2016. január 31., vasárnap

Migránsválság: állítsátok le az illegális háborúkat, ne az áldozatokat vádoljátok!


2016.jan.30.
https://francais.rt.com/opinions/14851-crise-migratoire-arretez-guerres-illegales#.Vq0ZvajhiWo.facebook

©ce: Reuters
A NATO az USA érdekeinek megfelelően vív törvénytelen háborúkat. Az európai vezetők a NATO cinkosai. Háborús bűnöket követnek el – mondja Finian Cunningham.
Európa az idegengyűlölet, a növekvő rasszizmus veszélyes lejtőjére került. A menekültek értéktárgyai elkonfiskálásáról szóló új dániai törvény is ennek a sötét hangulatnak a jele.
A valódi válasz az lenne a problémára, hogy Európa utasítsa el Washington bűnös háborúinak támogatását. Más szavakkal, az európai állampolgároknak tenniük kellene, ahelyett, hogy a tünetekre reagálnának. A bűnösöket kell büntetni, nem az áldozatokat.
Az európai kormányok háborús bűncselekményeket követnek el és mi hagyjuk a tömeggyilkosságokat. Pedig jogi szankciókat kell követelnünk ellenük a nemzetközi jog súlyos és sorozatos megsértése miatt.
A – kormányaink által előidézett – háborúk területéről érkező menekültáradat másodlagos jelentőségű. Mi pedig ezen tipródunk…
A nyilvános leleplezés az USA vezette NATO katonai szövetséget, annak tagjait illeti. A kormányfőknek és katonai vezetőknek bíróság elé kell állniuk, a bizonyítékok rendelkezésre állnak. A probléma szégyenteljes gyökere az a  tény, hogy az európai államok idegen háborúkban vesznek részt teljes büntetlenség mellett.
Az ex-jugoszláviai háborúkban, az afganisztániban, az irakiban, a líbiaiban, a szíriai és ukrajnaiban, a pakisztáni, szomáliai, jemeni dróntámadásokban, a mali, nigeri és elefántcsontparti titkos katonai akciókban, mindben! cinkostársak az európai tagálllamok vezetői.  Megszámlálhatatlan azok száma, akik vándorbotot fogtak kezükbe a washingtoni és európai militarizmus miatt. A nemzetközi jog szempontjából a francia intervenció Maliban és Közép-Afrikában tökéletesen önkényes – még az ENSZ sem adta beleegyezését.  
Franciaország és Nagy-Britannia különösen bűnös – akár deklarált háborút vívott Líbiában és Szíriában, akár nem.  
Talán Líbia a NATO-háborúk leginkább flagráns esete.  



Az utóbbi 5 év NATO-háborúinak leginkább tettenérhető esete Líbia. Mindenki részt vett benne Norvégiától, Dániától, Hollandiától Olaszországig, Nagy-Britanniáig, Franciországig. Az USA-val együtt erőszakot tettek az ENSZ határozatán, addig bombázták Afrika legprosperálóbb, legstabilabb országát, míg véres káosz nem lett belőle.  Civilek ezreit ölte meg a héthónapos amerikai-európai blitzkrieg, amely Mouammar Kadhafi kegyetlen lemészárlásával fordult orgiába.
Líbiát lerombolták, csődhalmazzá vált, szélsőséges fegyveres csoportok özönlötték el – az európai kormányok merítették barbárságba. Miért van, hogy az úgynevezett civilizált, törvénytisztelő, Nobel díjakkal kitüntetett Európa nem fordul az igazságszolgáltatáshoz a kegyetlen atrocitások miatt?
Egy hete az amerikai és európai katonai vezetők még több beavatkozásra szólítottak Líbiában és Szíriában. A nyilatkozat – amely persze megint a «terrorizmus elleni harcot» jelöli meg célként –, a nemzetközi jog szerint már magában illegális, figyelmeztet rá a háborús bűnök szakértője, Christopher Black ügyvéd. Hova lett hát a nyilvánosság felháborodása? Hiszen még a NATO katonai beavatkozásától csak közvetetten sújtott országokból (Szudán, Kamerun, Eritrea) is jönnek, miután Líbia szétgyalázása nagyra nyitotta a kapukat!  
A dán parlamenti döntés, amely szerint el lehet venni a menekültek 1300 eurónál nagyobb értékeit, felveti az emberi jogok semmibevételének kérdését. De ez csak egy példa azon intézkedések közül, amelyek példázzák, hogy Európa egyre ellenségesebb a menekültekkel szemben. Magyarország, Szlovénia, Lengyelország Ausztria lezárták határaikat. Még a korábban nyitott Németország és Svédország is csökkenti fogadásukat és visszaküldi sokukat oda, ahonnan jöttek.
Egyik oldalról nyilván sok országban nyugtalanító az idegenek számának emelkedése. Főként, ha azok láthatóan mások, sötétebb a bőrük, más a szokásuk, a vallásgyakorlásuk. Észak-afrikai és közel-keleti muzulmánok. A német és svéd városokban a szexuális jellegű támadásokat «arab kinézetű fiatal férfiak» követték el – az efféle híradás a hisztérikus reagálást táplálja. A rasszista politikai érdekeket.  A francia szatírikus újság pedig a tengerbefulladt szíriai kisgyereket karikírozza, aki felnőve szexuális ragadozóvá válik. Felelőtlen, megvető, felbújtó.
Ahogyan minden menekült «terrorista szimpatizánsként» kezelése. A párizsi dzsihadista támadások óta a muzulmánellenes támadások megsokszorozódását látjuk Franciaországban és Nagy-Britanniában. A párizsi terroristák a szíriai menekültek között elvegyültek…  Az igazi kérdés az először is, miért és hogyan értek ide Szíriából a dzsihadisták, és miért kell ezekből az országoknak millióknak elmenekülniük.



