Minden
kontinens munkásaihoz és fiataljaihoz, akik a háború és a kizsákmányolás
ellen, valamint a munkások és a népek felszabadításáért harcolnak!
November 3-án,
4-én és 5-én "Nemzetközi konferenciát tartottunk Franciaországban a
Negyedik Internacionálé, a szocialista forradalom világpártjának újjáalakításáért".
1.
A konferencián 32 ország
küldöttsége vett részt, akik a CORQI-hoz (a Negyedik Internacionálé
Újjáalakításának Szervező Bizottsága) tartozó csoportokat és szervezeteket,
valamint a CORQI-hoz nem tartozó, de a kapitalizmus, az imperializmus és a
háború elleni küzdelemben részt vevő csoportokat és aktivistákat képviseltek,
és szabadon részt vettek a vitáinkban. Hét másik ország küldöttségei nem tudtak
részt venni a megbeszéléseinken, mert a francia kormány megtagadta tőlük a beutazási
vízumot.
2.
Egy
olyan időszakban gyűltünk össze, amikor a palesztin népet eltiporják a naponta
több száz új áldozatot követelő gázai szőnyegbombázás alatt. Az USA és a többi kapitalista hatalom
által katonailag, politikailag, diplomáciailag és gazdaságilag támogatott
Izrael Állam nem titkolja, hogy milyen célt szeretne elérni: a második Nakba
megszervezését, vagyis a jelenlegi mészárláson túl a kétmillió-háromszázezer
palesztin kiűzését a Gázai övezetből.
3.
Október
7-e másnapján a CORQI állást foglalt: "A világ dolgozói, fiataljai és
népei megrendülten sajnálják a több ezer civil áldozatot, különösen azokat a
fiatalokat és gyermekeket, akiknek brutálisan elragadtak az életét Izraelben és
Gázában. "Ez a háború" - jelentette ki Netanjahu izraeli
miniszterelnök. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a háború nem 2023. október 7-én
kezdődött? Hetvenöt éve pusztít a térségben. Hetvenöt éve a palesztin népet
elűzték a földjéről, elűzték a falvaiból, lerombolták az otthonait. Hetvenöt
éve megtagadják tőle a visszatérés jogát, és olyan gyarmatosítással szembesül,
amely egyre több és több palesztin földet emészt fel. A megkülönböztetés, az
elnyomás és a megaláztatás valóságos apartheid rendszerének van kitéve, de az
ellenállás és a harc soha nem szűnt meg.
4.
Netanjahu,
miután felelősséget vállalt a "háborúért", kijelenti, hogy meg
kívánja hosszabbítani az 1947-es háborút, és bejelenti: "Még csak a
kezdetnél tartunk". Minden munkásnak, minden fiatalnak, minden
aktivistának, a szabadság és a demokrácia minden támogatójának elsőrendű
kötelessége, hogy kiálljon a palesztin nép mellett, hogy azonnal véget vessenek
a mészárlásnak. A minden kontinensen és minden országban megkezdett
mozgósításnak folytatódnia és bővülnie kell, hogy kikényszerítsük az izraeli
bombázások azonnali leállítását és a blokád feloldását, amely már közel 10 000
áldozatot követelt, és valószínűleg további tízezreket fog követelni a víz, az
élelmiszer és a gyógyszerek megvonása miatt is. Semmi sem indokolja, hogy Gáza
"szabadtéri tömegsírrá" váljon, ahogy az Orvosok Határok Nélkül
alelnöke fogalmazott. A bombázások befejezése, a légi és szárazföldi beavatkozás
befejezése, az ostrom megszüntetése a demokrácia minden támogatójának, az
emberi faj minden védelmezőjének közös ügye.
5.
Ezen
túlmenően minden aktivistának, minden munkásnak, minden fiatalnak, aki a
szabadságot, az igazságosságot és a demokráciát akarja, kötelessége támogatni a
palesztin nép önrendelkezési jogát és a földjére való visszatérést, a
szabadsághoz és az élethez való jogot. Semmi sem indokolhatja, hogy egy népnek
ne legyen joga az élethez. A kapitalista rezsim által a nácik által a második
világháború alatt a zsidók ellen elkövetett szörnyűségekkel előidézett
borzalmak nem igazolhatják azt a borzalmat, amelyet Izrael Állam követett el a
palesztin nép ellen. Egy népirtás nem igazolhat egy másik népirtást; a varsói
gettó szörnyű körülmények közötti kiirtása nem igazolhatja a gázai gettó mai
likvidálását. Az a zsidó gyermek, aki 1943 áprilisában, a hősies varsói
gettólázadás utolsó napjaiban a náci katonák előtt emelte fel a karját, nem igazolhatja
a 2023-ban az izraeli bombák alatt összezúzott palesztin gyermeket.
