2022. július 26., kedd

Mit tegyünk? "Valahogy ki kell jutnunk innen... Ez egy gödör, egy gödör" ©

 

Miközben sok orosz aktívan gondolkodik az ország elhagyásán, az orosz külügyminisztérium elismerte, hogy az oroszok nem kapnak schengeni vízumot. Jelenleg Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Észtország konzulátusai ténylegesen felfüggesztették a vízumkiadást az oroszok számára.

Az észt külügyminisztérium javaslatot készít az Európai Uniónak, hogy függessze fel a vízumkiadást az oroszok számára, mivel "erkölcsileg helytelennek" tartja, hogy orosz állampolgárok tömegesen mennek a Louvre-ba, miközben Ukrajnában gyerekeket gyilkolnak. A nyilatkozatot az ország külügyminisztere, Urmas Reinsalu tette.

Ezen túlmenően valamennyi finn parlamenti párt jóváhagyta az oroszok vízumtilalmát (de még nem fogadták el). A Kreml a maga részéről közölte, hogy Moszkva nagyon negatívan reagálna és lépéseket tenne, ha Finnország korlátozná a vízumkiadást az oroszok számára. A Kreml reméli, hogy erre nem kerül sor.

A Finnországba beadott vízumkérelmek mintegy felét utasítják el Moszkvában - mondta Jussi Tanner, a finn külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője. Elmondása szerint ez a megnövekedett számú kérelem feldolgozásának nehézségei miatt van.

Közben az ukrán hatóságok azt javasolták, hogy az EU tagállamai ne engedjék be területükre azokat az oroszokat, akik támogatják az ukrajnai háborút. Ezt Olekszij Makejev, Ukrajna uniós nagykövete mondta a Politico című lapnak adott interjúban. Javasolta, hogy a vízumkérelmi űrlapon szerepeljen egy erre vonatkozó kérdés.

Forrás (videóval): Ёшкин Крот (facebook)

Oroszország "Még mindig szükség van erre a háborúra?”

 

Ezt írta Alekszej Gorinov moszkvai városi tanácsos arra a plakátra, amelyet a bíróság iítélethirdetés felolvasásakor tartott a kezében. Hét év börtönbüntetésre ítélték.

A büntető törvénykönyv büntet minden olyan cselekedetet vagy beszédet, amely "lejáratja az Orosz Föderáció fegyveres erőit".  A március 15-i krasznoszelszki városi tanácsülésen Gorinov "háborúnak" nevezte az ukrajnai inváziót, és azt mondta, hogy az orosz hadsereg ártatlan embereket, köztük gyerekeket gyilkol. 

A Putyin-rezsim lecsap mindazokra, akik ellenzik a háborút. De különösen az aktivisták és a független munkásszervezetek ellen irányul, amelyek - bármennyire is gyengék - aggasztják a rendszert. A moszkvai ügyészség most az Újságírók és Médiamunkások Szakszervezetének teljes betiltására szólított fel. Maxim Sulgin, a kézbesítők szakszervezetének szervezeti titkára a maga részéről újabb felhívást tett közzé a szakszervezet titkárának, Kirill Oukraincevnek a szabadon bocsátása érdekében, aki április 25. óta előzetes letartóztatásban van. Szakszervezeti tevékenysége miatt öt év börtönbüntetés vár rá. 

A munkavállalók gazdasági helyzete napról napra romlik. A Duma (parlament) elfogadta a "hadigazdaságról" szóló törvényt (hadüzenet nélkül), amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a "nemzetvédelem" szükségletei nevében hétvégén, munkaszüneti napokon és éjszaka is munkára kényszerítsék a munkavállalókat. A pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a háborút a régiók fogják viselni: a költségvetésükben 2023-ra 132,5 milliárd, 2024-re pedig 78 milliárd rubeles hiányt jelentettek be. Ez a helyzet nem akadályozta meg Gennagyij Zjuganovot, a "kommunista" párt főtitkárát abban, hogy újabb felhívást intézzen Kijev bombázására. 

