2017. augusztus 29., kedd

Bérek Nyugaton és Keleten

Mottónk: «Nem emberekkel, hanem nézetekkel vitatkozunk» !







Ezt hallottuk: «a nyugati munkásosztály alapjában meg lett kenve a társadalmi jóléttel», azaz a tőkés morzsákat elfogadta/elfogadva hasznot húz a keleti/harmadik világbeli munkásosztály kizsákmányolásából.

Az állítást teljes mértékben tagadjuk. A tőkés viszonyok logikája szerint a béreket alapvetően 3 tényező befolyásolja :
- az egy időegységre jutó termelékenységi mutatók, melyet nyilván meghatároz a használt technológia és a « munka tapasztalatai »
- a dolgozok újratermelésének költségei (megélhetés, családfenntartás)
- a munkásosztály önvédelmi képessége (szervezettsége), a «munkavállalók alkupozíciója»

Magyaro-n alacsony az egy főre eső GDP, az ország «összeszerelő jellegű», kicsi a hozzáadott érték, a termelékenység a fejlett országokhoz képes 60-70 %, az árszínvonal is ennek megfelelően azok 60-70 %-a. A dolgozói önvédelmi képesség viszont alacsony. Hivatalos és kormányokon átívelő az alacsony bérek politikája, mint a nemzetközi tőke vonzásának (haszontalan!) eszköze.
A tőke elsőrangú célja a profit növelése. Ennek következtében «mozog», a legoptimálisabb adókörülményeket és alacsony béreket is hajlandó ripsz-ropsz elhagyni, ha még kedvezőbb feltételeket talál – legyen az fejlett nyugati, vagy félperifériás/perifériás keleti ország. Nem csoportosítja át (extra)profitját egyetlen munkás javára sem, még az «anyaországban» sem (különben meg :melyik az anyaország? Ahol székhelye van ? Kinek az anyaországa az a multinacionális birodalmak korában?) Nem ebből a pluszhaszonból fizeti jobban a fejlett országok munkásait (dolgozóit), hanem abból, hogy azokat még inkább kizsákmányolja a magasabb termelékenységi szint okán. Azonban a megélhetés, a munkás újratermelésének költségei is jóval magasabbak ezekben az országokban.

Miért nem «szolidárisak» ezek a nyugati munkások? De hiszen azok ! Már eleve azzal, hogy nemzeti keretekben vívott osztályharcuk tartalma nemzetközi !

Mit szolgál a fent említett tézis? Nem a megosztást, a munkásosztály versenyeztetését, az egymás iránti szolidaritás megszüntetését… csupa tőkés érdeket.

2017. augusztus 12., szombat

Kormányaink pontosan ismerik a maffiózó embercsempészet vezetőit, mégsem tesznek semmit


(Fotó: Christopher Jahn/IFRC / Flickr)

A menekülőknek többezer dollárjába kerülő Európába irányuló embercsempészet vezetői pontosan ismertek, ezt tartalmazza az ENSZ szakértőinek jelentése. De az Európai Unió tűri, hogy büntetlenül folytassák tevékenységüket.  
Megkínozva, rabszolgává téve, vagy a sivatagban magukra hagyva - ez a sorsa sok menekülőnek az embercsempészek karmai között, pláne, ha nincs elég pénze. A háborús Eritreából pl. több hálózaton révén kerülnek Líbiába, a bankszámlákra utalandó árak pedig állandóan emelkednek. 

Holott az emberkereskedelem vezetőinek neve jól ismert, európai bankszámlákkal rendelkeznek, európai ingatlanberuházásaik vannak. Az ENSZ jelentése is tartalmazza. A maffiahálózat csúcsa Líbiában található, a 2011-es NATO katonai beavatkozás okozta és azóta is tartó káoszból profitál. A hálózat élén találjuk pl. A líbiai Mohamed Koshlafot, akinek neve az olajbizniszből is ismert.

«Majdnem mindenki ismert a nagy emberkereskedők között, magyarázza Vincent Cochetel, az ENSZ menekültügynökségének igazgatója (HCR). Az ENSZ, az Interpol, az Europol és az európai kormányok minden szükséges információ birtokában vannak, hogy cselekedjenek ezen személyekkel szemben. Zárolni lehetne javaikat, ingatlanjaikat elkobozni, de még letartóztatni is, ha Líbiát elhagyják».1
Európai szinten mégsem történik semmi. Belgiumban az illetékes miniszterek a jogi procedúrák nehézségeivel magyarázzák, az eszközök hiányával. «Vagy azonnal vissza kell küldeni mindenkit, ahogy Európába érkezik,vagy még a migránshajókat visszairányitani az afrikai partokra» magyarázza Francken, a migrációért és menekültügyekért felelős belga államtitkár.2

Hogyan állíthatná le az «üzletet» a mindenüket feláldozó nyomorult afrikaiak visszaküldése az embercsempészek markaiba, és egyáltalán, mit oldana meg?

