát és népét a legszörnyűbb barbárságba vetik. Az általános válsághelyzetben mindenki a saját részvétele kártyájával játszik. A kezdet óta a tűzben több vasat tartó Obama adminisztráció az amerikai uralkodóosztály egy szegmense offenzívájával találta magát szembe, amely az USA nagyobb szerepét kéri számon a republikánusokon keresztül. Ebben a válsághelyzetben Oroszország és Irán beavatkozása negatív reagálást váltott ki az USA-ban és utóbbinak a kataklizma-helyzethez alkalmazkodni kell. A francia kormány, amely az orosz és iráni beavatkozást Bachar al-Assad rezsimének segítséseképpen értékelte, keresi az egyezséget az oroszokkal. Pillanatnyilag Obama még nem válaszolt pozitív módon Hollande elnöknek e kérésére. Az amerikai adminisztráció két fő pillére  a régióban, Szaud-Arábia és Izrael de facto egyesülnek abban, hogy Irán képezi a fő veszélyt és nem az Iszám Állam. Ez az oka annak, hogy a katari és szaudi «magánalapítványok» bőkezűen folytatják az IÁ szükségleteinek kielégítését. A másik amerikabarát pillér, Törökország a kurdokat tekinti az IÁ-nál is nagyobb veszélynek és a kurd miliciák ellen összpontosítja offenzíváit. A kurd miliciák ellen, amelyeket Szíriában amerikaiak finanszíroznak, látnak el fegyverekkel és tanácsadókkal. Ebben a helyzetben az amerikai adminisztráció kénytelen az ellentmondásokra rájátszani – következményeit a szír nép viseli halottak százezreivel, sebesültek millióival és a lakosság több mint felének menekülésével... 

Rendszerváltás – ezt akartuk?

M E G H Í V Ó

Rendszerváltás – ezt akartuk? című beszélgetésre

Beszélgetéssorozatunk 2015. őszi harmadik rendezvényének témája a rendszerváltás értelmezése és értékelése történelmi apektusból.

A rendszerváltás értelmezése és értékelése sokban függ az olyan történelmi kérdések megválaszolásától, mint például: miért nem védték meg a munkások az állami tulajdont? Vagy: hogyan igazolta a hatalmi elit a kapitalizmus visszaállítását? Miféle szervezetek voltak a munkástanácsok? Miért hamisítják meg a magyar történelem alapvető folyamatait? Mi a neohorthysta szellemi restauráció? Horthy vagy Ságvári? Nemzeti önismeret vagy nemzeti öndicséret? Mi az értelme a nacionalista agymosásnak?

A beszélgetés időpontja: 2015. december 5. szombat, 10.30-tól 14 óráig.

Helyszín: Budapest VI. Városligeti fasor 46. (Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete – BDSZ)

10.30–10.40  Vers Kemény András

Témák és előadók

10.40–11.10 Rendszerváltás és történetírás

Előadó: Krausz Tamás, történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár, az Eszmélet c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (https://hu.wikipedia.org/wiki/Krausz_Tam%C3%A1s)

11.10–11.40 Munkástanácsok létrejötte és munkája

Előadó: Nagy Éva, az Eszmélet c. folyóirat szekesztőbizottságának tagja, http://archiv.dunaferrvasas.hu/letoltheto/mrp.pdf

11.40–12. Munkások és a rendszerváltás

Előadó: Bartha Eszter, az Eszmélet c. folyóirat szekesztőbizottságának tagja, http://keleteuropa.elte.hu/bartha.html

12.10–13.30 Hozzászólások, vita.

Vitavezető: Droppa György

13.30–14.00 Hasznosi Judit karnagy vezetésével fellép a Ságvári Endre Ének- és Szavalókórus, harmonikán kísér Szilva.

Ismét lesz hozom–megosztom piknik.

Az esemény után a Ságvári Endre Ének- és Szavalókórus próbát tart, amire mindenkit nagy szeretettel és lelkesedéssel várunk.

A rendezvény költségeihez szolidaritási támogatást – 100-500 Ft –  kérünk.

A bombázások

24 órás bombázás = 2,5 millió euró

A háborúkhoz közvetlenül vagy közvetetten köthető kiadásokat napi 5 milliárdra becsülik. Ebben - a szatellitek figyelőrendszerén kivül - a bombázások a legköltségesebbek. Szíriában, amelyet Franciaország bombáz, két muníciótípust használnak, az amerikai GB-12-es lézerirányításút (20.000 euró egységenként) és a francia Sagem A2SM-jeit (250.000 euró egységenként). Mindkettőt 135 milliós eurós Rafale repülőgép dobja le, amelynek egyórás repülése az adófizetőknek kb. 40.000 eurójába kerül.