Ezen a héten azt is bejelentették, hogy Nagy-Britaniában élénk színű karperecet kell annak viselnie, aki élelmet akar kapni. Néhány kellemetlen következménye akad:  egyes ilyen személyeket molesztáltak az utcán, írja a The Guardian. Más intézkedés szerint a brit Middlesbrough-ban a helyi hatóságok vörösre festették a menekültstátuszt kérvényezők lakta házak ajtaját. A szegregáció a rasszista gazemberek támadásaihoz vezet.
Hivatalosan vagy nem, de Európa rasszista, idegengyűlölő erődítmény lesz. Csúszunk a nihilista mentalitás felé. Az «európai vér és kultúra megőrzése» nevében radikális intézkedések követelése duplán vérfagyasztó ismerve a födrész háborúinak történetét, népességének vándorlását, a fasizmust, a genocídiumokat, az európai kivándorlások történetét… Milyen «tiszta vérről» vagy kultúráról beszélünk?
Európát egy migránsokkal túlterhelt hajóhoz hasonlítani – legalább annyira ostoba, mint felelőtlen. A múlt évi egymillió menekült az 500 milliós összlakosság 0,2%-a. Dániában a 21 300 menedékkérő kevesebb, mint a népesség 0,4%-a.
A «menekültválság» Európában irracionális és a tények által igazolhatatlan, idegengyűlölő pánikká alakult. Olyan területre visz, amely végső soron az összes állampolgári és emberi jogot veszélyezteti. 
S ami még fontosabb, a hisztéria elfedi a valódi problémát. Azt, hogy az európai államok tettestársak az agrsszív, illegális háborúkban és katonailag is beavatkoznak az általuk óhajtott rendszerváltásokban.  

David Cameron, François Hollande, Nicolas Sarkozy nemzetközi bíróság elé kell álljon a béke ellen elkövetett bűncselekményekért. Az igazi baj az, hogy az európai állampolgár nem igazán tartja hibásnak skrupulusok nélküli kormányait. A bűnösöket pedig meg kell büntetni. Ha nem állunk ellent a törvényfeletti zsarnokoknak, akkor … mellettük vagyunk. 


2016. január 30., szombat

Mit mondanak a szakemberek a menekülttáborok problémáiról?



(részletek Gyöngyösi Csilla és dr. Kármán Marian írásából)

