2012. július 29., vasárnap

Nemzetközi információk


Nemzetközi információk
ùj széria 84. sz. (453)



PORTUGÁLIA




Nemzeti mozgalom a trojka (IMF-EU-EKB)  memorandumának visszavonásáért

http://proibicaodosdespedimentos.blogspot.com

Correspondência para: R. de Santo António da Glória, 52-B, cave C, 1250 -217 LISBOA


Szakítás a trojka memorandumával – azért, hogy a portugál nép vegye kezébe sorsa irányítását az iskolákban, az egészségügyi intézményekben, önkormányzatoknál, s minden munkahelyen

Pedagógusok ezrei tüntettek egységben legnagyobb szakszervezetükkel, a FENPROF-fal és egyhangùlag megerősítették: «Tanítani akarunk, nem kivándorolni!»

Mobilizációjuk az első válasz a pedagógusok ezreit elbocsátani szándékozó kormányintézkedésre, mely a közoktatást szétzilálja, eltorzítja a trojka követelte memorandum költségvetési megnyirbálásaival (az oktatás büdzséjének a GDP 5,1%-ról 3,8%-ra csökkentésével).

Hasonló az orvosok helyzete – miután történelmük legnagyobb sztrájkját  vitték véghez –, követelik előmenetelük tiszteletben tartását, képzésük garanciáit, minőségi munkájuk feltételeit. Szakszervezetükkel együtt nem fogadják el mindezek felcserélését a ’legolcsóbb’ kritérium alapján a kiválasztott vállalkozásokkal kötendő egyéni szerződésekre.

Az ápolók mozgalma is megtagadja a trojka memorandumát, melynek következtében  – ugyanilyen kritérium alapján – órákban meghatározott időszakos munkára akarják felvenni őket.

Ahogy Paulo Mendo, a PSD (szociáldemokrata) kormány volt egészségügyi minisztere megerősíti: «ami a világ egyik legjobbjának és legolcsóbbjának tartott egészségügyét ezer millió eurós költségvetési csökkentés követelésével meg akarja semmisíteni, azt ùgy hívják, hogy trojka».

Ez a két esemény megerősíti azt, amely minden korábbi dolgozói mobilizáció és ellenállás része (ideértve a szakszervezeti tömörülések két utóbbi nagy sztrájkját is): nemzeti mozgósítás kell a portugál dolgozók munka és szociális jogainak garantálásáert, visszaszerzéséért, és a trojka memorandumával való szakításhoz, a kormány lemondásához és a dolgozó népet képviselő kormány felállításához.

A «trojka» a hangsùlyt arra a követelésre fekteti, hogy a kormánynak még kevesebbet kell szánnia a közszolgáltatásokra. A tisztviselői bérek és a nyugdíjak megnyirbálásával akarja betömni a pénzügyi szervezetek milliárdos megsegítésével okozott lyukat a költségvetésben. Ezt az Alkotmánybíróság is illegálisnak minősítette. A trojka most pedig a munka törvényeit, főként a kollektív szerződéseket vette célba.


A «Mozgalom a trojka memorandumának visszavonásáért» koordinációja megerősíti eltökéltségét egy valódi szocialista politika megvalósításáért, ezért a célért az osztály egységfrontjának ùtján járó munkásaktívák hálózatát hozza létre.

Lisszabon, 2012 jùl. 16.


BURUNDI



Országos konferencia a kávé-ágazat újraállamosításáért


A Tribune Libre des Travailleurs 43-as számában publikálta a Commune Buyengero termelői panaszát a kávé árának eséséről. Mára pedig – az ágazat privatizálása miatt – 1 kg felvásárlárlási ára 490-ről 300 burundi frankra csökkent.

A kávé-ágazat újraállamosításáért alakult ideiglenes bizottság júniusban felhívta az ország mértékadó személyiségeit tanácskozás megtartására e témában.

«… kampányt folytatunk annak érdekében, hogy konferencia kezdődjék az állam exportbevételének több mint 80 %-át biztosító kávéágazat újraállamosításáról. A teljes szektort privatizálták a multinacionális vállalatok javára. Ez okozza azt, hogy az ország soha nem látott pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságba került.

A Bizottság szerint az államosítás alapvető, életbevágó kérdés Burundi népe és országa számára. Költségvetésünk egyedül a nemzetközi intézmények igényétől függ, melyek a nép érdekeivel ellentétes, nyomorba és munkanélküliségbe vezető politikát diktálnak. Erőink egyesítése révén elérhetjük azt, amit a burundiak várnak tőlünk, békét és megélhetést.


A Bizottság részéről: Alexandre HAKIZUMUKAMA, Munkanélküliek Egyesülete

Paul NKUNZIMANA, a Parti des Travailleurs et de la Démocratie -PTD-TWUNGURUNANI elnöke

Jean-Marie NIYOMWUNGERE, Collectif des Associations Provinciales des Etudiants du Burundi–CAPE (Diákegyesületek)»


TUNÉZIA

Beszélgetés (első rész)

Hacine Abassi, az UGTT szakszervezeti tömörülés főtitkárával

“A forradalom kezdetétől az UGTT védte azt”

-         2011 decemberében megválasztottak főtitkárnak Tabarkában. Ezt a kongresszust a Ben Ali diktátort elzavaró forradalom másnapján tartottátok, tudomásom szerint az UGTT első demokratikus kongresszusaként a gafsai óta, amelyet az 1978 januári általános sztrájk kísért.

-         Hacine Abbassi: Először is meg kell mondanom, hogy nem ez volt az egyetlen demokratikus kongresszus – volt ilyen, annak ellenére, hogy a demokrácia éveken át hiányzott, az is előfordult, hogy a rendszernek a szakszervezeti vezetésre gyakorolt kontrollját sikerült megkerülni. A XVI. kongresszus pl. 1984-ben nagyon fontos volt, mert a kormány liberális fordulata, a nemzetközi intézmények strukturális kiigazításai ellen foglalt állást, mely Tunéziát a privatizációkra kötelezte. A gazdasági protekcionizmusról ekkor tért át az ország a liberális gazdaságpolitikára, amelyet az UGTT ùgy értékelt, hogy az az országot tönkre fogja tenni. A kormány nagyon is jól megértette, hogy az UGTT felemelte szavát ellene. El kellett hallgattatnia, le kellett tartóztatnia a szakszervezeti felelősöket, meg kellett ezt torolja. Nem volt ritka jelenség történetünkben. Ez a kongresszus még a Bourguiba-Mzali-kormány politikája ellen irányult. Attól kezdve, hogy a kormány és a nemzetközi szervezetek strukturális kiigazításai követelte liberális gazdaságpolitika elindult és a Ben Ali-féle államcsíny győzött, bizottság alakult, hogy az UGTT legitim vezetőit kerüljenek a szakszervezet élére. De ez csak egy manőver volt, és minden manőver természete olyan, hogy a dolgozóktól való eltávolodást szolgálja. Az 1989-es sousse-i kongresszus óta nem volt demokratikus szakszervezeti élet, a manipulációk és az eredmények meghamisítása lett a szabály.  Ez az oka annak, hogy az aktivisták nem hittek a választási hadműveletekben sem. Mert a főtitkár,  Ismail Sahbani (1) protezsálta lista «győzött» már a kongresszus előtt. De az UGTT belső aktivista ereje folytatta a korrupció és szolgalelkűség elleni harcot. Meg kell mondani, nehéz korszak volt, sok aktivistát vesztettünk, de a bázisunk ellenállt (a kongresszusokat rendre el kellett halasztani határozatképtelenség miatt). Sahbani távozása után a demokratikus élet helyreállt.

-         Az UGTT élő szervezet. Hosszú történelme bizonyítja, hogy a hatalom minden szándéka ellenére nem hasonult ahhoz, a dolgozók szószólója maradt.