Egy teljes napi bombázásnak tehát 2.5 millió euró az ára. A földi háború olcsóbb. Egy Saint Etienne-ben készülő Famas támadófegyver - modell szerint - 2000-3000 euró, a muníciónak darabja 25 eurócent… ami többek között megmagyarázza az USA Power Air-doktrínáját, vagyis: a levegőben maradni, nem leszállni a földre és minimális emberveszteséggel a fegyvergyárosokat gyarapítani. Egy joystick-kel és egy drónnal mindent bombázhatunk kényelmesen a fotelben ülve.

Afrika bombaeső alatt

Egy példa: legutóbb 10 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést írt alá Franciaország és Szaúd-Arábia. Hivatalosan Jemen lerombolására, de a szállítmány sorsának követésére utaló kitétel nélkül. A Közel-Kelet valóságos aranybánya a fegyvergyárosoknak, évente 70 milliárd dollárt söpörnek be (Franciaország exportja jó 18 %-kal nőtt). Afrika a leginkább bombázott földrész és itt készítenek legkevesebb bombát.

A múlt év nov. 5-én a nigériai légierő bombázta a Boko Haram iszlamista csoport állásait az ország délkeleti részén.  2015 januárjában a csádi hadsereg harci helikopterei bombázták a nigériai Gamboru várost (észak-kelet) a kameruni határ mellett, melyet a Boko Haram tartott kezében. Februárban az egyiptomi légierő bombázta az Iszám Állam líbiai állásait, és Szudánban a dél-szudáni felkelők északon bombázták Bentiu olajvárosban a kormányerőket, mialatt Nigerben a nigériai határ közelében azonosítatlan repülők civil falvat bombáztak.

Márciusban líbiai vadászgépek bombázták a maitiguai repülőtér légibázisát Tripoli külvárosában. Áprilisban Kenya bombázta a szomáliai shebabok két táborát és ugyanabban a hónapban két emigráns menekülthajót bombázott az egyiptomi tengerészet. Májusban a szudáni kormány bombáztatott a Nouba-hegyek térségében Kordofan államban, délen.

Ugyanabban a hónapban Kivu északi részén a kanyabayongai MONUSCO tranzittábort bombázta a kongói hadsereg. Júniusban a nigériai hadsereg Borno államban a Boko Haram által elfoglalt négy falut bombázta, miközben a líbiai Benghaziban a rezidenciális zónát bombázták, az USA Líbiában  pedig még mindig Adjabiyat, ahol egy dzsihadista gyűlést fedeztek fel. Az év mérlegét ugyan nem állították fel, de a fegyverkereskedők nagyon jó periódust zártak.

A bombázások kieszelése

A sors iróniája, hogy Afrikában találták ki a történelem első légibombázását. Az első nagy háborúhoz (1914-18) kötődik, az olasz katonaság 1911-ben használta először.

Líbia, abban az időben Tripolitaine, az Ottomán Birodalom része, Olaszország pedig látván késedelmét az afrikai gyarmatosítás versenyében, eldöntötte, hogy erre a földre veti rá magát. Ennek érdekében támadt az az ötlete, hogy bombákat dobjon a megfelelő földi inzvázió előkészítésére. A következő évtől a franciák is bombázták a levegőből Marokkót és Libanont, Amerika pedig Nicaraguát és Hondurast rohanta le … lábon.

Vissza kell gondolnunk az amerikai Wright-fivérekre, akik 1903 decemberében az első történelmi repülést hajtották végre Észak-Karolina dűnéin. Szép repülés volt, de a világ egy része azonnal elkezdett aggódni: mi lesz ha a repülőt háborúkra fogják használni a jövőben? A Wright-fivérek aztán éppen Olaszországban demonstráltak gépükkel. A folytatás ismert. Az USA-ról nem is beszélve, amely a második világháború vége óta hivatalosan is 22 ország területét bombázta… És valószínüleg nincs még vége…

Forrás. http://www.mondafrique.com/3893-2/

A nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények elleni világnap

A világban minden harmadik nőt megvernek, megerőszakolnak, bántanak élete során.

November 25-én van a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni harc ENSZ-világnapja, melyet 1999 óta tartanak meg. Célja, hogy a nők jogait helyezze előtérbe, a közvéleményt mozgósítsa, érzékennyé tegye és informálja a nők helyzetéről.  

Európában minden ötödik nő élete során fizikai vagy szexuális bántalmazást szenved el, majdnem minden második pedig pszichikai erőszakot – jelzi az EU alapjogi ügynökségének vizsgálata.