(Dominique Ferré)
A március
4-i törvényhozói választások az európapárti Demokrata párt vereségét hozta és utat nyitott a magukat «populistának» nyilvánító mozgalmak előtt.
Két és
fél hónappal később a (főleg) Öt csillag mozgalom (M5S) és az Északi Liga alkudozásai végül kormányalakításhoz vezettek.
Ebből
két dolgot szűrhetünk le. Az első, hogy a «populizmus» elhagyva minden osztályreferenciát
a «népi» hivatkozás kedvéért - ártalmas közeledést eredményezett.
Eképpen összeborul az 1990-es években született Északi
Liga nevű szélsőjobbos szervezet, amely az olasz egységgel szemben a «civilizált» északolasz iparosított
területek populációját igyekszik a déli, «lustának»
minősített dolgozókkal szembeálltani szembeállítani és persze az összes migráns «papírnélküli»
dolgozót elzavarná, és a 2009-ben létrehozott M5S, amely az egymást követő európabarát kormányokkal szemben, úgynevezett baloldali tematikán (közvetlen demokrácia, ökológia, az antiszociális politika kritikáján..) hozott létre mozgalmat .. annak ellenére, hogy az
M5S «sem jobb-, sem baloldalinak» nem
tartja magát.
De a
populizmus logikája érvényesül: az osztályreferencia elhagyása a szélsőjobboldallal
való együttes kormányzásig viszi a «baloldali» populistákat.
Tényleg,
kormányozni, de milyen céllal?
Ez a
második lecke, amit az olasz példa nyújt. A Huffington Post május 15-én a
két mozgalom közötti, titokban megvitatott dokumentumot tett közzé. A
dokumentum vizsgálja az eurózónából kilépést, az európai szerződések felülvizsgálatát,
a 250 milliárd eurós olasz adósság eltörlését, stb.
Azonnali
méltatlankodást váltott ki, a milánói tőzsde esett, a Financial Times azzal
vádolta a jővendőbeli kormányzatot, hogy «Róma ajtaját megnyitja a barbárok
előtt», az európai biztosok pedig az asztalra csaptak: az EU «szabályai» mindenkire
érvényesek!
Mi lett
a mi «baloldali» és jobboldali «eu-szkeptikus polpulistáink» reagálása? Azonnal
kapituláltak.
Az
előkotort titkos dokumentum «nem a helyes verzió», annak tartalma «radikálisan megváltozott», nyilatkozta
az M5S és az Északi
Liga egyaránt, amelyek úgy döntöttek, hogy a közös pénzről nem nyitnak vitát,
az adósságról sem… és egyáltalán, a pénzügyi tőke semmiféle kétségbevonása nem
megengedett.
Mind
az osztálytartalomról, mind az osztályszervezetekről való összes lemondás a «nép»
javára csak oda vezet, hogy elvtelen megegyezések köttetnek parttalan
jobboldali előnyökre. Akármennyire is «eu-szkeptikus» beszédek folyjanak, a pártszervezeti populizmus a tőke európai intézményeinek veti magát alá,
oda vezet. Olaszországi verziója mindenképpen.