        Minden olyan időszakban, melyben az UGTT erős volt, az ország jelentősen előre haladt;  és fordítva, az UGTT is válságba került, amikor az ország válságon ment keresztül – vagy azért, mert «befogták a száját», vagy mint az 1690-70-es években és a 80-as évek végén, amikor militarizálták. A hatalomnak sikerült elfogadtatni programjait bizonyos szakszervezeti vezetőkre támaszkodva. De a bázis struktúrájában sosem szűnt meg a szakszervezeti harc. Ez tette lehetővé, hogy az UGTT a motor szerepét játszotta az 1978-as általános sztrájkban, az 1986-os válságban és a forradalmi folyamatban is. A kezdetektől védte azt, helyiségeit rendelkezésre bocsájtotta, kereteket adott. Szektoriális sztrájkok előzték a regionálisokat, majd általános sztrájkba csapott, amely elkergette Ben Alit.

-         A tabarkai kongresszus 2011 decemberében számos határozatot hozott ami a gazdaságot, a privatizáció leállítását, az adósságfizetés megtagadását, a korrupcióval leszámolást, az igazságügy függetlenségét illeti, (Szíriával kapcsolatban) a nép önmeghatározását és mindenfajta idegen beavatkozást illetően. De az  Ennahda dirigálta koalíciós kormány nem követi ezt a távlatot, sem gazdasági téren, sem azzal, hogy ne nyújtson támogatást az imperialista erők szíriai beavatkozásába.

-         Mint minden kongresszus határozatai, a tabarkai esetében is az a célunk, hogy a leghamarabb teljesüljenek. Az ország gazdasága privatizációs politikára épült. Amit jelenleg követelünk, az ennek felszámolása, hiszen nemhogy munkahelyeket nem hozott létre, hanem éppen ellenkezőleg történt. Az államnak magának gazdasági szereplőnek kell lennie. A magánkézre adás vezetett a katasztrófához. Ahogyan követeljük, a Ben Ali-Trabelsi klán által megkaparintott vállalatokat vissza kell venni köztulajdonba. A tabarkai kongesszus óta nincs ùjabb privatizáció. Nem hagyjuk.

(1)  Ismail Sahbani jelenleg a forradalom alatt létrehozott sárga UTT szakszervezet főtitkára.



Cicr – 28, rue des Petites Ecuries 75010 Paris
Tél : 06 86 02 22 04
E-Mail : comiteintercontrelarepression@voila.fr


2012. jùl. 24-i kommüniké

Tárgy: szakszervezetellenes megtorlás Guadeloupe-ban

A Cicr, a Nemzetközi Bizottság a Megtorlás Ellen (a szakszervezeti és politikai jogok védelmében) jún. 5-én levelet intézett Christiane Taubira igazságügyi miniszterhez, a guadeloupe-i szakszervezeti felelősöket és aktivistákat, különösen az  Union générale des travailleurs de Guadeloupe (UGTG) tömörüléshez tartozókat ért megtorlás ügyében.

Franciaországban több, mint ezer munkásaktíva és demokrata már korábban a miniszterasszonyhoz fordult, ezzel egyidőben a Cicr összejöveteleket tartott Lyonban, Nantes-ban, Párizsban, Lille-ben, Limoges-ban az UGTG főtitkára, Elie Domota jelenlétében. A szakszervezeti mozgalom kifejezte mélységes aggodalmát eme megtorláshullám kapcsán, kérte azonnali leállítását – megfelelően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvencióinak, melyet Franciaország is aláírt.
Hélène Rubinstein-Carrera, a Cicr keretében működő ügyvéd több hete kapcsolatba lépett az igazságügyi minisztériummal, hogy a Cicr és a szakszervezetek delegációját fogadják.

Az idő sürget. Elie Domota beszámolt, hogy az UGTG 77 felelősét és aktivistáját idézték 2012 első félévében bíróság elé. A minisztériumnak – annak kérésére – benyùjtottuk a kérést, de telefonhívásaink és írásbeli érdeklődésünk ellenére még mindig nem jelölték meg a delegáció fogadásának időpontját. Ezúton ismételjük meg kérésünket küldöttségünk fogadására.

Gérard Bauvert, titkár



Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com




Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse

2012. július 28., szombat

LONDON: olimpiai vagy ... ostromlott város ????




A 2012-es Nyári Olmpiai Játékok júl. 27-én kezdődtek és aug. 12-ig tartanak Londonban. Ez az első olyan város, mely (1908 és 1948 után) harmadszor fogadja a Játékokat.   

A biztonságot, antiterrorista hisztéria kíséretében, az utcán állandóan tankok őrzik, az épületek tetején géppuskafészkek, rakétavetők, a levegőben helikopterek, a vizeken őrhajók, s 40.000 embert mozgósítottak a „demokrácia » kapitalista védelmezői. A több évtizede  a világ minden táján harcban álló «szabad világ» kreálta a hisztériát, a félelmet és most eljátsza a veszélyben forgó áldozatot.
Érdekes, az Olimpiai Bizottság hogyan mehetett bele, hogy egy ostromlott város körülményei között rendezzék a játékokat, és az összesereglett sportolók sem tiltakoznak?
Ideértve a sportot is, az egész tőkés világ ostromlott erőd, saját imperialista uralkodásának, fosztogató, agresszív politikájának, kizsákmányolásának gyümölcseként. Az amerikai-NATO-nyugati nagyhatalmi világ fél…
RoRo

Közlekedés
A 7,5 milliárd eurós (6,5 milliárd fontsterling) beruházás ellenére káosz fenyegeti. Állandóak a késések, csúcsidőben több órás a várakozás, A tömegközlekedésben sztrájkok készülődnek (a metró dolgozói már elérték a túlmunka kompenzálására 850 £-os prémiumukat, a buszsofőrök még várják, mert az olimpiát kiszolgáló 21 társaság elutasította 500 £-os prémiumkérésüket; a legnagyobb szakszervezet, a UNITE konzultált bázisával és sztrájkra készül)..
Biztonság
690 millió euró (553 millió £) költséggel mobilizáltak 17.000 katonát, 12.000 rendőrt, 13.200 biztonsági őrt és 3.000 önkéntest. Ehhez adjuk hozzá a főváros biztonsága érdekében készenlétben álló harci repülőket, tengeri hajókat, a 690 millió euró (553 milli £) értékű föld-levegő rakétákat. (Két héttel a nyitás előtt a G4S nevű biztonsági alvállalkozó közölte, hogy nem tudja a szükséges 10.400 őrt garantálni – 10-20 millió £-os büntetés vár rá, mert nem teljesítette 284 millió £-os kötelezvényét –, s így a hadseregből kell biztosítani 4.700 kiegészítő személyt).  
Wenlock és Mandeville, a Játékok hivatalos kabalafiguráinak 89 millió £-t kellene hozzanak. Egy dolgozói érdekvédő szervezet felfedte, hogy gyalázatos munkakörülmények között készítették őket – Kínában (a naponta alig 7 eurót kereső munkások 120 óránál is többet dolgoztak havonta, messze a legális munkaidőn felül, káros vegyianyagoknak kitéve, védőfelszerelés nélkül). Botrán: az Olimpiai Bizottság etikai elveket csak hirdeti, de betartására fütyül. Gyanús kambodzsai Adidasok is ugyanezt a vádat támasztják alá (a Phnom Penh melletti üzemben napi 10 órát dolgoznak havi 120 dollárért, vagyis 98 euróért). A Londonban nem kevesebb, mint 115 milliónyi bevételt remélő Adidas azt bizonygatja, hogy megfelel az Olimpiai Bizottság követelményeinek…
Feketepiaci belépőjegyek
A hivatalosan jegyet vásárlóknak ez 25- 1.230 euró közötti összegbe kerül, de a Sunday Times (álcázott) riporterei 54 ország 30 ügynökségével kapcsolatva lépve kiderítették, hogy vannak meg jegyeik – aranyáron, illegálisan (pl. a hivatalos szerb eladó 1.500 jegyet kínált 99.000 euróért).
Bádogváros  a személyzetnek
«Spartakuszi körülmények» várnak azokra, akik a takarítást végzik az olimpiai helyszínén. Pangó víz által elöntött konténerekben tizesével alszanak – ezt persze a nagyközönség nem láthatja. Nagyszámban külföldről jöttek, egy WC jut 25 emberre, egy zuhanyzó 75-re. Ezért fizetnek napi 18 £-t (22,14 euró). A «táborozást» intéző vállalat azt állítja, az időszakos elszállásra vonakozó rendelkezések szerint járt el. Egyik vezetője: "senkit sem erőltetünk, hogy maradjon. Ahonnan ezek az emberek jönnek, nagyon magas a munkanélküliség, örülnek, hogy jöhetnek."
Szponzorok
Közöttük van az 1984-es bhopali (India) katasztrófa okozója, a Union Carbide utóda, a Dow Chemical (a toxikus gáz 3500 áldozatot követelt azonnal, ezután 15000-en a belélegzett gázok miatti betegségekben pusztultak el, egészében 800.000 embert érint). A tiltakozások ellenére a Dow Chemical megmaradt szponzorként.