... túlzó „követelőzések” – elsősorban az ún. transzgenerációs menekültek között jellemző, akiknek évtizedes tapasztalataik és információik vannak a különböző menekülttáborokból), illetve a menekültek közötti információáramlás túlzó és téves tartalma miatt.
… a bevándorlási hivatalok nagy része kulturális szakértők bevonása nélkül, pusztán jogászokkal dolgozik, .. a menedékkérők félnek attól, hogy történetük megkérdőjelezhető jogi szempontból. Ezért .. a közben megszerzett információk alapján teszi jogilag megfelelővé a tartalmat a hivatal számára.
.. menedékkérő életforma még a legképzettebb és legintelligensebb emberek számára is tudatformáló és könnyen depresszióssá tevő létforma. Az ingerszegény környezet, a traumatizált emberek egy helyre zsúfolása, az erős kulturális váltás, a .. kommunikációs nehézségek, a menedékkérelmek elbírálásának aggodalmai, a hazaküldéstől vagyis a potenciális halálba küldéstől való félelem nem teszi képessé a menedékkérőket a racionális döntések meghozatalára. … az ijesztő pletykák a lakók között, amiket éppen a szociális munkásoknak kell eloszlatniuk, és nap mint nap megerősíteniük a bizalmukat abban a rendszerben, melyben a menekültek nap mint nap csalódnak.
… női segítőkre ilyen körülmények között kifejezetten szükség van… a professzionális női szociális munkás tudatában van annak, hogy ő nőként esetleg másként jelenik meg a kliens számára , .. hogy elmagyarázza a férfinak, miért nem lehet így viselkedni, mi a társadalmi és jogi következménye… (ez egyébként minden felelős intézmény, munkaadó esetén elvárható lenne).  
.... ahol egy szociális munkás segítségre szoruló emberekkel (hajléktalanok, alkoholisták, drogosok, stb.) dolgozik, agresszióval fog találkozni. Ez lehet nyílt vagy kevésbé nyílt, frontális, szemtől szembe vagy a háta mögött történő. Ha valaki ezzel nincs tisztában, és nem tudja a személyiségét ettől az agressziótól függetleníteni, az nem fog tudni segíteni. Ha minden agressziót magára vesz, és a személyisége elleni támadásként él át, nagyon rövid ideig fogja tudni csinálni a munkáját.
… sok bevándorlónak egész egyszerűen fogalma sincs az európai rendszer működéséről, a …jellemző illemről, etikettről vagy az udvariasság helyi gyakorlatáról és funkciójáról. A metakommunikáció … nem működik. Nemcsak a bevándorlókat kell tanítani, hanem azokat is, akik velük foglalkoznak.
A segítőknek szüksége van segítőkre. … Ha ezt egy intézményrendszer nem biztosítja, akkor a segítés szinte teljesen kudarcra van ítélve.
… Az a cél, hogy megtanítsuk őket „európaiul”, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba. Első lépésben viszont olyan kommunikációs módszereket kell alkalmazni, amelyeket ők is megértenek. Elvárni tőlük, hogy egyből tudják, melyek ezek, irreális, hiszen ez az, amit meg kell nekik tanítani. Az ő nyelvükön beszélni azt is jelenti, hogy úgy kell viselkedni, hogy ők is értsenek belőle (ehhez kellene egy kulturális antropológus, aki felkészíti a segítőket erre a roppant nehéz kommunikációs helyzetre).
A bevándorlók, főleg a fiatal fiúk jelentős része elvesztette mindenféle társadalmi korlátját, kötődését. Ez nem mentség, csak magyarázat. Teljesen hamis képük van a Nyugatról, ahol valószínűleg most járnak először. Mit is láttak eddig belőle? Amerikai akciófilmeket és gazdag turistákat? Emellett sokan jönnek szélsőségesen traumatikus környezetből. Éveket töltenek bandákban, menekülttáborokban, sokan harcoltak is valamelyik oldalon, valószínűleg öltek is, vagy láttak embereket meghalni. Ez sem mentség, természetesen. De addig, amíg a segítők nem ismerik fel, hogy mindez milyen komoly mentális és szociális viselkedési zavarokat okoz, addig nem fognak tudni segíteni.

2016. január 28., csütörtök

Jakab Attila: „Szent” háború?