6.
Hetvenöt
éve Palesztina felosztása, amelyet az ENSZ a palesztin nép feje fölött
kényszerített ki, szenvedést hozott a palesztin népnek, amely végtelen
vándorlásra és korlátlan elnyomásra van ítélve. De ez a szenvedés a zsidó
lakosságot is sújtja, akik megfizetik annak a helyzetnek a következményeit,
amelybe a cionista projekt hozta őket. A barbárság elleni küzdelem semmiképpen
sem táplálja az antiszemitizmust - amely ellen küzdeni kell -, hanem éppen
ellenkezőleg, pozitív megoldáshoz vezet a Palesztina földjén élő zsidó és arab
komponensek számára. Napjainkban egyre több hang hallatszik - ha még mindig
kisebbségben is - a palesztinai arab
lakosság és az 1947-es határokon belül élő zsidó lakosság körében, hogy egy
másik perspektívát védelmezzenek: hogy zsidók,
arabok, keresztények, muszlimok és ateisták egyenlő jogokkal és
kötelezettségekkel élhessenek egy demokrácia elvein alapuló államban, egy
szekuláris, demokratikus és független Palesztinában, Palesztina egész
történelmi területén. Így vagy úgy, de ez az egyetlen megoldás, amely
tartósan véget vethet a hetvenöt évvel ezelőtt kezdődött helyzetnek.
7.
A
nyugati hatalmak összes kormánya, beleértve az USA kormányát is, követeli az
ENSZ-határozatok alkalmazását. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a palesztinai
drámai helyzet az ENSZ 181. számú határozatának megszavazásából ered, amely
1947. november 29-én létrehozta a felosztást? Emlékeztetnünk kell Önöket arra,
hogy ez a határozat egy kizárólagos zsidó államot hozott létre, és megtagadta a
palesztin néptől a jogot, hogy saját földjén az állam része legyen? Az ENSZ
volt az, amely a tőkés hatalmak és az akkor Sztálin vezette Szovjetunió közötti
megállapodás alapján lehetővé tette az 1948-as Nakbát, 800 000 palesztin
végleges kiűzését földjéről, földjeiről és otthonából. Minden, ami azóta történt,
az 1947-es szavazás következménye.
8.
Az
ENSZ Palesztina felosztását jelenti. Az ENSZ nem lehet megoldás. Természetesen
mindenki azt állítja, hogy támogatja: Izrael, az Egyesült Államok, de a baloldali
pártok és a különböző szervezetek vezetői is, akik azt állítják, hogy "a
palesztin nép barátai". Azt mondjuk a munkásoknak és a fiataloknak:
"Óvakodjatok azoktól, akik az ENSZ-határozatok követelésére szólítanak fel
benneteket". Az ENSZ által 1947 óta a Közel-Keletről elfogadott 81
határozat közül az egyetlen, amelyet alkalmaztak, az az, amely lehetővé tette a
cionisták számára, hogy kizárólag a zsidók számára államot hozzanak létre. Az
összes többi határozatot, beleértve azokat is, amelyek a megszállt területek
visszaadását vagy a gyarmatosítás mérséklését követelik, soha nem alkalmazták.
Az ENSZ, hogy Leninnek az őséről, a Népszövetségről szóló kifejezésével éljünk,
nem más, mint "rablók barlangja", mert az a funkciója, hogy lehetővé
tegye a kapitalista "rablók" mindenféle fajtájának (tegnap még
egyetértésben a sztálini ellenforradalmi bürokraták rablóival, akik mostanra a
Kreml oligarcha rablóivá váltak), hogy megegyezzenek egymás között. Az ENSZ nem
egy nemzetközi szervezet, amely a békét garantálja, hanem egy nemzetközi
szervezet, amely a különböző kapitalista államoknak biztosítja a szabadságot,
hogy érdekeik szerint cselekedjenek.
9.
