2020. december 27., vasárnap

F E L H Í V Á S a nőkhöz



A két nem közötti egyenlőségért vívott harcban az egész világon a nők egyre nagyobb mértékben mobilizálódnak.  

A minden területen kettős elnyomás, kettős kizsákmányolás áldozatai mint dolgozók, mint anyák, mint nők felemelik szavukat, tesznek az elnyomás, a megkülönböztetés, az erőszak, a férfijogú uralom minden formájával szemben.

Mi mindnyájan elköteleztük magunkat ennek a küzdelemnek, mozgósításnak a folytatásában saját hazánkban, tudjuk, hogy a nők különleges követelései a munkásosztály felemelkedésének általános harcába illeszkedik.

A nők specifikus  követelései: egyenlőség  a bérezésben, az igazságszolgáltatásban, a gyerekmegőrzés strukturális biztosítása, a saját maguk feletti rendelkezés joga, az anyaság vállalásának szabadsága, a nőként elviselt zaklatás és  erőszak megszüntetése – nem mondanak ellent az általános harcnak. 

Ezért javasoljuk a Nemzetközi Munkásbizottság kezdeményezésére nemzetközi konferencia megtartását, amelyen azok a dolgozó nők találkoznak, akik ebben a védelmi harcban, jogaik meg- és visszaszerzésében elkötelezettek.

1910-ben a Szocialista Nők Internacionáléjának második konferenciája Koppenhágában elhatározta, hogy 1911. márc. 19-től évente nemzetközi napot szervez az 1948-as forradalom és a Párizsi Kommün emlékére. 1917. márc. 8-án a nemzetközi nőnapon pedig az orosz nők tüntettek Szentpétervárott a kenyérért, a békéért és a szabadságért. 1920 óta március 8. a nemzetközi nőnap.

Javasoljuk, hogy minden országban 2021. márc. 8. legyen akciónap (kezdeményezzünk és szervezzünk nyilvános gyűlést, demonstrációt,  összejövetelt, stb.), ismertessük a nemzetközi találkozó megtartására szóló javaslatot,  a résztvevőkkel vitassuk meg a gondokat,  dolgozó nőkből álló delegációkat hozzunk létre, mandátummal ruházzuk fel őket.

 

Rubina Jamil, az APTUF (nagy pakisztáni szakszervezeti szövetség) főtikára

Christel Keiser, a POID (franciaországi demokratikus munkáspárt) országos titkára

 

Magyarország, első aláírók:

Horváth Mihályné óvónó

Dr Artner Annamária közgazdàsz

Morva Judit közgazdàsz

Somi Judit munkàsaktíva

 

 

Ha egyetértesz felhívásunkkal, ha részt akarsz vállalni szervezésünkben, jelezd: somijudit@gmail.com


2020. december 22., kedd

A történelemre hatást gyakorolt nagy világjárványok

 


SARS-COV-2 pandémia: nyugtalankodni kell?  Minden európai kormány számos intézkedést hozott, hogy a vírus terjedését megakadályozza. Mégis, nyugtalankodnunk kell? 

A világjárványok nem vártak globalizációra, se pedig koronavírus-válságra, hogy a világon elterjedjenek. Az ókortól széles népességeket tizedeltek meg olykor néhány hónap, máskor néhány nap alatt az ismeretlen bajjal szembeni rémület érzését elszabadítva. 

A pandémiát, egy járvány kiszélesedését glóbuszunkra a gyors terjedés és emelkedő mortalitás jellemzi. A korukban ismeretlen vírusok vagy baktériumok okozta világjárványok somillió emberrel végeztek és az emberiség történelmére is hatást gyakoroltak.

Az athéni pestis (i.e.430 -426)

A történelemben először dokumentált athéni pestis valószínűleg egy tifuszos láz okozta, Thuküdidész történész írta le, ki maga is érintett volt. Magas lázzal, hasmenéssel, kipirosodással és görcsökkel járt. Etiópából érkezett, azután Egyiptomra és Líbiára sújtott le. Athénre a  peloponnészoszi háborúban a spártai blokád idején sújtott le. Becslések szerint a városállam harmada, mintegy 200 ezer lakos pusztult el a járványban, s ez okozta Athén csillaga hanyatlásának kezdetét.  