http://www.vallastud.blogspot.hu/2016/01/jakab-attila-szent-haboru.html

2016. január 27., szerda




Afganisztánban kezdődött 1979-ben. A kabuli kormány és az azt támogató szovjet hadsereg ellen küzdő „szabadságharcosok” (mudzsahedinek: aszkéták és katonák) már egyértelműen vallási ideológiai alapon állva vívták „szent” háborújukat. Ez akkor senkit nem zavart, mert a nagyhatalmi geopolitika játszóterévé vált Afganisztán messze volt, és a nyugati világ már réges-rég elfelejtette a vallási háborúk légkörét, mibenlétét. A Szovjetunió és a szovjet befolyási övezet látványos bomlása közepette Francis Fukuyama meghirdette ugyan a történelem végét (1989-1992), ellenben Samuel P. Huntington rövidesen rácáfolt azzal, hogy most egy másfajta konfliktussorozat kezdődik majd: nem ideológiák, hanem kultúrák és civilizációk fognak egymással összecsapni (1993-1996). Ehhez természetesen kellett egyrészt az ún. iszlám világ monolitikus láttatása, másrészt egy mitizált „keresztény” euró-atlanti világ. Huntington nem elemzést, hanem a jövő geopolitikai történéseinek forgatókönyvét írta meg. Sikerét egyetlen tényező magyarázza: a széles tömegek vallási tanulatlansága. A sors iróniája(?), hogy Huntington tézisének nemzetközi elterjedése egybeesett a tálibok afganisztáni hatalomra jutásával (1996). Majd bekövetkezett 2001 szept. 11, és – amerikai vezetéssel – az euró-atlanti világ is meghirdette a maga „szent” („keresztes”; G. W. Bush) háborúját. Irakon keresztül gyakorlatilag egyenes út vezet a mai szíriai polgárháborúig és a szétbomló (pontosabban szétbomlasztott) arab világig. A fogalmak és a képek mindkét oldalon ismertnek tűntek (a keresztes háborúk pl. máig ható mély nyomokat hagytak az arab világ kollektív emlékezetében), és ezeknek köszönhetően a semmilyen szinten nem ismert múlt berobbanhatott a jelenbe, ahol azóta is tobzódik.
De mi is tulajdonképpen a „szent” háború? Nem más, mint a háborúnak és az erőszaknak a vallásos és spirituális indíttatású legitimálása, jogossá/jogszerűvé tétele. Ebben a kizárólagos igazságeszmék közötti konfliktusban a másik értelemszerűen alacsonyabb rendű („hitetlen”). Ebből kifolyólag a tét sokkal magasabb, mint egy „profán” háborúban. Nem csupán területszerzésről és anyagi javak, energiaforrások birtoklásáról van szó, hanem létezik egy transzcendentális dimenzió is, amely a lelkek feletti uralmat célozza meg. A végső cél a saját kizárólagos igazság egyeduralomra juttatása, amibe beletartozik a más meggyőződésűek kiirtása vagy erőszakos megtérítése. Minden ugyanis, ami eltér az egyedülinek kijelentett igazságtól, valójában megkérdőjelezi annak kizárólagosságát, és ezáltal zavart okoz a rendszerben; elbizonytalanítja a hívőket.
Szintén a transzcendentális dimenzióhoz tartozik, hogy a „szent” háború alapjában véve az emberi lét talán legnyugtalanítóbbnak és legmegragadhatatlanabbnak mondható vetületével, éspedig a halállal létesít kapcsolatot. Az értelmetlennek tűnő és elfogadhatatlan halál tulajdonképpen minden vallási gondolkodás/rendszer alapja. Ezek a halál háziasításáról, a halál gondolatával való megbarátkozásról/megbarátkoztatásról, illetve az önmagában értelmetlen életnek értelemmel való felruházásáról szólnak. A „szent” háború, a jogos ölés és az önfeláldozásként megélt és tudatosított megöletés, nem csupán az életnek, hanem magának a halálnak is értelmet ad, mégpedig egy transzcendentális cél, egy egyénileg vonzónak és kívánatosnak tűnő örökkévaló jövő távlatának ígéretével. Ily módon a földi élet elveszíti minden értékét a mielőbb elérni kívánt transzcendentális és főképpen örökké tartó élet vonzatában. Az ember halhatatlanság vágya kielégülést nyer. A sokkal jobb és szebb túlvilág reménye nagyon sok ember számára gyógyírt kínál mindenre, ami itt a földön sebet okoz. Az önmagammal és a saját üdvözülésemmel való elfoglaltság, a világból való önkéntes kivonulás gyakorlatilag arra ösztönöz, hogy lehetőleg ne foglalkozzak azzal, ami engem körülvesz, azt fogadjam el megváltoztathatatlannak, vagy legalábbis olyannak, amihez nekem nincs közöm. A rendszer működtetése az isten szavát tolmácsolók és az isten akaratát teljesítők feladata; a mezei hívőnek, amennyiben üdvözülni kíván, csak az engedelmesség jut!
A közhelyű alaptévedések egyike, hogy a háború, az erőszak és a vallás összeegyeztethetetlen. Lényegében véve ez is az ismeretek hiányából következik. A valóságban csak a körülmények, a hatalmi- és erőviszonyok szabnak határt a vallási alapú erőszak kibontakozásának. Ennek oka abban rejlik, hogy szinte minden vallás és kultúra szakralizálta a háborút és a fegyverek használatát, illetve nagyon sok esetben a hit/Isten jelentette az emberfeletti harci teljesítményekre serkentő mozgósító erőt. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy a lelkiség történetének kimagasló képviselői többnyire egyetértettek a háború magasztos, misztikus és teológiai jelentőségét illetően.
Kétségtelen tény, hogy napjainkban a politikai iszlám képviseli a legmarkánsabban a „szent” háború ideológiáját. Az ebből fakadó nyugat-európai terrorcselekmények látványosak, sokkolják a közvéleményt, bizonytalanságot és félelmet keltenek, ellenben elszigetelt és nagyobb időközökkel bekövetkező egyedi történések. Elkövetőik döntően a nyugati világban helyüket nem találó fiatalok. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy az iszlám „szent” háború embertelenül kíméletlen és kegyetlen hatásai a mindennapokban magukat a muszlimokat sújtja. A lefejezett muszlimok pl. a feltámadáskor úgy fognak megjelenni, mint akik földi életükben hűtlennek bizonyultak Allahhoz!
Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy:
1)      a vallási fanatikus és fundamentalista hangadók között, akik Isten szócsöveinek tekintik magukat itt a földön, miért vannak túlsúlyban a természettudományos és műszaki végzettségűek;
2)      az iszlám világon belüli laikus és szekuláris mozgalmaknak miért nem sikerült soha hatékony nyugati támogatásra lelniük;
3)      a válságokkal küszködő „keresztény” (valójában a neoliberális piacgazdaságot fetisizáló) Európa kohézióját tényleg az iszlám-ellenségkép fogja előbbre vinni?

A „szent” háború egy olyan fogalom, amelynek sokkal erőteljesebbek a bel-, mint a tényleges külpolitikai hozadékai. A külső ellenségképnél, és az állandó harci készültségben való tartásnál semmi sem alkalmasabb a megoldatlan társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelésre. Ehhez azonban mindenképpen szükséges egy tanulatlan és könnyen manipulálható massza, amit különböző ideológiai címszók alatt egybe lehet terelni, és főképpen tartani. Minden bizonnyal nem véletlen az, hogy a kizárólagos és totalitárius politikai és vallási ideológiai rendszerekben mérhetetlenül alacsony a humán közkultúra, és teljes mértékben hiánycikk a kritikai gondolkodás. Az isteninek tekintett iratokkal, és az istenivel érintkező személyekkel szembeni kérdésfelvetések, vagy kritika pedig egyenesen istenkáromlásnak minősül.