(adatok a Le Vif hetilapból)



2012. július 27., péntek

Hírek és kommentek


„A mostani fiatalok többségéből hiányzik a munka becsülete” – nyilatkozta Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke, szerinte ugyanis a diákok a zsebpénz miatt  szívesebben vállalnak részmunkaidős állásokat, például eladóit vagy árufeltöltőit, de ezeket a munkákat főállásban már nem végeznék – Csaposs Noémi gondolt-e arra, hogy ezek a részmunkás állások valójában csak zsebpénzre elegendők ?

Milliókat tolt bele a kormány, most 400 embert küldhetnek el a Sanyótól A beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta? Nem, a Sanyót támogatta!

"A bürokraták az én katonáim" – mondta Orbán – azok igen.
Szintén Orbán : «A nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán halad, Közép-Európának hatalmas felívelési esélyei vannak » – «félázsiai népséggel»?

Az állam segít a gyógyszerészeknek, hogy megvegyék a patikák többségi tulajdonát  – állami garanciával beáll az új patikusréteg tulajdonszerzése mögé, és az adófizetőknek kell állniuk a cechet.

Az IMF üdvözli a kormány elkötelezettségét a felülvizsgált konvergenciaprogramban 2012-re, 2013-ra kitűzött gazdasági célokkal kapcsolatban, a jelenleg folytatott monetáris politikai irányvonalat továbbra is megfelelőnek tartja, ugyanakkor megjegyzi, hogy rendkívül fontosak a bankrendszer stabilitását helyreállító reformok – persze nem diktál, csak «felülvizsgál», «megfelelőnek tart» és «megjegyez».

Demján szerint beruházási alapot kellene létrehozni, 2000 milliárd forint kerettel, melyet négy év alatt kellene feltőkésíteni, minden évben 500 milliárddal – biztos jó buli lenne neki, még egy rakat állami segítség a cégeihez.

Balogh Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a Kanadából visszatérő romák problémáját elsősorban az érintetteknek kell megoldaniuk – lássák már be, hogy itthon sokkal jobban élhetnek, mint Kanadában!

A gazdagok élnek vissza a lehetőséggel és különféle cselekkel szereznek jachtjaiknak engedélyt – mert olyan sokan vannak, hogy lehetetlen ellenőrizni őket.
Orbán: «Matolcsy hazajön, így én elmehetek» – ne várd meg, menjél!

2012. július 26., csütörtök

Európa

Európai            
/ 2012. július 21. szombat                               
Nem ölelnek, ölnek,
ahogyan történnek a dolgok.
Amiként kezdtem,
úgy működik sorsom:
margóra lökve,
távol a tisztelt háztól,
kimaradok a jogosztásból
mindig és megint.
Szellemi putri,
pestises akól,
aki alant van,
csak az lakol,
balek és lator,
szinesbőrű, vagonlakó
magyar magyar,
leköphető és szétverhető
európai vagyok.

Felsőoktatás


Káosz a felsőoktatásban: dilettánsok kezében a jövőnk!
/ 2012. július 23. hétfő
A Magyar Szolidaritás Mozgalom Ifjúsági tagozata július 9-én petíciót nyújtott át az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárságának vezetőjének, Dr. Hoffmann Rózsának, amelyben arra kérik: az illetékes parlamenti bizottság vonja vissza az ún. röghöz kötésre vonatkozó törvényt. Az államtitkár asszony nem reagált a petícióra, viszont a sajtóban azt nyilatkozta: „A fiataloknak hálásnak kell lenniük az államnak, hogy hitel felvétele nélkül tanulhatnak.”

Mennyit költünk a felsőoktatásra                     

Az államtitkár asszony szerint úgy igazságos, hogy akinek az állam fizeti felsőfokú tanulmányait, valamit adjon vissza az államnak. Csakhogy az állami ösztöndíjas hallgatók már előre megdolgoztak az ösztöndíjért: teljesítményükkel bekerültek abba a szűk keretbe, akik „ingyen” tanulhatnak. Nem tartjuk igazságosnak, hogy ezek után újabb feltételeket támasszanak, s a szabad, határokon átívelő munkavállalásban korlátozzák őket.
Emellett Hoffmann Rózsa arra is utal válaszában, hogy az üzleti életben is szokásos hasonló szerződéseket kötni. Valóban így van. De ha az adott cég nem tud (megfelelő) munkát biztosítani az általa anyagilag támogatott diplomásnak, akkor a szerződés hatályát veszti!
Magyarország azonban nem egy cég. Az ország még nem zártkörű részvénytársaság! Ezért nem is működhet úgy, ahogy egy üzleti vállalkozás. Az állampolgárság, bár a Fidesz Rt. szeretné, nem egyenlő egy alkalmazotti státusszal. Az államnak is vannak kötelességei az állampolgárral szemben! Ám ha mégis ragaszkodnak a Magyarország Zrt. elképzeléshez, akkor tudniuk kell, hogy ha egy vállalatot rosszul vezetnek, ha a vállalat veszteséget termel, akkor a vezetőket le kell váltani. És a fent említett „cég” teljesítménye két éve folyamatosan romlik!
Amennyiben egy mondatban akarnánk összefoglalni az új oktatási koncepció célját, akkor az egy kevesebb forrásból működő, a mainál szűkebb létszámot befogadó, és azt a rövidtávú munkaerő-piaci igények szerint képző felsőoktatás kialakítása irányába mutat. Ezt támasztja alá, hogy a 2009-es költségvetésből 252 milliárd forintot kapott a felsőoktatás, míg ez az összeg 2012-re 157 milliárd forintra apadt, a 2013-as terv pedig 134 milliárd forint! Ez a 2009-es sarokszámhoz képest közel 47%-os csökkenés. Amennyiben ez a tendencia érvényesül a következő években, akkor 2017-re megszűnne a felsőoktatás normatív támogatása az állam részéről. A hiányzó forrást úgy növelhetik az intézmények, hogy a törvény által lehetővé tett önköltségi szintre emelik a költségtérítéses oktatás díját. Ez a gyakorlatban akár maximumra emelkedő tandíjat – az állam teljes kivonulását eredményezheti az oktatás világából.
További probléma, hogy nincs nyilvános adat a felsőoktatás működtetéséről és a működéshez szükséges sarokszámokról. Nem tudjuk, hogy mi mennyibe kerül a felsőoktatás rendszerén belül, így azt sem, hogy milyen irányú és milyen mértékű fejlesztéseket kellene végrehajtani versenyképességünk fenntartásához. Ez két okból történhetett meg: vagy már most beláthatatlan következményei vannak a forráselvonásnak, vagy nem is készültek ilyen felmérések. Kijelentjük, hogy hatástanulmányok hiányában csak és kizárólag fiskális szempontokon nyugvó döntések születnek a felsőoktatás ügyében.
Mi, a Szolidaritás Mozgalom Ifjúsági Tagozata követeljük a Magyar Kormánytól, hogy tegyék nyilvánossá a felsőoktatási programot megalapozó tanulmányokat, valamint a hatástanulmányokat hogy lássuk: mi a valódi szándékuk! Ha a kormány fél a tömeges elvándorlástól, akkor ne a törvény erejével terelje karámba a fiatalságot, hanem tegye élhetőbbé Magyarországot! Alakítsanak ki olyan oktatási rendszert, ami valódi szolidaritással viseltet az hallgatók felé! Alakítsanak ki olyan felsőoktatási rendszert, ami öntudatra nevel, és teret enged az egyéni elképzeléseknek! Alakítsanak ki olyan felsőoktatási rendszert, ami politika-semleges! Teremtsenek a világpiacon is versenyképes egyetemeket, megfelelő külső és belső működési feltételekkel!
Azt már tudjuk, hogy az államtitkár asszony a szakmai szervezetekkel sem kommunikál, ezért nem lepődtünk meg, hogy mi petíciónkra sem reagált, ezért továbblépünk: egyenesen Orbán Viktorhoz, Magyarország miniszterelnökéhez fordulunk a továbbiakban.
Budapest, 2012. július 23.
Magyar Szolidaritás Mozgalom Ifjúsági Tagozata