Az Antoninus-pestis (165-166



Ez a világjárvány sem pestis, hanem valójában himlő. A római birodalmat uraló Antoninus-dinasztia nevéhez kötik (Marcus Aurélius császár is a leszármazottja). A pandémia a 165-ös év végén indul Mezopotámiából a parthusok  (eredetileg szkíta törzs)  elleni háború idején és Rómát egy év alatt elérte. Becslésen szerint 10 millió halottat eredményezett 166-189 között jelentősen lecsökkentve a római birodalom lakossága számát. A himlőt vírus okozza, vörös kérges foltok jelennek meg a bőrön, hasmenés, hányás társul hozzá. 1980-ban megszűntnek nyilvánították.

A feketepestis (1347-1352)

Miután Kínában tombolt, a pandémia 1346-ban érkezett Közép-Ázsiába a Krim-félszigeti Kaffát ostromló mongol hordákkal. Kaffát ekkor a genovai kereskedők birtokolták. A betegséget szörnyen duzzadt lágyéki nyirokcsomók jelzik. Innen terjedt tovább Észak-Afrikába, majd Olaszországba, Franciaországba (a genovai hajókon hozták be Marseille-be. A «nagy pestis»   25-40 millió áldozatot kívánt, az akkori lakosság mintegy harmadát-felét.  

Spanyolnátha (1918-1919)

Az  A H1N1 különösen fertőző vírus okozta, valójában nem spanyol, hanem ázsiai eredetű. Aztán megérkezett az Egyesült Államokba, majd a Franciaországot segítő katonák által oda is. Az, hogy spanyolnáthának nevezték el úgy lehetséges, hogy ez volt az az ország, melyben nem volt katonai cenzúra és megtehette az első riasztást. 1919 áprilisában szűnt meg, rettenetes eredménye 20-30 millió halott Európában és világszinten 50 millió. Gyakorlatilag egyetlen régió sem menekülhetett meg, úgy becsülik, hogy a világ népességének egyharmada elkapta.  

Kolera (1832-1926)

Az indiai Gangesz deltájában helyileg évszázadokon keresztül jelen lévő kolera 1830-ban éri el Oroszországot, majd Lengyelországot és Berlint. 1832 márciusában a calais-i kikötőbe érkezik, aztán Párizsba. Erős hasmenés, hányás -  a kolera (nem tudni okát, a Vibrio choleræ baktérium) gyors kiszáradáshoz vezet, gyakran néhány óra alatt halálhoz vezetve. Csak Franciaországban 100.000 halottja lett hat hónap alatt (ebből 20 ezer Párizsban), aztán az ír bevándorlók által behurcolva Québecben pusztított.  

Ázsiai influenza (1956-1957)



A H2N2 vírusos influenzához kötődik 1956-ban ez volt a második legtöbb halált kiváltó világjárvány (a ’18-as után). 3 millió halott a világban, ebből 100 ezer Franciaországban, azaz 20-szor több, mint a szezonális influenza által okozott. Kínából érkezett, innen a neve, a vírus elérte Hongkongot, Szingapurt et Borneót, aztán Ausztráliát és Észak-Amerikát még Európa és Afrika előtt. Néhány év múlva mutálódott H3N2-vé, új pandémiát okozva 1968-1969-ban (ezt nevezték «hongkongi influenzának»). Ennek lett elsőként hatékony influenzaellenes oltása.

Aids (1981-től máig)

Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) a kiindulópontja 1981-ben amikor az atlantai járványügynökséget szokatlan pneumocystosis-esetekről riasztják (ritka tüdőgyulladás immungyenge beretegeknél). A HIV-vírus két évvel később diagnosztizálta a Luc Montagnier vezette kutatócsoport a Pasteur-intézetben. A betegség a 2000-es években volt a legerősebb, évente 2 millió haláleset fűződik hozzá.  Ma ezzel a HIV-virussal él 36,9 millió páciens, az 
antiretrovirális szerekkel kezelés azonban jelentősen csökkenti a mortalitási arányt.