"A háború undorító és szörnyű. Az arca ocsmány, és meg kell állítani."

A háborús propaganda ellenére a polgárok körében a háború támogatottsága 64%-ról 55%-ra csökkent a Kroniki média új felmérése szerint. A felmérés szerint a megkérdezettek 56,5%-a azt állítja, hogy spórol az élelmiszereken, 39%-uk számolt be jövedelemcsökkenésről, 11,8%-uk pedig elvesztette a munkáját. 55% gondolja úgy, hogy az oroszok ukrajnai győzelme nem hozna nekik semmit, és csak 3,3% álmodik "új területek elcsatolásáról". 

A VTsIOM intézet másik, az elnöki adminisztráció megbízásából készült felmérése szerint a megkérdezett polgárok 30 százaléka akarja az ukrajnai katonai művelet "azonnali befejezését", de a 18-24 évesek körében 43 százalék. 

Néhány nappal ezelőtt, miután a NATO által az ukrán kormánynak szállított fegyverek lehetővé tették az orosz határ menti Belgorod város bombázását, az orosz rapper Noize MC egy koncertjén azt mondta: "Szeretett szülővárosomat, Belgorodot lebombázták. Mit éreztem? Ugyanazt, mint amikor Kijevet, Harkovot és Mariupolt bombázták. (...) A háború undorító és szörnyű. Az arca ocsmány, és meg kell állítani."

"Nemet a háborúra" - énekelte azonnal több száz fiatal a közönség soraiban. 

Levelezőinktől

(Forrás: La Tribune des Travailleurs, 2022. júl. 20.)

2022. július 6., szerda

Nemzetközi találkozó a háború ellen, október 22., Párizs


A francia POID (Független Demokratikus Munkáspárt) július 2-i  közleménye

(Kivonat*)

A nagyhatalmak kormányai egyre nyíltabban beismerik, hogy az ukrajnai háborún túlmenően valójában háború folyik Oroszország és a NATO, az Egyesült Államok által vezetett harminc ország (köztük Franciaország) katonai koalíciója között.

Nyíltan beszélnek egy "harmadik világháborúról", amely nemcsak Oroszországot, hanem Kínát is célba venné.

Kinek áll érdekében a háború folytatása és terjedése?

A multinacionális fegyvergyártó cégeknek, amelyek számára az üzlet még soha nem volt ilyen virágzó.

A spekulánsoknak, akik óriási profitot nyernek az olajon, a búzán és más nyersanyagokon, az árak emelkedésén és az általuk okozott éhínségen, egész kontinenseket érintve.

Legyenek amerikaiak, oroszok, franciák vagy mások, a tőkések, a spekulánsok és a kormányok háborús uszítók és a háború élvezői, haszonlesők.

De az emberek, a munkások és a fiatalok nem akarnak háborút.

A katonai költségvetés minden NATO-országban robbanásszerűen növekszik.

Franciaországban eléri jövőre a 50 milliárd eurót, háromszor több, mint amennyibe több százezer ember munkába felvételének finanszírozása kerülne.

Egészségügyi dolgozók és tanárok százezreié, akik hiányoznak kórházainkból, idősotthonainkból, iskoláinkból, főiskoláinkból és egyetemeinkről, vagy a bérek, fizetések és nyugdíjak általános emelésére lehetne fordítani.

A NATO-háborút és annak egyre növekvő finanszírozását két egyhangú szavazattal hagyták jóvá a mindenféle politikai színt képviselő francia parlamenti képviselők, és az Európai Parlament március 1-jén és április 7-én.

De Franciaországban, mint az egész világon a munkavállalók, a fiatalok és a népek nem akarnak háborút.

 

Orosz csapatok, kifelé Ukrajnából!

Felszámolni a NATO-t!

A francia csapatok vonuljanak ki Afrikából!

Se Putyint, se Bident, se Macront!

A világ munkásainak egységét!


*A teljes verzió elérhető: latribedestravailleurs.fr

A találkozón részt vesznek a magyar munkásmozgalmi aktivisták is.