2020. március 4., szerda

Hol tart a világgazdaság? 3. rész




LInternationale 17



Hol tart a világgazdaság3. rész






Pierre CISE és Daniel GLUCKSTEIN



Ismét a fegyvergyártás

Ebben a válságban lévő, kapitalista mesterséges hajtószerkezetben mi a fegyverkezés helye? Alapvető. A fegyvergyártás az államokat foglyulejtő piac.

2018-ban a világ katonai kiadásai elérték a 1 822 milliárd dollárt (2,6 %-kal többet, mint 2017-ben, ami már 1,1 %-kal több volt, mint 2016-ban) és olyan nívót jelent, mint 2008-ban. Az USA-é a kiadások egyharmada (és a fegyvereladások 59 %-a), és az USA is az alapvető oka ennek az emelkedésnek, nevezetesen a külső műveletek okán (649 milliárd dollár, 4,6 %-os növekedés), de az új fegyverkérelmek miatt is. «Az USA messze az az ország, amelynek a legtöbb a kiadása, majdnem ugyannyit invesztált, mint a sarkában loholó 8 ország együttese», jelzi a  SIPRI (nemzetközi békekutató intézet) 2019-es jelentése. A Trump-adminisztrációnak pedig ez sem elég, mert 2020-ra 750 milliárd dollárt irányzott elő «nem habozva a Kongresszustól kérni az egészségügy és az oktatás területének országos programjai kiadásait csökkentve», írja a Washington Post. (9)
A mindig jelentősebb fegyverkezési finanszírozás - a trösztök profitjának kimeríthetetlen forrása – feltételezi az állam fizetőképességét. Innen ered az egyéb «kiadások» csökkentése - kezdve a közszolgáltatásokkal: kevesebb kórház, kevesebb iskola, kevesebb egészségügy a dolgozó tömegek, a munkásosztály számára; kevésbé tanult, kevésbé képzett, kevésbé fizetett, kevésbé egészséges, folyamatosan devalorizált munkaerő.  Az összes tőkés országban munkahelyek millióit szüntetik meg, a lakosság egész szektorait pauperizálják, melyek nem is találnak más munkát. A kórházak, iskolák, szociális védelem szubvencióit csökkentve magának a munkaerőnek az értékét amputálják. Tegyük ehhez hozzá, hogy a fegyvergazdaság hozzátesz ehhez még egy csapást, felgyorsítja az eladósodást.

Adósság a robbanásig

Az IIF (nemzetközi pénzügyi intézet) 2019 novemberben megjelent tanulmánya alapján a világ adósságállományát jelenleg 255 000 milliárd dollárra becsülik, amely megegyezik a világ GDP-je 322 %-ával. A kolosszális összeg 2018-hoz viszonyítva 9 000 milliárd dollárral emelkedett. Államok, vállalatok, bankok, háztartások, minden szektor érintett az adósság felhalmozásában és növekedésében. Az USA és Kína ennek a motorja. Csak az államok részéről a világadósság eléri a 70 000 milliárd dollárt.

2019 novemberében a Bank of America Merrill Lynch publikálta tanulmányban a 2007-2008-as válság óta az államok összesen 27 111 milliárd dolláros hitelt vettek fel, a vállalatok 22 593 milliárdot, a háztartások 8 133 milliárdot és a bankok 1 807 milliárdot.

Csak a közadósság eléri a világ GDP-je 100 %-át.

Az úgynevezett feltörekvő országok számára a helyzet nyugtalanító, mivel amellett, hogy jelentős az adósságuk és emelkedik, 2 év múlva vissza kell fizetiük a lejáró 8 500 milliárd dolláros hitelt, s újabbakat kell felvenniük, mivel borúlátóak a gazdasági növekedés távlatai. Az ázsiai zóna kűlönösen figyelemfelkeltő és nem csak Kína. Főként a vállalati (magánadósság) nő (némelyek szerint ellenőrizetlenül), és kezdi felhalmozni   a 800 milliárd dollárt közelítő adóssághalmazt.

A háztartások adóssága méginkább nyugtalanítja az imperialista országok elemzőit és kommentátorait. Az USA-ban a jelenség 12 évvel ezelőtti subprimes ellenére ugyanolyan, több mint 13 500 milliárd dolláros, azaz 1 000 milliárddal több a 2008 előttinél. (10) A lakáscélokra felvett adósság e tucat év alatt is emelkedett, de részesedése a háztartások adósságában mérséklődött. Ami viszont robbanásra kész, az a hitelkártyák és a diákhitelek, melyek 2006 óta megháromszorozódtak és elérik az 1 600 milliárd dollárt, az érintettek átlagában a 35 000 dollárt (29 500 euró). Az egészségügyi kiadások fedezése az oka az egyéni csődök egyharmadának, a járművek finanszírozása, 584 milliárd dollár adósság egy jó része is közel van ahhoz a helyzethez, mint a 2000-es évek lakáskölcsönei: a kamatok 10-29 % között variálódnak és olyanoknak kölcsönözték, akiket a bankvilág virágnyelve «hitelleprásoknak» (credit lepers) nevez a hitelképtelen vagy prekárius helyzetű személyekről beszélve. A záloghitelekről vagy a legalacsonyabb bérűek hiteleiről nem is szólva..

Más imperialista országokban is nyugtalanító a helyzet. Franciaországban a  HCSF (pénzügyi stabilitás legfelsőbb tanácsa), amit a pénzügyminiszter elnököl, részt vesz benne a Banque de France kormányzója, félreveri a harangokat az ingatlankölcsönök okán. 2019-ben ezek jelentősen megugrottak és kumulált összegük ma 1 000 milliárd euró. A HCSF rámutat a bankok és hitelintézetek egyre hanyagabb kölcsönpolitikájára, a kölcsönök hosszának, vagy az «elfogadható» eladósodottság mértékének  megváltoztatására. A francia háztartások eladósodottsága 2019-ben mindenféle hitelt ideszámítva a rendelkezésre álló jövedelem 96 %-a (vagyis az adókat, a bérek különböző hozzájárulásait leszámítva, de a szociális segítséget hozzáadva). Bizonyos, hogy nem annyi, mint Nagy-Britanniában(119,2 %) vagy az USA-ban (129,1 %), de a növekedés erős. Ez a központi bankok évtizedes politikájának alacsony kamatokhoz kötött helyzet a jövőbeli robbanás egyre súlyosabb veszélyét rejti.

9 - Washington Post, 18 septembre 2019.
10 – Az adatok Renaud Beauchard, az American University Washington College of Law tanárának cikke közli a Le Figaro 2019 szept.25-i számában.

(folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.