Céline Deluzarche
Részletek a Futura Sciences-ból

2020. december 6., vasárnap

Figyelmeztető kiáltvány


 


A 4. Internacionálé rekonstrukciójának szervezőbizottsága (CORQI) figyelmeztető kiáltványa:

a dolgozókhoz, fiatalokhoz, az egész világ munkásaktivistáihoz és mindazokhoz, akik végezni akarnak a tőkés kizsákmányolással

(2020. november 8-9-10.)

1. rész

 

A 4. Internacionálé rekonstrukciója érdekében szerveződött CORQI 3. tanácskozására rendkívüli körülmények között került sor. A Covid-19 világjárvány elleni küzdelem nevében a kormányok mindenütt a világban kivételes rendszabályokkal lehetetlenné tették a szabad mozgást, az országok legtöbbjében a szervezkedési és szólásszabadságot korlátozzák, melyek pedig a dolgozók szinte egyetlen fegyvere a tőkés kizsákmányolás elleni harcban. Ezen kivételes körülményekkel szemben a 4. Internacionálét elvei és programja bázisán újjáépíteni szándékozó minden erőt össze kell gyűjteni. 2020. nov. 8-10. között a technika új eszközeinek segítségével megtartottuk 3. konferenciánkat. Széleskörű nemzetközi vitával készítettük elő (5 belső hírlevélben 16 nemzeti szervezet mondta el véleményét), a három ülésnap mindegyike 5 órás volt, a hozzászólások szabad és demokratikus légkörben zajlottak. Ezen 3. tanácskozásunkat «figyelmeztető tanácskozásának» neveztük és így fogadtuk el kiáltványunkat.


1/ Az 1938-ban alapított 4. Internacionálé olyan programon alapul, melynek bázisa: a proletárforradalom objektív körülményei «nem csak érettek, de már túléretten rothadásnak indultak»; és «szocialista forradalom nélkül a katasztrófa veszélye az egész emberiséget fenyegeti». A 4. Internacionálé megerősíti ebben a programban, hogy létrehozását «jelentős események: a proletariátus történetének legnagyobb kudarcai» eredményezték, melyet a szociáldemokrata és sztálinista vezetés okozott: «A 3. Internacionálé a 2. Internacionálé a forradalom számára halott. Éljen a 4. Internacionálé!»

A program aláhúzza: «a világ politikai helyzetének egészére jellemző mindenekelőtt a proletariátus vezetésének történelmi válsága». Ebből következik: «Minden a munkásosztálytól függ, elsődlegesen annak forradalmi élcsapatától.»

A 4. Internacionálénak rögtön megalapítása után szembe kellett néznie a II. világháború hullámával. Aktivistáit mindenütt megtorlások érték, a dolgozók közötti érintkezést a körülmények lehetetlenné tették, így a 4. Internacionálé 1940. évi tanácskozásán «figyelmeztető nyilatkozatot» bocsátott ki avégett, hogy a veszélyre riasszon. Ebben proklamálta, hogy még ha az imperialista háború rettenetes pusztítást is végez, a legnagyobb forradalmi fordulatok is kinőhetnek belőle. Ezek a tőkés kizsákmányoló rendszert kérdőjelezhetik meg a háború által destabilizált imperialista országokban és a gyarmatbirodalomban, ahol az elnyomott és kizsákmányolt tömegek felkelnek az imperialista domináció ellen.

