"Bérek, árak és profit"

 

Egyre növekszik a követelés, a napról napra erősödő kiáltás: "Béremelést!". 

A bérek és nyugdíjak évekig tartó befagyasztása és a folyamatos, többé-kevésbé rejtett, de valós áremelkedés folytatódik: ma a dolgozó családok többsége már nem tud megélni. Még akkor sem, ha mindent megvonnak maguktól, amit meg lehet: kirándulások, nyaralás, szabadidős tevékenységek, ruhák, hús stb. "Már nem tudunk boldogulni": ez a megjegyzés hallható mindenütt, a munkáslakótelepeken, gyárakban, irodákban... 

A világjárvány nem segít a helyzeten a részmunka időszakaival, az ebből eredő jövedelemkieséssel, az elbocsátási tervekkel és a meg nem újított prekárius szerződésekkel. És most, ráadásul a munkanélküliségi biztosítás reformja!

Általános béremelések? A munkaadók főnöke, Geoffroy Roux de Bézieux aggódik: "Vigyázzunk az inflációs hatással: amikor a szolgáltatásokban emelkednek a bérek, az közvetlenül kihat a fogyasztók által fizetett árakra (...). Ha a béremelések széles körben elterjednek, nem lesz fenntartható a gazdaság egésze számára".

Ha jól értjük a Medef (munkáltatói szervezet) vezetőjét, akkor a bérek növekedése az, ami miatt az árak az egekbe szöknek! Ma viszont a munkavállalók (és még inkább a munkanélküliek), anyák és apák ugyanazt látják: az árak - az üzemanyagé, a benziné, de a mindennapi fogyasztási cikkeké, különösen az élelmiszereké is - az egekbe szöknek, miközben a bérek be vannak fagyasztva!

A kérdés nem újkeletű. Több mint százötven évvel ezelőtt Karl Marx írt egy röpiratot Bérek, árak és profit címmel. Ebben egyrészt kimutatta, hogy "a kapitalista termelés általános tendenciája nem az átlagos rendes bér emelése, hanem csökkentése", másrészt pedig azt, hogy "a bér általános emelkedése a profit általános csökkenéséhez vezetne". Mindkét következtetése rendkívül aktuális.

A hivatalos statisztikák szerint a tőke nyeresége a világjárvány kezdete óta folyamatosan és jelentősen emelkedik. A CAC 40 - a tőzsdén jegyzett 40 legnagyobb francia vállalat részvényindexe - az év eleje óta mintegy 20%-kal nőtt. Ennek oka, hogy a befektetők olyan részvényekért versengenek, amelyekből egyre több osztalékot remélnek. Itt nem "közgazdaságtanról" beszélünk, hanem osztályharcról: vagy a bérek növekedése és a profit csökkenése, vagy növekvő profit és csökkenő bérek.

A többi csak füst, hogy megpróbálják elrejteni, mi is történik valójában. Jogos a bérek általános emelésének követelése, jogosak a munkanélküliségi biztosítás reformja visszavonását, az elvesztett vásárlóerő visszaszerzését, a bérek a reálárakhoz igazítását, az árak befagyasztását és a már eldöntött áremelések visszavonását célzó követelések.

Osztályharcukkal a munkások fogják leállítani az elszegényedés és a nyomor spirálját, amelyet a kormány politikája az előző kormányok folytatásaként idézett elő.

Daniel Gluckstein,

Forrás: a Parti ouvrier indépendant démocratique pour le socialisme, la République et la démocratie (Független Demokratikus Munkáspárt a szocializmusért, a Köztársaságért és demokráciáért) hetilapja La Tribune des Travailleurs 2021. okt. 21, n° 311.