Pedig nem nehéz, az Európába érkezéshez egyszerűen legális lehetőséget kellene biztosítani, ez állítaná le az embercsempészetet amellett, hogy sokkal humánusabban és rendszerezettebben lehetne kezelni a menekültkérelmeket.

Ahelyett, hogy az európai vezetők a csempészhálózat fejét támadnák, megelégednek azok áldozatai támadásával. Így Theo Franckent sem érdeklik túlzottan a menekültekkel kapcsolatos «jogi procedúrák és legális megoldások», holott ez az illegális a Genfi egyezmény és az Emberi jogok alapján. A Nigériából vagy Eritreából érkezők háborús országokból menekülnek, így európai menekültstátuszuk elérésére tökéletesen megvan az ok és az indok.3

1. De Morgen, 7 août 2017
2. De Morgen, 8 août 2017
3. https://www.iom.int/fr/news/arrivees-de-migrants-en-europe-par-la-mediterranee-115-109-deces-en-mer-2-397

2017. augusztus 1., kedd

100.000 orosz katona gyakorlatozik


Forrás: De Morgen

Oroszország a NATO keleti határainál hadgyakorlatra készül 100 ezer katona részvételével. A nyár vége előtt az orosz csapatoknak készen kell állniuk. Putyin alatt ez a legnagyobb katonai hadgyakorlat.

A New York Times szerint a hidegháború legrosszabb pillanatait idéző megfélemlítésről van szó. A katonai gyakorlat a Zapad 2017 ("Nyugat") nevet kapta és szeptemberben kerül rá sor a lengyel-litván határ közelében, egész pontosan szeptemberben közel 100 ezer katonával.
A gyakorlat nem az Oroszország-USA közötti egyre feszültebb viszonyok miatti hirtelen elhatározás műve, hónapok óta eldöntött dolog.  

Nincs titok, de a hadgyakorlat nyugtalanítja az USA-t, a régió  destabilizálását látja benne. A terület számára is stratégiai jelentőségű a három baltikumi NATO állam révén, hiszen Belarusztól mindössze 80 kilométerre fekszik a Suwalki-szoros a lengyel-litván határon, amely az orosz enklávét, Kalinyingrádot választja le. Minden olyan orosz kísérlet, amely itt próbálja a fennálló állapotokat megszüntetni, oda vezetne, hogy a balti államokat bekerítenék, a kalinyingrádi rakéták pedig a tengeri utakat fenyegetnék. A NATO-nak tehát ez az Achilles-sarka.

"A fő aggodalom, hogy ha egyszer a csapatok ott vannak, ott is maradnak. Nem vagyunk paranoiások", mondja Tony Thomas tábornok, a speciális amerikai hadműveleti parancsnok. Vilnius hasonlóan véli, attól tart, hogy az orosz elnök katonái jelenlétéből profitálva azokat nem vonja vissza és új erőpozíciót alakít ki.
A három balti állam viszonya Moszkvával meglehetősen feszült függetlenségük elnyerése óra. A határ másik oldaláról hallatszó csizmazaj - korábban Grúzia, aztán Ukrajna felől - nem megnyugtató számukra. "Oroszországnak több harckocsija van a határon, mit Németországnak és Nagy-Britanniának együtt", mondta júniusban egy litván miniszter. "Putyin a NATO-t akarja tesztelni ... így teszi", húzta alá.

Megelőző céllal az amerikai hadsereg a ZAPAD hadművelet idejére közel 600 parakommandóst küld a Baltikumba. Lengyelországban pedig tovább őrzi kivonásra szánt zászlóalját. A NATO június óra ezer katonát állomásoztat német parancsnokság alatt Litvániában, hasonló egységet brit parancsnokság alatt Litvániában és kanadai vezérlet alatt Lettországban.

Komment: igen messze áll tőlem az idióta fegyverkezés helyeslése és a ki-kit győz le (emberek százezrei életének árán). Putyin imperializmusa csakúgy visszataszító, mint a feloszlatásra régen megérett NATO. Azonban egy dolgot le kell szögezni: Oroszországnak joga van megvédeni magát az Észak-atlanti Szerződéssel szemben, amely az ő határainál állomásoztatja csapatait és nem pedig megfordítva...