Az 1940-es nyilatkozathoz képest a különbség, hogy ez a 2020-as más kontextusban folyik. Az akadályok és a szabadságjogok korlátozása ellenére az egész világon a dolgozók és népek lázadnak az imperialista erők és az azokhoz politikájukban csatlakozott kormányok ellen. 2019 nyara óta a dolgozók, a fiatalok gazdasági és politikai, demokratikus követelésekkel lépnek fel Algériában, Chilében, Libanonban, Belorussziában, Kínában, az USA-ban, Indonéziában és Thailandon, Maliban és Szudánban, Nigériában és Guineában, Irakban és Indiában (itt a fiatalok mozgalmához csatlakoztak a munkásosztály alapvető szektorai a munkásság vallási megosztása,  diszkriminációja ellen). Nem kétséges, hogy a kormányok intézkedéseit egyetlen számítás határozza meg: hasznot húzni a szervezkedés, szólás- és tiltakozás szabadságának meggátlására. Viszont az ellenállás, a harc és a munkásmobilizációk folyamatos fejlődése világos jelzést tartalmaz. Az imperializmus szemszögéből itt az idő, hogy a csődbe jutott, az emberiséget csak válságból válságba juttató rendszer legitim gyermeke, a barbárság elszabaduljon. De a munkásosztály számára egészen más a perspektíva: a legfőbb termelőeszközök kisajátításán alapuló társadalomnak az eddigiektől eltérő újjászervezése.

Itt az idő, hogy a csődbe jutott tőkés rendszerrel leszámoljunk. Eljött a szocializmus ideje a munkásosztály emancipációjára, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, a politikai hatalom munkásosztály kezébe adására, a gazdaságirányítás átvételére.   .

2/ Ebben a kontextusban figyelmeztető konferenciánk különleges jelentést kap Kínából, Korából, Pakisztánból, Indiából, Afganisztánból, Oroszországból, Görögországból, Németországból, Svájcból, Belgiumból, Nagy-Britanniából, Magyarországról, Olaszországból, Portugáliából, Franciaországból, Algériából,  Bangladesből, Marokkóból, Tunéziából, Szenegálból, Togóból, Elefántcsontpartról, Beninből, Zimbabwéből, Dél-Afrikából, Burundiból, Palesztinából, Peruból, Brazíliából, Mexikóból, Haitiból, az USA-ból, Kanadából, Romániából és Szerbiából, azaz 35 országból (török elvtársaink kórházi kezelés alatt állnak). Mi, küldöttek, szervezetek, irányzatok képviselői, csoportok, saját országunkban a munkásosztály harcának részesei, erőnket összesítjük a 4. Internacionálé rekonstrukciója érdekében.

Sokan közülnk olyan szervezetek tagjai, amelyek évtizedek óta küzdenek a 1938-ban Trockij alapította a 4. Internacionálé programja alapján; más munkásaktívák más irányzatokból származnak. Együtt megerősítjük, hogy szükség van a 4. Internacionálé újjászervezésén dolgozni, és jobban, mint valaha. A rekonstrukció a történelmi alapítókonferencián nyugszik, az 1993-as újjászervezés kontinuitásán, mely annak reproklamációs tanácskozásához vezetett.

Túllépve az akadályokon, a háromnapos figyelmeztető tanácskozás alatt bőven adtunk egymásnak muníciót. Mindnyájunk meggyőződése, hogy nincs más megoldás, az emberiségnek a termelőeszközök magántulajdonán nyugvó tőkés rendszer fenntartása kereteiben nincs jövője. Akármilyen is formája, a rendszer megjavítása, humanizálása csak illúzió, mert ezeket mindig szétzúzza a tőkés rendszer alapvető realitása, amelynek egy törvénye van: a bérből élő munkaerő kizsákmányolásán alapuló profit. Avégett, hogy ezt a profitot őrizze, növelje, a létező termelőerőt tömegesen teszi tönkre.

Osztályharcos tapasztalataink szerint a dolgozói ellenállás elkötelezett sokmillióit nem csak az azonnal kicsikarható követelések akarata vezérli. A munkásosztály ezen küzdelmen keresztül erejével kimutatja az emberiség reorientációjának szükségszerűségét, a tőkés rendszerrel való szakítást, és a szocializmusért való harcot tűzi ki napirendjére.

Ez a reorientáció autentikus munkáspártok létrehozását követeli minden országban – sajátos formájuk szerint –, olyan munkáspártokét, amelyek a munkásosztály hatalom-megragadását a 4. Internacionálé forradalmi proletárprogramja alapján biztosítják.

Meg kell erősítenünk azonban, hogy ez nem ultimátum. Értjük, hogy a munkásmozgalom új tengelyen való kialakítása komplex folyamat. Ennek folyamán kell minden történelmi munkásmozgalmi irányzat aktivistái és a dolgozók együttes csoportosulása. Történelmi tapasztalataink alapján ez a feladatunk, az első, a második, a harmadik internacionálé és magának a 4. Internacionálénak a válságai alapján. A forradalmi munkáspártok létrehozása alapvető csakúgy, mint az elméleti és gyakorlati eszközök, mint a 4. Internacionálé koncentrált programja. Amikor nem csupán a gazdasági ellenállás a cél, ilyen vagy olyan követelés, hanem maga a szocializmusért való küzdelem.

3/ Ezév március 24-én, amikor a Covid-19 az összes földrészre lesújtó világjárványra váltott, a CORQI szervezetei ezzel a címmel adtak ki nyilatkozatot: «A csődbe jutott tőkés rendszer és szolgálatában álló kormányok felelősek és bűnösök a koronavírus-járvány terjedéséért!»

Leszögeztük:

Ezen nyilatkozat írásakor még senki nem ismeri a egész világon nők és férfiak, gyermekek millióit veszélyeztető koronavírus kimenetelét.

Ellenben a pandémiát lehetővé tévő körülményeket, melyek a katasztrofális arányokat eredményezték, a vírus gyors végigfutását a Földön, nagyon is jól ismerik a dolgozók és népek az egész világon.   

Minden a tőkés nagyhatalmak kormányainak, és az összes földrész periferiális/félperiferiális országainak kormányainak évtizedeken át tartó, a nagy multinacionális vállalatok, nagybankok és  spekuláció érdekei szerinti politikai döntéseiből és azok végrehajtásából ered. E politikai döntések az egész civilizációnak a tőkés profit alá rendelése jegyében folynak, a dolgozók osztályharcában kivívott társadalmi védelmi rendszerét számolták fel.

A tőkés kormányok, mondják magukat baloldalinak, haladónak vagy jobboldalinak, politikai döntéseikkel lebontották a dolgozói osztályharcban kivívott szociális védelem rendszerét.

A tőkés kormányok politikai döntései lerombolták és privatizálták a közegészségügyet, likvidálták az orvosok, a kórházi személyzet munkahelyét és kórházi ágyak százezreit, zártak be ezerszámra kórházakat, részlegeket, beteggondozási intézményeket.

A tőkés kormányok politikai döntése fojtogatja az alapvető kutatásokat – tehetetlenné téve a víruskutatást is.

A tőkés kormányok politikai döntése teszi lehetővé a gyógyszeripari trösztök gigantikus profitjának felhalmozását a legalacsonyabb «munkaerőár» révén a jelenlegi, még a legegyszerűbb maszkok, tesztek vagy fertőtlenítőszerek esetében is hiányhoz vezetve.

A tőkés kormányok, mint az USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország vagy Kanada kormányainak politikai döntése szervezi Afrika, Latin-Amerika, Ázsia népeinek fosztogatását, amely oda vezetett, hogy a Unicef adatai alapján 3 milliárdnyi emberi lény (a világ népességének 40 %-a) nem jut szappanhoz, de még vízhez se, azaz naponta többször kezet mosni sem tud, hogy a vírus terjedését korlátozza. Azokról a milliárdokról nem is beszélve, akiknek napi egyszeri étkezésre is nehezen telik.

Ezekhez a – hatásaiban drámai – döntésekhez ezentúl hozzáadódnak az új pénzügyi krach társadalmi konzekvenciái. A 2008-2009-es krízis folytatásaként hónapok óta érő  válságot a pandémia felgyorsította és kirobbantotta. Hatalmas elbocsátási hullámhoz vezetett máris a gépkocsigyártásban, a repülésben, a bankoknál, a kereskedelemben és szolgáltatásokban, a textiliparban.” 


(a második rész néhány nap múlva olvasható)