A
Palesztinát háromnegyed évszázada sújtó tragédiára pozitív megoldást csak a
Negyedik Internacionálé és annak palesztinai szekciója által már 1947-ben
megfogalmazott perspektíva megvalósítása jelenthet: a Palesztin Alkotmányozó
Gyűlés, amely zsidókat és arabokat egyenlően egyesíti Palesztina egész történelmi
területén. Az igazság az, hogy a szekuláris és demokratikus Palesztina
perspektívája - amelyet az 1968-as Palesztin Nemzeti Charta rögzített -
eredetileg a palesztin nemzeti mozgalom valamennyi összetevőjének perspektívája
volt, de később az imperializmus és a reakciós arab rezsimek nyomására
feladták. Ahogyan a Szovjetunió összeomlása óta a munkásmozgalom minden
hivatalos vezetője feladta - nemcsak a gyakorlatban, hanem szavakban is - a
szocializmus perspektíváját, és így a termelőeszközök magántulajdonának
megszüntetését. A győzelemhez a munkásoknak olyan pártokat és Internacionálét
kell (újra)alakítaniuk, amelyek szavakban és a gyakorlatban teljes mértékben
felvállalják azokat az álláspontokat, amelyek a munkásmozgalom alapító
álláspontjai voltak annak kezdetén: teljes szakítás a burzsoáziával, a
termelőeszközök kollektív kisajátítása. Ez az a perspektíva, amelyet az
osztályharcokban kell kifejleszteni. Mert az osztályharc él és virul.
10.
Ha
a Gázai övezetben és Ciszjordániában a palesztin nép ellen barbárság elszabadult,
az azért is van, mert hetvenöt éve, a vereségek, a mészárlások, a csapások
ellenére a palesztin forradalom nem adta fel. Nemzedékről nemzedékre a
palesztin nép nem hagyta abba a harcot a jogaiért, a visszatéréshez való
jogért, a jogért, hogy a felosztás és az első Nakba idején elkövetett szörnyű
igazságtalanságot helyrehozzák. A palesztin forradalom és annak folytonossága
az elmúlt hetvenöt év során része azoknak a forradalmi folyamatoknak, amelyek
minden kontinensen azt látták, hogy a népek, és különösen a munkások,
felemelkednek követeléseikért. Az elmúlt időszakban - amint arra konferenciánk
küldöttei rámutattak - láttuk a tömeges sztrájkokat az Egyesült Államokban az
autó- és szórakoztatóiparban; láttuk a sztrájkok szaporodását Kínában a
szakszervezetek betiltása ellenére; láttuk a munkások szűkebb körű, de igen
jelentős sztrájkjait Oroszországban a háború közepette és a háború ellenére;
Láttuk Egyiptom és Algéria népeinek felkelését; láttuk Nyugat-Afrika népeinek
mozgósítását a francia gyarmati jelenlét ellen és annak megszüntetését
követelve; láttuk a bangladesi textilmunkások tízezreinek sztrájkját. A tőkés
barbársággal szemben a munkások és a népek jogaikért való törvényes mozgósítása
áll. Néha eléri követeléseit. Néha a munkások mozgósítása sikertelen. Mindezek
a küzdelmek azonban az osztályharc valóságát fejezik ki. Nemzetközi szinten ez
az osztályharc azt mutatja, hogy az elnyomottak és kizsákmányoltak újra és újra
felveszik a harcot kizsákmányolóik és kormányaik ellen.
11.
A
munkásosztály kezében van az emberiség jövője. A bomlófélben lévő imperializmus
mindenütt megkérdőjelezi a demokratikus jogokat, beleértve a tüntetéshez és a
szervezkedéshez való jogot. A történelem kereke mindenütt visszafelé forog a
dolgozó nők által megszerzett jogok vagy a fiatalabb generáció oktatáshoz való
joga tekintetében. Mindenütt támadás éri a népek által kivívott függetlenséget,
ahogyan a feketék által az Egyesült Államokban kivívott formális egyenlőséget
is. Az elmúlt években a korábbi gyarmati hatalmak és az imperializmus még Mali,
majd Niger teljes blokádját is meghirdették. A munkásosztály, a munkásmozgalom,
amely a társadalom minden elnyomott rétegével szövetségben áll, a
szervezkedéshez való jogáért, a demokratikus szabadságjogokért, a dolgozó nők
jogaiért, a nemzetek szuverenitásáért, a társadalmi visszafejlődéssel szembeni
küzdelemmel száll szembe a kapitalista rendszerrel, a termelési eszközök
magántulajdonának rendszerével. Ez a munkásellenállás ellenáll annak a
lejtőnek, amelyen a tőkés hatalmak most haladnak, az általános háborúnak, a
harmadik világháború felé való menetelésnek, amelyet csak a nemzetközi
munkásosztály mozgósításának kiszélesítésével lehet megakadályozni.