(Jakab Attila, valláskutató)


Miért lett Magyarország sok belga számára az új «igéretek földje»?


Forrás : Le Vif  2016.jan.16.



© Reuters






2011-ben 463 belga állampolgár iratkozott fel Belgium magyarországi követségen, 2015-re a szám majdnem duplájára nőtt. Valódi számunk azonban ismeretlen, mivel a «bevándorlásról» nem kötelesek értesíteni a követséget. Azt azonban észlelni, hogy a belga állam egyre több nyugdíjat utal Magyarországon élő nyugdíjasainak. Ahogy a Facebook de Belges oldalain is boom tapasztalható a tapasztalatok megosztásáról.

Evert Brons ingatlanügynök számára ez nem meglepő: "A nyugdíjasok és rokkantak Magyarországon nem fizetnek adót (a nyugdíjukból – a ford.) A szabály érvényes az év legnagyobb részét itt töltő külföldiekre is.  A hónap végén ez mégiscsak óriási differencia!"
Aki havi 900 eurós nyugdíjat kap Belgiumban, annak ott nehéz megélnie. Főként, hogy fizetnie kell lakhatását és annak költségeit. "Többszáz euró különbség valóban komoly. Ráadásul az éghajlat is kellemesebb itt" - pontosít Brons.

Ugyanakkor Magyarország képe nagyon negatív azóta, amióta Orbán Viktor a miniszterelnök. A kritika alapján az országot jobboldali féldiktatúrává változtatta.  A Magyarországon élő belgák mégis úgy találják, hogy a valóság differenciáltabb. "Magyarország médiaportréja nyomorúságos és nem meglepő, belgiumi családom azt hiszi, hogy elmaradott országban élek."

Marleen (51), aki hat éve költözött ide férjével Jeffel Tiszaszentimrére (falu Debrecentől 40 km-re), szinén úgy találja, hogy ez a negatív kép nem felel meg a valóságnak. "Sokan azt gondolják, hogy a pusztán élünk. Egyesek el is csodálkoznak, hogy internetünk van és a nagybevásárlást szupermarketben végezzük. A civilizáció ide is eljött, tudja. Még Lidl is van (nevet). A kórházak majdnem olyan jók, mint a belgiumiak. Ráadásul, ha nem magánklinikára megyünk, ingyenes,." (pontosabban a belga tb fizeti közvetlenül – a ford.) Jefet és Marleent is már operálták Magyarországon.

Eladó

A magyar ingatlanpiac fellendülőben van. Sok házon lehet látni 'eladó'.  Sokszor évekig is. A 2008-as pénzügyi válság sok kárt tett. A legtöbb lakáskölcsönt külföldi devizában, főleg svájci frankban kötötték. A magyar pénz 2008 végi (és azóta tartó - a ford.) leértékelődése sok családot nyomorba döntött, nem tudott tovább törleszteni. Mégsem ez a fő oka a házak tömeges eladásának. 7 éve a törlesztés valóban gond volt, de időközben Orbán Viktor kötelezte a bankokat a pénzügyi vesztesége egy részének átvállalására (hmmm.. a devizások mesélhetnének róla – a ford.)  Vidéken inkább az elöregedés és a lakosság menekülése, ami gondot jelent.

A magas munkanélküliségi ráta okán sok fiatal menekül, próbálkozik a városokban, főként Budapesten, a fővárosban. Ha találnak is munkát nem messze lakhelyüktől, nehéz a falvakban maradni. A közlekedés túl drága, ha nem tudnak gyalog, vagy biciklivel munkába járni.  A benzin éppolyan drága, mint Belgiumban, de a fizetések csak negyedannyiak. Mindez megmagyarázza az alacsony ingatlanárakat a magyar vidéken. Aki viszont nyugalmas és zöld vidéken akar élni, annak előnyös.

Főként, hogy Magyarországon nincs katasztrális adó (ez tévedés, számos helyhatóság kiveti ingatlanadó néven – a ford.). Csak a vásárláskor fizetünk illetéket és kész. A belgák számára a magyar ház valóságos égi manna. "Csodálkozni fog a házak árán" mondja Brons. "Olcsóbbak, mint az európai országokban egy autó? Természtetes, hogy a belgáknak kedvük szottyan invesztálni. Azt nem is számítva, hogy ha Magyarország csatlakozik az eurózónához, ezeknek a javaknak növekszik az értéke. Addig pedig szépen hétvégi házként szolgálnak."

Sok belga hazánkfia végleg ide akar költözni. "Eladunk egy kis házat Belgiumban és az árán itt egy nagyot tudunk venni óriási kerttel. Még marad is pénz az átakítási munkákra."
"Valamikor a nyári szabadságunkat itt töltöttük egy faluban nem messze innen. Belgák üzemeltette bed and breakfast-ben." meséli Marleen. "A természet, a nyugalom azonnal meghódított bennünket. Belgiumban éppen házat kerestünk nagy kerttel megvásárlásra, de az megfizethetetlen volt.  A második vakációnk idején döntöttünk, hogy ide költözünk. Nem titkolom, bizonyos időre szükség volt, hogy hozzászokjunk" vallja be Marleen. "Nem volt egyszerű elhagyni a munkámat Belgiumban, akkor se, ha tudtam, hogy nem fogok malmozni az ujjaimmal. 6 éve vagyok itt és úgy érzem, nagyon jól beintegrálódtam".