2012. július 25., szerda

Romaügy


Cigánytorta        
Szerző: Villás Lajos
/ 2012. július 17. kedd
A rendszerváltás óta minden politikai párt arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi cigányságra költött milliárdok felesleges pénzkidobásnak számítanak. Beszélnek már százmilliárdról is, és arról, hogy bizony változás a témában semmi nincs. Abban megegyeznek, hogy az eddigi módszer tovább nem folytatható, valami mást kell kitalálni. Nem ám a cigányok megsegítésére, NEM! A pénzek lenyúlására, mert eddig bizony az történt, csak a technika változott mindig.

Elszórt pénzek
Már nagyon sokszor beszéltem arról, mennyire felháborodtam, amikor az egyik politikus a következőket mondta: „A cigányokra szánt pénzekből van egy gyönyörűszép torta. Abból ti, cigányok, nem esztek! Az a mienk, abból nem adunk!”
Az EU a romák felzárkóztatására már a csatlakozás előtt igen szép pénzeket küldött Magyarországnak. Voltak is programok, amelyekkel aztán elkábítottak mindenkit. Nagy mesterei voltak a pénzek eltüntetésének a politikai pártok, és ebben egyet is értettek. Nem arról volt itt szó, hogy ki nyúlja le a lóvét, a jobb- vagy a baloldal, a lényeg, hogy a torta szépen feldíszítve mindig az ő asztalukra kerüljön.

CSAPONGNAK A GONDOLATOK.

Belépünk az EU-ba, a nagy, közös EURÓPA HÁZBA. Megyünk majd mi is, cigányok – gondoltuk. Lesz végre jó életünk, munkánk, lakhatásunk, gyermekeinknek színvonalas oktatás. Már megismertük, hogy a Fidesz és a vele szövetségben lévő Lungo Drom milyen módon tettek partvonalon kívülre. Megismertük azokat a roma tragédiákat, amelyek megrázták a világot. A menekültek között voltak olyanok is, akik végül Franciaországban kötöttek ki, de előbb holmi lerobbant kultúrházakban meg barakkokban voltak elszállásolva, mert otthonaikból szökniük kellett. A menekülteket – akik után már akkor is utánanyúltak az illetékesek – maga a miniszterelnök meg a Lungo Drom vezetője hazudtolta meg. A Kanadában védelmet kérőket elkezdték deportálni. Jöttek vissza a megaláztatásba, a keserűségbe és a nyomorba.

TEGYÜNK A RASSZIZMUS ELLEN!

Így hangzott az MSZP választási szlogenje. Voltak is azonnal programok, nem is akármilyenek. Óriási kampányba kezdtek. Pénz volt a romákra, jött abból annyi, hogy nem győzték „elpályáztatni”! Nagyon szép volt, amikor napvilágra került, hogy négyszázötven fő részére ANTIDISZKRIMINÁCIÓS képzést indítanak. Volt nagy öröm, hiszen a beharangozások szerint azok, akik ezen a tanfolyamon részt vesznek, állami intézményekben kapnak majd munkát, és segítik a hivatalokat abban, hogy DISZKRIMINÁCIÓMENTESEN működjenek. Az ország minden részéből jöttek az emberek, az élet minden területéről. Be voltak vonva még a MUNKAÜGYI KÖZPONTOK is! Jaj, de szép látványterv volt!

EURÓPA ÉS A VILÁG ÁTVERÉSE

Az akkori Magyar Köztársaság Parlamentjében azon a napon a képviselői székekben szinte mindenütt „FEKETE EMBEREK” foglaltak helyet. Lehetett ám hallani, hogy na, „Megkezdődött a Parlament elcigányosítása. Most majd ők hozzák a törvényeket.”
Soha nem fogom elfelejteni, hogy a nevem az egyik padban, az első sorokban, valahol a szélen, egy kis táblácskán, jól láthatóan volt elhelyezve. Büszke voltam, hiszen abban a házban lehettem, ahol Deák Ferenc és a nemzet más nagyjai egykoron megszólaltak és az egységről beszéltek. Lám, bekövetkezett, jön egy szebb világ – gondoltuk négyszázötvenen.
Köppen Jürgen, az EU nagykövete, Keleti László romaügyi államtitkár és mások ültek középen. Nagy szavak, óriási beszédek, egy szebb, jobb jövő felvázolása és ígérete annak, hogy ebben az országban most már aztán SOHA TÖBBÉ NEM LESZ MEGENGEDETT A RASSZIMUS! Sokan még könnyeztek is. Átadták az oklevelet, jó munkát, sok sikert kívántak. Peregtek a kamerákban a felvételek és a mikrofonok nem győzték a sok-sok nyilatkozatot. Mi meg vártunk, vártunk a munkalehetőségre, a nagy megmérettetésre.

A PÉNZT ELKÖLTÖTTÉK!
A MUNKAHELYEKBŐL NEM LETT SEMMI!
ISMÉT ÁTVERTEK!

Abban a pillanatban, ahogy aláírták az EU-tagságot, a romákra meg az ANTIRASSZISTA programokra már nem volt szükség. Kaptunk egy értesítést, hogy a tanfolyam nem esik a FEOR alá, ezért a kiadott oklevél munkavállalásra nem jogosít.

JÖTT AZ A BIZONYOS NYOLC ÉV…

…és szinte semmi nem változott. A nyomor lett egyre nagyobb, egyre elviselhetetlenebb. A kormány és a vezető politikusok eltűrték, hogy megalakuljon egy rasszista, antiszemita párt, és annak félkatonai szervezete, a Magyar Gárda. Árnyékra nem vetődünk – mondta az MSZP képviselője, Lendvai Ildikó. Aztán kiderült, hogy ez az árnyék túlnőtt az MSZP-n és túlnőtt minden máson is. Állítólag ismét milliárdokat szántak, de csak szántak a romaprogramokra, de abból mi egy fillért sem láttunk, legfeljebb a KÖZMUNKAPROGRAMOK indultak el. Út a munkába, ahova soha nem értünk el. Ma sincs ez másképpen!