12. A kilencedik
egymást követő évben a fegyverekre fordított globális kiadások meredeken
emelkedtek: 2023-ban 2,5 billió dollárt költenek majd háborúra, ennek 40%-át
csak az Egyesült Államok! Áldás a fegyverkereskedők és a hadiipar számára. Az
emberekre nézve a következmények rémisztőek, mert mint minden árucikket a
kapitalista rendszerben, az egyre növekvő mennyiségű előállított fegyvereket is
el kell fogyasztani. Ennek eredményeképpen a háborúk egyre terjednek.
Ugyanakkor az állami költségvetéseket egyre inkább elvonják az emberek
szükségleteiről és a közszolgáltatásokról, hogy a háborút táplálják. Ez
különösen igaz az Ukrajnában kirobbantott háborúra. Ezt közel két évvel ezelőtt
Putyin, az orosz oligarchák, a milliárdosok képviselője indította el, akiknek
vagyona az állami vagyon kifosztásán alapul. De nagyon gyorsan kiderült, hogy
mi is ez: egy de facto háború az amerikai imperializmus és Oroszország között,
egy olyan háború, amelyben a NATO az az eszköz, amely lehetővé teszi az amerikai
imperializmus számára, hogy meghatározza az útitervet az összes kapitalista
állam számára, amelyek a szövetségesei. A Negyedik Internacionálé
újjáalakításáért küzdők a háború első napjaitól kezdve a "No Putin, no
Biden", "orosz csapatok ki Ukrajnából, NATO csapatok ki Európából"
jelszavakat hirdették. Emellett a neokoloniális rendet fenntartó csapatok,
különösen az Afrikában állomásozó francia csapatok kivonását követelték.
12.
Az imperializmus a barbárságba vezeti az emberiséget.
Ennek a barbarizmusnak jelentős elemei vannak. A terjedő háborúk ennek
kifejeződései. A Kína elleni fenyegetések, amelyet az amerikai kapitalisták
teljesen le akarnak igázni a saját igényeiknek meegfelelően, olyan háborúhoz
vezethetnek, amely az emberiséget egy olyan tűzvészbe rántja, amely a létét
fenyegeti. Ugyanilyen súlyosak a környezetet fenyegető veszélyek, amelyeket a
kapitalisták eltökéltsége jelent, hogy szégyentelenül hajszolják a profitot,
függetlenül az emberiségre gyakorolt potenciálisan drámai következményektől.
Miközben a pénzügyi spekulációval a kapitalisták soha nem látott profitot
halmoznak fel, az emberek milliárdjainak helyzetének romlása új csúcsokat ér
el: az éhínség egyre nő, a járványok terjednek, a bizonytalanság növekszik,
egész államok bomlanak fel és tűnnek el, vagy kerülnek a multinacionális cégek
által finanszírozott fegyveres bandák kezére, amelyek az altalajban rejlő
gazdagságra pályáznak. Emberek tízmilliói kerülnek a száműzetés útjára, akik
közül évente ezrek pusztulnak el. A társadalom összeomlása az egyik végleten és
a mérhetetlen gazdagság felhalmozódása a másikon drámaian szemlélteti a
termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer zsákutcáját.
13.
A barbárság felé való meneteléssel szemben a
szocializmusért folytatott harcot állítjuk, hogy a termelést maguk a termelők
irányítsák.Így a gazdaság az emberiség szükségleteinek, fejlődésének és
környezetének megóvásának szolgálatába áll, nem pedig a kizsákmányoló kisebbség
profitjának hajszolására. Ez jelenti, hogy harcolni kell azért, hogy a
munkásosztály kormányai, a béke és nem a háború kormányai előtt nyissuk meg az
utat.
14.