A legnehezebb dolog Magyarországon – a nyelvi korlát. A magyar nem indoeurópai nyelv, semmit nem hasonlít a franciára, a hollandra, vagy angolra. Ha pedig eltávolodunk a városoktól, az emberek csak magyarul beszélnek.

Állandó lakosként Magyarországon élni tehát nehéz döntés. Az aktív Belgium elhagyása a nyugalom kedvéért szintén felkavaró. "Gyakran előfordul, hogy az első hónapokban az emberek nagyszerűnek találják, aztán az, hogy a nyelvükön beszélőt nem találnak sehol, nyomasztóvá válik. Nem szólva arról hogy az ember élete mozgalmas volt, tele állandó találkozásokkal. Itt pedig hirtelen kettesben találják magukat anélkül, hogy tudnák mit csináljanak, mit mondanak" teszi hozzá még Marleen.

Alain (47) és Brenda (48) akkor költöztek Magyarországra, amikor szintén idejött belga barátaikat látogatták meg. Látták, sok az eladó ház a faluban. "Meg se néztük a ház belsejét. Milyen kellemetlen meglepetés érhet, ha az egész mindössze 3540 euróba kerül?"
Úgy döntöttek, a házat lebontják, másikat építtetnek és az építés idejére, hogy legyen hol lakniuk, vesznek egy másodikat.

A házaspár fiukkal együtt új életet akar kezdeni messze a stressztől és a tömegtől. "Magyarország olyan, mint az 50 évvel ezelőtti Belgium. Nem a pénztárca és az idő irányít mindent. Még ha nem is értjük mindig egymást, az emberek segítenek."
Sok belgának lett Magyarország a második hazája.  Amikor azt kérdezzük, számítanak-e arra, hogy egy nap visszatérnek Belgiumba, Marleen világosan fogalmaz: "Magyarország az új otthonunk". Férje, Jef véleménye ugyanez. "Még ha túl öreg is leszek ahhoz, hogy a kertet megműveljem, itt maradunk. Ha pedig tényleg nem megy, Budapestre költözünk öreg napjainkra".


Ariane De Borger

2016. január 27., szerda

A kormányok és média együtt hazudnak



1./ Amikor francia sajtó leírta a jan. 23-i Calais-i migránsokkal szimpatizáló tüntetést, azt olvashattuk fényképpel illusztrálva, hogy egy ott élő lakosnak «elege lett a barbár hordából, fegyverrel a kezében bátran eléjük állt». A mesével csak az a gond, hogy a bátor polgár valójában egy közismert neonáci (ez eset kivételével minden alkalommal kihansúlyozza maga is), a fegyvere pedig – a prefektúra vizsgálata alapján – «fapuska»…  

2./ A «magyar királyi» Kossuth rádió hireit hallgatva: «Belgiumban egy polgármester megtiltotta, hogy migránsok látogassák a helyi uszodát amiatt, mert a bevándorlók zaklatták a kislányokat». Ennyi a hír, holott tovább is van. Folytatásként kiderült, hogy a – megfelelően rasszista – polgármester csak készült erre a lépésre, megtudtuk, hogy szó sem volt agresszióról, egy  megvádolt – valóban bevándorló – férfi a csúszdán lecsúszó fuldokló kislányt mentette ki …

3./ Egyik újságunk azzal foglalkozik, hogy az autóipar munkáltatói mennyire «meghallják» dolgozóik béremelési óhajait. Egyik példa a cikkben: «az AvtoVAZ minden dolgozójának 6 %-kal emelkedik a bére, ami 153 ezer Ft-nyi rubelt jelent». Félórával korábbi hírünk autentikus forrásból (az MPRA szakszervezet fiataljai és Togliattiban élő melósok: Ivan Ovszjannyikov, Pjotr Zolotarjov és Anton Vecskunyin írják):
«A gépjárműiparág széthullásának krónikája
A Szamarai területen valami olyasmi zajlik, ami egy helyi humanitárius katasztófával határos. Az AvtoVAZagregát üzem másfél ezer elbocsájtott dolgozója és azok családja egy szempillantás alatt esett a nélkülözés legmélyebb bugyrába. A dolgozók nyár óta nem kaptak fizetést.  Az utcára került embereknél kikapcsolták a kommunális szolgáltatásokat, pénzbeszedők fenyegetik őket. Az üzemen kívüli sztrájk áldozatai között már megtörténtek az első öngyilkosságok. Amíg a Togliatti-beli autógyáróriás egyik kulcsszerepet játszó beszállítója ellen csődeljárás folyik, a munkások arról tudósítanak, hogy a gyár berendezéseit fémhulladékként adják el. A vállalat formálisan leállt, március 1-jével megszűnik. Ezidejűleg a független szakszervezetek további csődökkel számolnak az AvtoVAZ beszállítói körében.»