NAGY ÁTVERÉS A FIDESZ ROMAPROGRAMJA

Első lépésben megismételték mindazt, amit megtettek 1998-ban is. Kanadát jól átverték, sikerült bemagyarázniuk, hogy Magyarország biztonságos. Mi pedig hallgatunk, egy büdös szót nem szólunk, nem megyünk ki az utcára, nem kürtöljük szét a világban, hogy már megint átverték Európát és becsapták a VILÁGOT is!

PROGRAMOT LOPTAK?

Emlékezzünk csak! Lesz majd egy olyan roma foglalkoztatott kör, aminek az lesz a feladata, hogy az állami intézményekben megakadályozza a rasszizmust, segítse őket abban, hogy diszkriminációmentesen működjenek. SPANYOLVIASZ, amit most ismét a pofánkba vágnak. Előbb kétezer (elsősorban) asszonyt akartak foglalkoztatni, majd a létszámot ezer főre csökkentették.

SZOCIÁLIS ASSZISZTENSEK

lehetnek, ha elvégeznek egy tanfolyamot körülbelül hat hónap alatt. Elkábítani egy tömeget, elhitetni velük, hogy mindenféle előképzettség nélkül – érettségi sem szükséges – ezt a munkakört majd elláthatják! Emberek, akiknek az írással, olvasással is gondjaik lehetnek, hiszen többségük képzetlen. Hat hónap alatt hogyan fogják behozni azt a hátrányt, ami ehhez a feladathoz szükséges? Hogyan fogják fogadni az intézmények dolgozói, a képzett, diplomás pedagógusok, gyermekvédelmi előadók, védőnők, de ők maguk is, akik ilyen faladatot látnak el? Megannyi kérdés, és válasz nincs. De nincs még konkrét hír sem arról, hogy mikor indul a tanfolyam, azokra kiket vettek fel és konkrétan mik lesznek azok a munkafeladatok, amit majd el kell végezniük.

CSAK MORFONDÍROZOK,

azt még ma szabad! Lesznek majd roma asszonyok, akik kimennek a családokhoz és elkezdik felmérni a létszámot, az iskolai végzettséget, a betegségeket, és mindazon kérdésekre keresik majd a választ – rejtetten, mert tudni nem fognak róla –, amelyekkel a következő választásokon akár az is előfordulhat, hogy a voksoláson nem vehetnek részt. Törvény van rá, hogy ha két orvos kimondja, hogy politikai kérdésben nem dönthet valaki, akkor kap egy cédulát, vagy azt sem, és már meg is fosztották alapvető jogától anélkül, hogy tudna róla. Írtam már erről a NUMERUS CLAUSUS című blogomban, de érdekes módon a romák akkor sem figyeltek fel erre.

ROMA STRATÉGIA,

vagy a pénzek ismételt lenyúlása? Ahogy elnézem, változás továbbra sincs. Van viszont KÖZMUNKA éhbérért, a csókos haverok földjein, és megkezdődnek majd a stadionépítések, miközben a foci is a béka feneke alá került. Szerintem az EU-ból érkező milliárdok, amiket a romák támogatására szántak, valahogy így válnak köddé és vesznek a semmibe.

Arról a bizonyos tortáról a hab ismét a vezető politikusok szája szélét fogja díszíteni.
A tetején pedig ott lesz a közismert „marcigány” is.

Budapest, 2012. VII. 12.

Mi az újság Belgiumban



A termelőeszközök magántulajdonának válsága Belgiumban az előző év hasonló időszakához képest 64%-kal több kollektív elbocsátást hozott az  SPF Economie jelentése szerint. Flandria mélyebben érintett Vallóniánál. Összesen 5452 ilyen jellegű elbocsátásra került sor 2012 első félévében. 
A csődeljárások is emelkedtek 3 %-kal, Flandriában itt is magasabb 7,8%-os. A fémfeldolgozás és a textilipar szenved leginkább.  
A mezőgazdaság aránya a GDP-nek már csak 0,65 %-át hozza. Az 1980-ban még 113.883 gazdaságból 2011-re 39.528 maradt meg. Összesen 1.337.303 hektár területen működik 74.399 személyt foglalkoztatva – folytatja az SPF Economie. (Belgium lakossága meghaladja már a 10 milliót.)


A tejtermelők újra tüntettek Brüsszelben, sokezer hektoliter tejet öntöttek a folyókba, a hétvégén szarvasmarhatenyésztők rendeznek ingyenes hússütést a lakosságnak, mindkét esetben arra mutatva, hogy termelésük veszteséges és végveszélyben vannak. Miközben a fogyasztási árak állandóan növekednek és a nagykereskedelem horribilis összeget zsebel be, a termelőkre egyre alacsonyobb felvásárlási árakat erőltetnek (képünkön egy Aldi bejáratát blokkolja mintegy száz mezőgazdasági dolgozó traktorokkal, tehenekkel).

A Belga hírügynökség közli az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentését:

- Európában jelenleg 17,4 millió álláskeresőt tartanak nyilván, ami 11 %-os munkanélküliségnek felel meg.
- Számuk 4,5 millióval nőhet a következő 4 évben csak az eurózónában, ha nem történik változás.
- Különösen nyugtalanító a fiatalok 22%-os munkanélkülisége, mely Olaszországban, Portugáliában, Szlovákiában 30%-kal, Spanyolországban és Görögoszágban pedig 50%-kal kulminál.
- Az álláskeresők 44%-a több mint egy éve munkanélküli.
Juan Somavia, az ILO főigazgatója rámutatott arra, ha nem lesz radikális politikaváltás, az eddig még legkevésbé érintett országokban is folytatódik ez a tendencia. A tanulmány leszögezi, "egyre inkább világos, a csak a költségvetési szigorításokon alapuló megközelítésnek a munkaerőhelyzetre anélkül lesz hatása, hogy a költségvetési deficitet lényegesen csökkentené".
Az ILO tanulmánya viszont az eddigi neoliberális politikán kívül mást nem ajánl, «gyorsan rendezni kell számos bank fizetőképességét», ami egyszerűen felháborító a bankokba évek óta a közpénzekből átpumpált eurómilliók után… 

2012. július 24., kedd

Csak egy kérdés


Elképesztően sok pénzt, nagyjából 21 ezer milliárd dollárt menekítettek adóparadicsomokba az elmúlt 30 évben világszerte. Ez a szám csak a becslés alsó szintje, az is elképzelhető, hogy az összeg eléri a 32 ezer milliárdot – írja a The Guardian. A felmérést, amelyben Magyarország bekerült a TOP-20 közé már többen ismertették, a privatbankar.hu számolta azt is, hogy mennyi pénz jutna egy főre. Ezen a listán viszont dobogósak vagyunk.

A The Guardian által említett felmérés több adatszolgáltató adataira hivatkozik, úgymint a Tax Justice Network, a Bank of International Settlements és a Nemzetközi Valutaalap. Az ezen szervezetek számain alapuló becslés eredménye nagyon durván ijesztő, hatalmas összeg eltűnését feltételezi azokon az offshore helyeken, amelyek elnyelik a pénzt, mert vonzó célpontjai az ügyeskedőknek (a spekulànsoknak).
Az adóparadicsomokban ugyanis vagy nincs adó, vagy nagyon alacsony a mértéke, illetve ezek a helyek jellemzően névtelenséget biztosítanak a számlatulajdonosoknak. Nem egy esetben külön iparággá alakul a pénzmenekítés, sokszor ügyvédek egész hada segíthet eltüntetni a pénzt az illetékes adóhatóságok elől.
Az egy főre jutó offshore vagyon listáján Magyarország a harmadik helyen van Kuvait és Szingapúr után, amely országok is elsősorban a gazdagságuk és az alacsony lakosságszámuk miatt tudtak minket megelőzni. Ha elosztanánk a Magyarországról kimenekített 242 milliárd dollárt a magyarok között, akkor minden magyar nagyjából 24,243 ezer dollárt kaphatna, ez nagyjából 5,770 millió forint lenne.