Ezen az úton a dolgozók szembekerülnek azzal, hogy a
munkások és a nép érdekeinek képviseletére hivatkozó szervezetek vezetői nem
hajlandók szakítani a kapitalista renddel. Tény, hogy a kommunista pártok és a
szocialista pártok vezetői, akik évtizedek óta támogatják az általuk
"piacgazdaságnak" nevezett rendszert, világszerte makacsul elutasítják
a kapitalista renddel való szakítást.Amikor részt vesznek a kormányokban, akkor
az az IMF, az EU és a Világbank által diktált kapitalista tervek végrehajtása
érdekében teszik, a törvénytelen adósság és annak érdekeinek kifizetése
nevében. Azt is meg kell jegyezni, hogy az újabb politikai formációk, amelyek
kinyilvánították a régi pártokkal való szakítás szándékát - a Sziriza
Görögországban, a Podemos Spanyolországban, az 5 Csillag Mozgalom
Olaszországban, a Baloldali Blokk Portugáliában, a La France insoumise Franciaországban
- nem haboztak és nem haboznak a háború és a háborús hitelek mellett szavazni
saját parlamentjükben vagy az Európai Parlamentben. Amikor részt vesznek a
kormányokban, beleegyeznek abba, hogy támogatják a tőkések által diktált
politikákat, milliárdos támogatásokat szavaznak meg a kapitalistáknak, és ezzel
hátat fordítanak azoknak a törekvéseinek, akik a munkájukból élnek, és akik
éheznek, nyomorognak és szenvednek a közszolgáltatások hiányától.
15.
15. Létfontosságú,
hogy a munkások osztályterületen, a tőkésosztálytól és kormányaitól függetlenül
csoportosuljanak. Ezt a követelésekért folytatott osztályharcuk fejlesztésével
teszik. Ezt úgy teszik, hogy az osztályharc eszközeit használják a demokratikus
jogok védelmére.Ezen túlmenően tudatosan segíteni kell a munkásmozgalom
újjáalakulását egy új tengely mentén: a függetlenség, a kapitalista renddel
való szakítás mentén. Tudjuk - és ezt konferenciánkon meg is mértük -, hogy a
miénktől eltérő munkáshagyományokból származó csoportok, pártok és szervezetek,
amelyek nem vallják magukat a Negyedik Internacionálé tagjainak, olyan út
mellett kötelezték el magukat, amely - kicsit korábban vagy kicsit később -
átfedésben lesz a miénkkel. Talán nem a Negyedik Internacionálé formájában, de
a Munkás Internacionáléért, a munkáspártokért folytatott közös küzdelemben.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkásmozgalomnak ez az újjáalakulása hosszú
időt vesz igénybe. Mi a Negyedik Internacionálé vagyunk, hűek programjához,
amely szerintünk megfelel a kizsákmányoltak emancipációs harcának. Nem áll
szándékunkban senkire semmit sem rákényszeríteni. Megerősítjük - amint azt
vitáink is megmutatták -, hogy amíg tiszteletben tartjuk a munkásdemokráciát és
a munkásmozgalom áramlatai közötti szabad vitát, addig a vitákban és a
cselekvésben közelebb kerülhetnek egymáshoz a nézőpontok. A közös cél a
békéért, a kenyérért, a szabadságért és a szocializmusért folytatott küzdelem. És
ezért a harc a szocialista forradalom világpártjának felépítéséért, a Munkás
Internacionálé megteremtéséért - amely örököse Marx és Engels Első
Internacionáléjának és a párizsi kommünnek,
a tömeges munkáspártokat létrehozó Második Internacionálénak, a Lenin
vezette orosz forradalom győzelmével támogatott Harmadik Internacionálénak és a
bürokrácia és az annak úgynevezett "szocializmus egy országban" elmélete
elleni küzdelemben a Lev Trockij által alapított Negyedik Internacionálénak.
Ezt az utat
választottuk. Arra hívjuk a munkásokat és a fiatalokat minden irányzatból, hogy
kövessék ezt az utat, hogy együtt építsük fel a forradalmi Internacionálét,
amelyre a munkásoknak és a népeknek szükségük van a harchoz és a győzelemhez,
hogy véget vessenek a kapitalista rezsimnek. Hogy a szocializmus
győzedelmeskedjen a barbarizmus felett.
Egyhangúlag, két
tartózkodással, 2023. november 6-án elfogadva.
Bejegyzések