Ez még Orbánnak nem jutott eszébe!

Kötelező civilszolgálat: egy egész nemzedék prekaritásra itéltetik
Havi 573 euróért! 
Jan 11-én (a terrortámadások ürügyén elrendelt) rendkívüli álllapotok alatt François Hollande köztársasági elnök deklarálta, hogy be szándékozza vezetni a civilszolgálatot


2018-ban a 16 - 25 év közötti fiatalok felének, évente 350 000 fiatalnak kell már ilyen szolgálatot teljesíteni, azután 2020 után fokozatosan a teljes fiatalságnak – jelentette be – «a nemzet nem létezik az állampolgárok részvétele, elkötelezettsége nélkül».
Az Hollande-Valls kormány milliárdokat költ háborúra, egyre több katonát küld Szíriába, Irakba, Maliba és a francia fiatalokat toborz ágyútölteléknek. Eurómilliárdok mennek háborúra, prekaritás jut a fiatalságnak.
Hollande bejelentette, hogy ez a szolgálat a közszolgáltatások rendelkezésére is áll, a fiatalok helyettesítik a tisztviselőket – nyomorszintű jövedelem fejében.  A szerződés szerint két kategóriában nettó 467,34 eurót fizet nekik az állam (munkaóráktól függetlenül), ehhez tesz hozzá a fogadószervezet 106,31 eurót. Hogyan lehet megélni 573 euróból, jogok és garanciák nélkül (mert a munkatörvénykönyv sem vonatkozna rájuk)?

Az elképzelés szépen illik ahhoz a kormányzati szándékhoz, amely szét akarja verni a – jelenleg még a munkatörvényköny tartalmazta – kollektív jogokat. Minden diplomásnak is teljesítenie kell bizonyos mennyiségű állampolgári szolgálatot, tette hozzá Hollande, valamint fel akar állítani egy «állampolgári tartalékos állományt», «fegyverek nélküli polgári hadsereget, amely néhány óra alatt mozgósítható válság esetén, hogy a közigazgatást segítse», mindez persze önkéntesen! 

Rendszerváltás- ezt akartuk?


„A vidék tudatos leépitése” 

Videófelvétel azoknak, aki nem lehettek jelen...

https://www.youtube.com/watch?v=I4ausE5jslk&feature=youtu.be

2016. január 26., kedd

Szimpátiatüntetés



FELHÍVÁS rendhagyó FOGADÓÓRÁRA! 

Magyarország jelenlegi Kormánya átgondolatlan oktatáspolitikájával, mérhetetlen mennyiségű folyamatos forráskivonásaival, egyeztetés nélküli, rendezetlen jogszabályaival gyermekeink alapvető alkotmányos jogait sodorja veszélybe! 
Amennyiben a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Tantestületének levelében is megfogalmazott problémák nem oldódnak meg,tanítványaink jövője – s ezzel Magyarország jövője – kilátástalanná válhat! 
Tisztelt Szülők, Nagyszülők, Diákok és Oktatásban Dolgozók! 

Várjuk Önöket egy sétával egybekötött szülő-diák-tanár találkozóra és a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Tantestületének kezdeményezése melletti  szimpátia-tüntetésre.

A FOGADÓÓRA időpontja: 2016. február 3-án (szerdán) 16.15 - 18.30
Program:
  • 16.15 - 16.30 - gyülekező a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Sportcsarnoka előtt, a gimnázium épületével szemközti oldalon
    • 3525 Miskolc, Tizeshonvéd u. 21. 
  • 16.30  17.30 - szülők, nagyszülők, diákok és a közszférában dolgozók közös sétája, fáklyás felvonulása a Hősök terére. 
    • Útvonal: Tizeshonvéd u. 21. – Hunyadi János u. – Városház tér (fáklyagyújtás) – Széchenyi István u. (sétálóutca) – Miskolci Nemzeti Színház – Déryné u. – Hősök tere 
  • 17.30 – 18.30 - a Hősök terén tájékoztató, eszmecsere a szülők, nagyszülők, diákok, pedagógusok és a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek részvételével. 

Autonóm Területi Szakszervezet 
Magyar Zeneművészek és Táncpedagógusok Szakszervezete 
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 
Pedagógusok Szakszervezete  
Szakszervezetek Eg