Akkor csak egy összetett kérdésünk van : kik, hogyan, mikor menekítették ki ez a csilllagászati összeget;  milyen módon lehet visszaszerezni, és miért nem vonjuk már felelősségre azokat (is), akik lehetővé tették?

Nemzetközi információk


Nemzetközi információk
új széria 83.sz. (452) –2012. júl. 20.
ALGÉRIA
       
Az Algériai Dolgozók Pártja nyilatkozata: riadó!

1962. júl. 1-én, 7 és fél év háború után az algériai nép  népszavazással, 99,7%-os igennel kimondta függetlenségét.
De ha a függetlenség kikiáltása meg is nyitotta az utat a nemzeti szuverenitás felé, paradox módon az egypártrendszer létrejötte gátolta meg a valódi nemzeti felemelkedést.
50 évvel később az algériai nemzet szuverenitása és integritása a tét.
A NATO líbiai katonai beavatkozása óta a Maghreb és Machrek térségét egyre erősebben fenyegeti az USA «arab tavasz» takarója alatti terveinek megfelelően a diszlokáció, a nemzetek szétszórása, olyan reakciós elképzelés, mely az idegen beavatkozás ürügyeként szolgál katonailag és politikailag. A valódi cél Algéria felszabdalása, a nemzeti rekonstrukció leállítása, a 51/49-es algériai-külföldi tulajdonosi arány eltörlése, a munka deregularizációja, devizatartalékaink és nemzeti kincseink kirablása.
Egyiptomban nő a nyugtalanság, Szíria minden nappal mélyebbre merül egy kívülről finanszírozott polgárháborúba, a katonai beavatkozás kirajzolódik a strukturális kiigazítások és az éhség sújtotta Száhel-övezetben, Líbia, Mali káoszba fullad. Az imperialista hatalmak az itteni népek nemzeti kicseire akarják rátenni kezüket, ezért megkérdőjelezve területi egységüket maguk szervezik a rebelliót.
Országunk 2.500 km-en határos Líbiával és Malival. Közvetlenül fenyegetett helyzetbe került, a káosz körbeveszi, mivel Tunézia is veszélyes zsákutcába került, ahol a forradalom elűzte Ben Alit, de a belső ellenforradalom megakadályozza, hogy a nemzetközi tőke politikájával szakítson.
    Nemet az imperialista háborùra! Nemet a külső beavatkozásra!
A PT a nemzeti immunitás megerősítésének ad elsőbbséget. Ezt a szociális problémák rendezésével lehet elérni, nevezetesen a munkanélküliség, a prekaritásos munka, a lakhatás, a nemzeti megbékélés megoldásával és valódi demokrácia megvalósításával.

A legutóbbi választásokon a hivatalos adatok szerint is 70 %-os volt a távolmaradás és érvénytelen szavazás. Tömeges az egypártrendszerrel való szembeállás. Demokratikus szempontból pedig azt mutatja, a nép túlnyomó többsége nem kapott képviseletet (a győztes pártok az összes  választópolgár 8,5%-nak szavazatát kapták). Ezen felül ezek a választások az 1997-es óta a legnagyobb csalásra vallottak, megszegve az 1 személy – egy szavazat egyetemes elvét. Diszkreditálva az államot a hadsereg, a végrehajtó hatalom, és az igazságügy is részt vett ebben a hadműveletben.
A Parti des Travailleurs a nemzeti szuverenitást védi, a nép érdekeit, szakítani akar a strukturális reformokkal és az EU-val kötött szerződésekkel, a privatizációkkal, a perkaritással, fel akarja függeszteni a WTO-val folyó tárgyalásokat, véget akar vetni az egypártrendszernek, demokratikus Alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását követeli. A PT választási kampányában elért lendületét, a népi bizottságok sikerét szankcionálva csak mintegy tucat parlamenti helyet osztottak számunkra. Veszélyes ez a lépés.
Az FLN, a függetlenek és a kis pártok már bejelentették, hogy bátorítani akarják a külföldi tőke beáramlását. Az APN pedig az alkotmányt akarja felülvizsgálni. A kőolajkincsről szóló törvények módosítása napirendjükön van, így ezek államosítása, a nemzeti tulajdon kérdőjeleztetik meg.
A dolgozók jogai is veszélyben forognak, a szakszervezeteké, hogy a munkaerő árát csökkentsék.
Az UGTA vezetése is határozottan elutasítja mindezt, mert ez a demokrácia minimális mértékével is szembekerül.
A mobilizáció folytatódik, sztrájkok kezdődtek, gyűlések folynak. Mert a béremelés elfogadhatatlanul diszkriminatív módon nem érint minden területet, de – az állam kereskedelmi monopolhelyzete megszüntetésével – az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedése folyamatosan erodálja a vásárlóerőt.
A dolgozók a szociális problémák tényleges rendezését akarják, bérük és nyugdíjuk indexációját, védelmüket a spekuláció ellen.
Megerősítjük:
Nem, a kormány nem engedhet a külső nyomásnak, amely imperialista katonai beavatkozásba akarja rángatni. Semmi ilyen háborút nem támogathat.
Nem, a kormány nem adhatja át az IMF-nek, hiába kérte devízatartalékainkat. Az elsőbbség az ipar és mezőgazdaság fellendítése, a vásárlóerő megerősítése, a nyomor és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása, mindenféle prekaritásé. Ez jelenti a nemzeti rekonstrukciót. 
Nem, a kormány megbeszéléseiben nem engedhet a WTO-nak. Mert országunk belépése likvidálná gazdaságunkat.
Nem, a kormány nem hátrálhat ki az 51/49-es törvény, az állam elővételi joga, az ipar és a mezőgazdaság támogatása mögül.
Senki, aki a nemzeti érdekekhez ragaszkodik, nem fogadná el társadalmi-gazdasági vívmányaink visszavonását, a kívülről, a nemzetközi tőke érdekében diktált politikát, a visszatérést a 90-es évek gyászos strukturális kiigazításának időszakába.
Itt az ideje az EU-val kötött társulási szerződés felülvizsgálatának. Mert az EU csak az alkalmat keresi, hogy az élelmezésünkre és gyógyszerellátásunkra tegye a kezét.
A köztársaság elnöke sejttette velünk, hogy 2014-ben nem indul a választáson.  Azonban el kell számoljon a nemzet előtt. Elegendő hatalma van ahhoz, hogy megtegye azokat a lépéseket, amelyekkel a politikai légkört egészségessé teheti, a növekvő aggodalmat lecsillapíthatja, elősegítheti a valódi politikai reformot avval, hogy visszaadja a népnek a szót, hogy az szabadon vitathassa meg azon intézményeinek természetét, amelyekre szüksége van.
Egységes mobilizációt akarunk!
E hónapban ünnepli pártunk megalakulásának 22. évfordulóját. Ez alkalommal deklarálja, hogy minden párttal, minden szakszervezettel akcióegységet fog létrehozni a nemzet, a szuverenitás, a társadalmi-gazdasági vívmányok védelme érdekében. Azokhoz fordul, akik rá szavaztak a törvényhozási választásokon, kéri, vitassák meg az egység kovácsolásának mikéntjét, használják ki az összes demokratikus teret népi egységbizottságokba tömörülve vívmányaink védelméért.
Algír, 2012. jún. 26.
A Parti des travailleurs Politikai Bizottsága

SPANYOLORSZÁG

Az új kiigazítási programmal szemben
A Rajoy-kormány júl. 13-án a Trojka diktátumaként elfogadott egy tövényhatározatot, mely 65 milliárd költségvetési megszorítást irányoz elő az újabb kiigazítási programban.  Az UGT és CCOO szakszervezetek júl. 19-re (számszerűen 80) tüntetésre szólítottak minden nagyvárosba.


Nemet a költségvetési megszorításokra
FES-UGT MADRID (szolgáltatási föderáció)
A kormány elnöke részéről súlyos támadást érte a spanyol társadalom jogait és életkörülményeit.
A költségvetési szigorítás összege, mnitegy «véletlenül» éppen akkora, mint amennyit a nemzetközi szervezetek ítélnek szükségesnek néhány pénzügyi szervezet rendbehozásához. A Rajoy-kormánynak van képe a dolgozók, nyugdíjasok és munkanélküliek meglopásához, Spanyolországot eladósításához, hogy előteremtse pártbarátai Rato, Olivas, stb. közönséges csalásának fedezetét.
Az áfa emelésével minden spanyol életszínvonala és fogyasztása csökken, mert az Inditex vagy a  Santander bank főnöke éppen annyit fizet, mint bármelyikünk,
•              a szolgáltatásokban 18-ról 21%-ra nő.
•              2%-kal az élelemre, a tisztálkodási cikkekre, közlekedésre, szállodára és kultúrára, üzemanyagra. Csökkenti a fogyasztást és elszegényít mindnyájunkat.
Méginkább szegénnyé teszi az 5,5 millió lustának titulált munkanélkülit járandóságuk 10 %-os csökkentésével. Rajoy kétségbevonja intelligenciájukat és   arra biztatja őket, menjenek – a nemlétező – munkát keresni.
Megszüntetik a tisztviselők 13. havi fizetését, hozzáadva ahhoz, amit Zapatero idején veszítettek. A közszolgáltatás, a nyugdíjrendszer, amire mindenkinek szüksége van, tönkremegy. A gazdagok és a csalók persze tudják fizetni a magánorvost és magániskolát.
Ellenben:
A munkáltatók közterheit 2 %-kal csökkentik; amnesztiát nyújtanak a fiskális csalásoknak, nemhogy intézkedéseket hoznának ellenük; a nagyvagyonok nem fizetnek adót; fel sem merül az a kérdés, hogy a nagy pénzintézetekhez nyúljanak, vagy a katonai kiadásokhoz. Milyen szerepet játszik Spanyolország az USA által vezényelt humanitárius segítségekben”? Mi szükségünk van fegyverek vásárlására, hacsak azért nem, hogy a fegyverkereskedőket gazdagítsuk?
Megsemmisítik a demokráciát, bejelentették, hogy a helyhatóságok számát csökkentik, a hatalmat koncentrálják a prefektúrákba. Fojtogatják az ellenfeleiket, az ellenzéki pártokat és szakszervezeteket, de az egyház számára semmilyen korlátozást nem terveznek a sokmilliós szubvenciókat illetően.
Meg kell szervezni magunkat, hogy válaszolni tudjunk. Osztályszakszervezetekbe és baloldali pártokba, dolgozók és munkanélküliek! Aktívan, véleményt mondva, mobilizálódva!
A gondok a társadalom gazdasági szervezeteiben gyökereznek. Problémáink természete gazdasági. Szemben a cinikus Rajoy-val, VAN MEGOLDÁS.
A játékszabályok megváltoztatása a megoldás. A társadalom problémáinak megoldására bármelyikük országban a regnáló gazdasági rendszert kell megdönteni.
NEMET kell mondani.
Nemzet a költségvetési nyirbálásokra!
Nemet az európai szerződésekre, amelyek ezeket gerjesztik!
Nemet a bankok megmentésének gazdasági bavatkozására!
Július 19-én tüntetés!


KÍNA


Kína-levél – 382. sz. 2012. júl. 1.
(Részletek)
«Rizikós átmenet Pekingben», írja M. Wolf, a «Financial Times» üzleti lap a Le Monde-ban (márc. 26.) a gazdasági aktivitás lassulására célozva és úgy ítéli meg, hogy «valószínű, hogy politikailag csakúgy átmenetről szól, mint gazdaságilag», mivel a 18. kongresszus októberben lesz és új vezetőket jelöl ki, tehát az állam élén is új arcok jelennek meg.
A miniszterelnököt idézte, Wen Jiabaot, aki néhány nappal azelőtt nyilatkozta: «Kínában a reform kritikus szakaszához érkezett. Amíg nem hajtunk végre strukturális politikai reformot, lehetetlen a strukturális gazdasági reform teljes megvalósítása.» Mégha a sajtó néha Kínát is tartja megmentőnek a válságból való kilábalásból, a politikai reform nem egy rózsaszálakkal telehintett sétány!
Belső harcok. Először, itt van, amikor márciusban a képviselők 15%-a a költségvetés ellen szavazott – ritka egy totalitárius társadalomban. Aztán Wang Lijun, Chongqing megapolisz biztonságért felelős kettes számú vezetőjének szökése. Bo Xilai, a komm. párt 25 tagú vezetése egyik tagjának félreállítása, majd letartóztatása. Messzebbre ágazva: Zhou (a KP és az állam 9 vezetője közül egy egyik), a stabilitás és a országos közrend felelősének obligón kívülre helyezése. Miközben ezek a hatályon kívül helyezett vezető káderek tíz-, ha nem százezreinek klánjait ellenőrizték, el lehet képzelni az államapparátus berkeiben folyó elkeseredett harcot… Októberig folytatódnak a leszámolások, hullanak a fejek – ha az építmény még tartja magát addig… tudnillik úgy tűnt, a KP élén valami konszenzus jött létre a Bo Xilai-affér «körülhatárolására», de szemmel láthatólag mégsem így van: cikkek jelennek meg a vezetők érdekeiről és vagyonáról, a legutolsó Xi Jinpingről, Hu Jintao feltételezett utódjáról a KP és az állam élén, akit pedig a korrupció szájhőseként mutatnak be!
Bajnokok és tőszomszédjaik. Fel lehet tenni a kérdést, miért sokasodnak ezek a gyilkos harcok. A válasz – elképzelhető –, hogy a Világbank és egy állami intézmény közös jelentésével kapcsolatos. Február végén látott napvilágot, az olvasható benne, hogy «a piac előtti akadályokat meg kell szüntetni» és «a piacgazdaság felé vezető átmenetet ki kell egészíteni». A politikai nyitásról szóló viták megsokasodtak, például a külföldi termékek és szolgáltatások előtti akadályok fenntartásáról, közöttük a banki szolgáltatásokól, ahol a külföld  a kisforgalmú bankpiacnak csak 1,9 %-át, a vállalatinak pedig 4 %-át tartja kezében. De azokról a negatív következményekről is, melyeket a válság gyakorol a kínai gazdasági nyitásra, az export lelassulásáról, ami az instabilitás egyik eredőjeként oka a fiatal migráns dolgozók munkásharcainak.
A jelentés megjelöli az akadályokat: «a reformoknak leginkább ellenállók csoportja kétségtelenül a korporatista érdekcsoport lesz, a piacon monopolhelyzetet élvező vállalatoké, intézményeké és egyéneké, a hatalom jelenlegi működésében különleges kiváltságokkal bíró vagy preferenciális elbírálás élvezői (…) Ezek az adott helyzetből profitáló csoportok privilegizált kapcsolataikat felhasználják a politikai döntéshozásban, érdekeiket hatalmuknak, anyagi forrásaiknak, viszonyaiknak köszönhetően megvédik. Ahhoz, hogy a kormány ezeken az akadályokon felülemelkedhessen, a legmagasabb szinten kell bátorságot, eltökéltséget tanusítani a célok ismertetésében világosan és hatalmas politikai karizmával.» Lesz mit tennie a jövendő kormánynak!
Forrongás Hongkongban. (1997. júl. 1-én a brit koronagyarmat a Speciális Adminisztratív Régió része lett) A hongkongi tartományban se mennek jobban a dolgok. Az új helyi kormányfő, C. Y. Leung éppencsak kineveztetett (márc. végén) – ténylegesen a pekingi hatóságok által összeállított 1132 tagú «parlament» 58%-a választotta meg –, mikor máris mérsékelnie kellett magát a hongkongiak jog- és életkörülményvédő akciójával szemben. Júl. 1-én legalább százezren (a szervezők szerint négyszázezren…)  hatórás tüntetést tartottak azért, hogy lemondjon. A KP főtitkára és a köztársaság elnöke, Hu Jintao is jelen volt, hogy Leungnak gratuláljon és részt vegyen Hongkong visszatérésének 15. évforduláján rendezett ünnepségen.
«Honkong vezetői csak a gazdasági nehézségeket növelik: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak», mondja egy tüntető. «Tíz év alatt a lakosság legszegényebb rétegének havi jövedelme 10 %-kal csökkent (259€-ról 217€-ra), a leggazdagabbaké pedig 10%-kal növekedett (12 275 €-ról 13 750 €-ra)», erősíti meg a «Le Monde» (júl. 1-2). Nyilvánvaló, a lakosság egy pillanatra sem hisz abban, hogy az új kormányfő, akinek személyes rezidenciája vagy 50 millió eurót ér, véget vet a hongkongi gazdaság mindenható «tycoon»-jai (nagyurak) uralmának…
Bérharcok. A guangdongi ACFTU, a hivatalos szakszervezet egyik felelős vezetője megerősítette: «A Honda dolgozóinak 2010 májusi sztrájkja nélkül lehetetlen lett volna a kollektív szerződések második és harmadik szakaszába lépni». A foshani Honda-művekben sikerült a dolgozóknak kvázi megduplázni a fizetésüket egy év alatt (1200-ról 2300 yüanra) és éves kollektív bérszerződést kiharcolni.
FRANCIAORSZÁG
                                  