2016. január 24., vasárnap

A múlt héten olvastuk



A szegénységi küszöböt a jövedelmek médiánértékéhez arányosan kalkulálják (annak 60 %-a).
Ez a küszöb 2011-ben az Eurostat mérései szerint Norvégiában 1.286 euró volt, Ausztriában 1.025 €, Franciao-ban 935 (14,4 % volt a szegények aránya). Nagy-Britanniában havi 882 euró és a népesség 16,2 %-át érinti A küszöb Európa déli országaiban alacsonyabb: Görögországban 497 euró, Portugáliában 478 euró, Spanyolországban és Olaszországban 616 illetve 780 euró.
A foglalkoztatás új formái (pl. a „mini-állások” Németországban, a „nulla-órás szerződések” Nagy-Britanniában vagy a „lehívható” szerződések Hollandiában) azt jelentik, hogy nincs jövedelmi biztonság, megfelelő bér és nyugdíj, szociális védelem. Németországban 2013-ban 15 %-ra ugrott a szegénység 12,5 millió személyt érintve. A német ipar exportrekordokat döntöget, de még a 2015 elején bevezetett minimálbér (óránként bruttó 8,50 €) sem változtat a tényeken, a 892 euró alatti jövedelem már a szegénység kategóriájába tartozik.
Romániában 180 euró és 22,6 % a szegény. A legszegényebb magyarok a társadalom egyharmadát teszik ki. Jelentős hányaduk cigány (65% tartozik a népesség alsó jövedelmi egytizedéhez, és 80 százalék az alsó egyötödéhez), a legszegényebb magyarok kétharmada viszont nem cigány.
A mélyszegénység (a médian-jövedelem 40 %-a) Romániában 120 , Bulgáriában 193 euró és Magyarországon 246 euró. Norvégiában 857 , Ausztriában 683 , Svédországban 656 . Franciaországban 623 euró, Nagy-Britanniában 588 euró, Németországban 633 .

2015. január–novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 245 500 forint volt, tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkáltatói terhek 28,5 %, a munkavállalóé pedig 35,5 % (adókedvezmény nélkül).

A világ 62 leggazdagabb embere mára akkora vagyonnal rendelkezik, mint mintegy 3,5 milliárd, a Föld lakosságának szegényebbik fele. A leggazdagaabbak majdnem fele az Egyesült Államokban él, 17-en európaiak, míg a többiek - többek között - olyan országokból származnak, mint Kína, Brazília, Mexikó, Japán vagy Szaúd-Arábia.



Jordan Croeisaerdt 32 éves belga vasúti dolgozónak 1.700 eurót kell fizetnie, mert tagja volt a jan. 6-i sztrájkőrségnek Brüsszelben. Ilyen szankciót még soha nem alkalmaztak a sztrájkolók ellen… 



A magyar állam azért vette meg a totálisan zombi állapotban lévő MKB-t a bajor Bayerische Landesbanktól – piaci vélemények szerint nagyjából kétszeres árat fizetve a magyar pénzügyi történelem legnagyobb pénznyelőjéért –, mert az külföldi tulajdonban volt. Most pedig, ha az értesülés igaz, ki akarják árusítani a kínaiaknak.



Szabad választások? «Ha Salgótarján három éven belül nem tudja elnyerni a település-, energetikai és vállalkozásfejlesztésre fordítható uniós forrásokat, utána már nem lesz módja pótolni, ezért az a tét, hogy olyan polgármestere legyen a városnak, aki együtt tud dolgozni a kormánnyal - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden Salgótarjánban» - olvashatjuk a magyarhirlap.hu oldalon.






2016. január 15., péntek

Kaleidoszkóp



   A magyar kormány úgymond "jelentős terrorveszély esetén" hatvan napra kontroll nélkül korlátozhatná az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását (a Jobbik meghurrázta).
  Tegnapelőtt a francia bíróság a Goodyear d’Amiens-Nord 8 volt dolgozóját 9 hónap börtönre itélte, mivel azok a 2014-ben bezárásra szánt üzemben az igazgatóság tagjait 30 óra hosszat elzárták. A multinacionális vállalat ellen, amely nyomorra kázhoztatja többezer dolgozó családját, természetesen semmilyen eljárás nem folyik. Szolidarítás francia társainkkal a demokráciára nézve nyugtalanító itélet elleni küzdelemben!
  Belgium kormányát az Európai Bizottság felszólította, hogy a 35 multinacionális nagyvállalatnak nyújtott 700 millió eurós adókedvezményt szedje be. Az illetékes miniszter: "mindent megteszek, hogy ennek hatását csökkentsem", vagyis annak érdekében, hogy a multiknak mégse kelljen fizetniük. Azokat az EU-követeléseket természetesen elfogadja, hogy további szigorításokat hajtsanak végre, a nyugdíjkorhatárt 67 évre emeljék, a bérindexálást felfüggesszék, stb…

     Pekingi egyetemi kutatók mutatnak rá, hogy Kínában a szegények és gazdagok közötti egyenlőtlenség nagyobb, mint az Egyesült Államokban! Dél-Afrikában és Brazíliában pedig még ennél is nagyobb. Kínában a kommunista part tartja kezében a hatalmat, a Dél-afrikai köztársaságban is  kormányalkotó erő a kommunista párt, Brazíliában pedig a Dolgozók Pártja. A munkásállamban a (párt)bürokrácia vagy egyre inkább a globális tőkésosztály szervezete lesz és visszaveti az országot a kapitalizmusba; vagy a munkásosztály eltapossa a bürokráciát és utat nyit a szocializmus felé” - írta Trockij 1938-ban.