PARTI-OUVRIER-INDEPENDANT
87 rue du Faubourg-Saint-Denis
75010 PARIS
Tél. : 01.48.01.85.85
Fax 01 48 01 85 79
mail: poi@fr.oleane.com

Erősíteni a GPUSKK szerződés ratifikációja elleni egységmozgalmat
Júl. 14-én a köztársasági elnök, François Hollande megerősítette szándékát a szerződés ratifikációjáról.
Még egyszer emlékeztetünk, hogy ez a szerződés ugyanaz, amelyek Sarkozy és Merkel a többi állam-és kormányfővel márc. 2-án aláírt. A növekedési záradék egy jottányit nem módosít rajta.
A szerződés nem más, mint intézményesített szigorítás. Az „aranyszabály”, melyet be kell tartani. Állandó jelleggel. Brüsszel megbízottakat küld, hogy törvényét, direktíváit betartassa, politikáját diktálja a kormányoknak, bármilyen politikai színezetűek is legyenek, minden állami szuverenitást mellőzve.
De egyre többen vannak, akik felemelik hangjukat, megerősítve, hogy nem kerülhet sor e szerződés törvénybe iktatására. Ez a demokrácia igénye.
25 év óta először Franciaországban egy óriás gépkocsigyártó, a PSA Aulnay becsukja kapuit. Mindent egybevetve 8 000 munkahely elvesztése forog kockán közvetlenül. Tízezreké pedig az alvállalkozásokban. Kis- és középvállalatok százai, ha nem ezrei mennek majd tönkre. És ne felejtsük el, az Európai Unió a «szabad és befolyásolatlan» verseny nevében tiltja, hogy az állam beavatkozzon a munkahelyek megmentésébe.
Tény, minden kormány, amely aláveti magát az EU autoriter diktátumainak, megfosztja magát a manőverezés lehetőségétől. Még súlya sincs a munkahelyek megmentésére.
A demokrácia kötelez arra, hogy a GPUSKK-t elutasítsuk.
Gratulálunk minden érintett országban ahhoz, hogy különböző irányzatokhoz tartozó aktivák, állampolgárok, dolgozók, képviselők bizottságokba tömörültek a ratifikáció ellen. Gratulálunk, hogy minden pártban, amely a munkásosztály képviseletét és a demokráciát hirdeti, megszólalnak ezek a hangok a ratifikációt elutasítva.
Ennek a mozgalomnak növekednie kell. Előzetes feltétel nélkül mindenkire támaszkodni kell, aki egyetért azzal, hogy ennek a szerződésnek nem szabad életbe lépnie. Felhívjuk a POI bizottságait, minden lehetséges kapcsolatot vegyenek igénybe, fejlesszék ezt a kampányt, terjesszék a felhívásokat, alkossanak bizottságokat a legszélesebb körben.
Egységet a szerződés ratifikációja ellen!
Egységet a szigorítások ellen, az Unió gyalázatos programját meg kell állítani!
Párizs, 2012. júl. 17.
Claude Jenet, Daniel Gluckstein, Gérard Schivardi, Jean Markun, a POI titkárai

HAITI
Sajtóközlemény
Celso Amorim brazil védelmi miniszter fogadta a haiti csapatok visszavonását kérő delegációt
Braziliában júl. 10-én Markus Sokol mutatta be a miniszternek a csapatok visszahívásáért indított kampányt (lásd korábbi számainkban).
Sokol aláhúzta, hogy a Minustah 8 év alatt  semmiféle stabilitást nem hozott, nem mérsékelte a nyomort, viszont elősegítette az elnökválasztási csalásokat. Feltette a kérdést: «Mit csinálunk Haitiban (mi, brazilok)? Egy volt miniszter (Jobim) azt mondta, gyakorlatozunk a riói favellák elleni harcra készülve. Elképesztő. Haitiban minden tüntetés a szuverenitás helyreállítását követeli, a csapatok kivonását. A brazil csapatok behatoltak az egyetem épületébe. Kormányunk nem hunyhat szemet mindezek felett».
Ferro képviselő kiemelte: «8 évvel ezelőtt még csak hagyján, de ma már semmi sem indokolja a csapatok maradását.»
Adriano képviselő: «a csapatok nem rendezhetik a szociális problémákat. Mi a kivonás mellett állunk; mikor történhet meg legkorábban?»
A haiti Fignolé Saint Cyr a CUT szakszervezeti tömörülés meghívására Brazíliába érkezett (a szakszervezet szintén a csapatkivonást támogatja). Szolidaritást kért, nem csak az újjáépítésben, hanem a nyugati nagyhatalmak által elsinkófált szuverenitás megteremtésében is. Brazíliának példát kell mutatnia csapatai kivonásával. Az ENSZ-ben is járt, de semmi távlati megoldást nem kapott, még azt a dátumot sem, amelyre  az a Minustah-csapatokat kivonni szándékozná.
Celso Amorim miniszter megpróbálta megvédeni a katonai beavatkozást (a káosz elkerülése»), tagadta, hogy az a «gyarmatosító hatalmak» eszköze lenne, de kijelentette, «az a szándékunk, hogy kilépjünk, de erről más miniszterekkel, országokkal, különösen a dél-amerikaiakkal és az ENSZ-szel együtt kell dönteni. Csakis az ENSZ az egyedüli kompetens, egyoldalúan semmit sem tehetünk».
A miniszter elismerte, hogy «a kolera okozta károk miatt kártérítés kérdését az ENSZ-nek meg kell vizsgálnia», az egyetemen történt incidensől viszont «nem informálták.» Hozzátette: «Mint állampolgár, azt gondolom, ki kell vonni csapatainkat, de mint miniszter azt, a kivonásnak rendezettnek, fokozatosnak kell lennie; jómagam hagynék egy zászlóaljat mérnökökkel, technikusokkal, de az ENSZ másképp látja.»
Végpül pedig a küldöttség megállapodott vele egy újabb találkozóban, 3 hónap múlva.  (Okt.15-én az ENSZ-csapatok haiti mandátumának meghosszabbításáról lesz vita az ENSZ-ben).

Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com
Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse