A nemzetközi helyzet értékelése

A Negyedik Internacionálé Újjáalakításának Szervezőbizottsága (CORQI) folyóiratának, az Internacionálénak ez a száma néhány nappal az ukrajnai háború kitörésének első évfordulójakor, 2022. február 24-én jelent meg.

Mit hallottunk az elmúlt évben ennek a háborúnak a természetéről? Ami minket, a Negyedik Internacionálé újjáalakulásáért harcolókat illet, megerősítjük, hogy az elmúlt év minden eseménye megerősíti azt, amit 2022. február 28-án írtunk a CORQI nyilatkozatában (megjelent a L'Internationale 2022. februári 25. számában): "Az orosz csapatok ukrajnai bevonulásával elszabadult háborút nem lehet megérteni anélkül, hogy ne helyeznénk azt a dekadens és bomlott imperializmus korszakának kontextusába". Nyilvánvalóan más szövegkönyezetben, mint az 1914-1918-as első imperialista világháború esetében, de igaz a jelenlegi háborúra is. Ugyan nem világháború, de a világháború vonásait hordozza, mert a valóságban az ukrán terepen, ahol Oroszország és Ukrajna direkt konfrontációban áll egymással, Ukrajna mögött a NATO-ban egyesült imperialista főhatalmak állnak, és ha nem is ilyen közvetlenül, de az Oroszország elleni imperialista offenzíva Kína ellen is irányul.

Az azóta történt események megerősítették ezt a jellemzést. A háború felgyorsította az imperializmus, a "kapitalizmus legfelsőbb szakasza" szétzilálódásának valamennyi folyamatát: a termelőerők tömeges pusztulását (háború és hadigazdaság, spekuláció, fejlett technikák - mesterséges intelligencia stb. - alkalmazása a munkaerők megsemmisítésére stb.), a különböző imperialista hatalmak közötti konfrontációk az amerikai imperializmus javára, valamint az agonizáló kapitalista rendszer ellentmondásai.

A háború rávilágított, különösen az összes imperialista országban, a munkások nevében beszélő vezetők kapitulációjának mértékére, akik a háborút szító kormányokkal való "szent szövetség" részévé váltak, és arra vezették ezeket a vezetőket, hogy támogassák mind a háborút "külföldön", mind a burzsoá kormányok által "otthon" a munkások és a fiatalok ellen vívott háborút. A 2022. február 28-i nyilatkozat már kimondta: "A Negyedik Internacionálé Újjáalakításának Szervező Bizottsága (CORQI) a konfliktus első perceitől kezdve elítélte az agressziót és követelte az orosz csapatok azonnali kivonását.Hűen a munkásosztály függetlenségének elveihez, a CORQI ugyanakkor felszólította a munkásokat és a szervezeteket, hogy utasítsák el a szent egyesüléshez való csatlakozást, amely minden országban azt állítja, hogy a munkásszervezeteket egyesíti a kapitalistákkal és a kormányokkal, kizárólag az orosz kormány elítélésére hivatkozva".

A tények azt mutatják, hogy miközben Putyin rezsimjének bűnös felelőssége nyilvánvaló, ez egy olyan kontextus része, amelyet hónapokon át tartó katonai eszkaláció és provokáció jellemez, amelyért az amerikai imperializmus és annak fegyveres szárnya, a NATO, valamint az ennek zászlaja alatt álló összes kapitalista kormány felelős. A Negyedik Internacionálé újjáalakulásának támogatói, akik hűek a proletár internacionalizmus zászlajához, nem hajlandók követni a munkásszervezetek vezetőit, akik elfogadták és még mindig elfogadják, hogy a háborút szító kormányok mögé álljanak a szent szövetségbe.

A Negyedik Internacionálé újjáalakulásának hívei úgy vélik, hogy a "munkásosztály fő ellensége minden országban a saját kormánya". Ahogy Rosa Luxemburg több mint egy évszázaddal ezelőtt kifejtette, ez a háború az egyik fő romboló erő, a fegyveripar jelentős fejlődéséhez vezetett, amely a gazdaság mesterséges lendkereke, mivel az állami költségvetések egyre növekvő elvonásán alapul. Alig egy év alatt a korábbi republikánus Trump elnök által megfogalmazott cél, miszerint a NATO-tagállamok katonai költségvetését a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2%-ára kell növelni, mára a demokrata Biden elnöksége alatt valósággá vált.

Japántól Franciaországig az imperialista államok egymás után növelték katonai költségvetésüket, a hadiipar örömére (egy olyan ágazat, amelyben a száz legnagyobb vállalat közül több mint ötven, köztük a piac öt legnagyobb vállalata észak-amerikai). Az Egyesült Államok parlamentje a maga részéről most fogadott el egy rekord katonai költségvetést, amely összességében meghaladja a 900 milliárd dollárt, a Demokrata Párt úgynevezett "baloldali" képviselőinek jelentős támogatásával. De a hadiipar nem csak a közszolgálati költségvetésekből kifosztott dollár százmilliárdokat irányít át a fegyvertulajdonosok zsebébe. Olyan árukat állít elő, amelyeket pusztítva fogyasztanak el. A Putyin hadserege és a NATO által tetőtől talpig felszerelt ukrán hadsereg egy éve tartó háborúja több százezer áldozatot követelt, ukrán és orosz, civil és katonai részről és egész ukrajnai régiókat pusztított el (köztük a Donbasszal, ahol már 2014 óta háború dúl).

A NATO és Oroszország közötti konfliktust nyíltan ugródeszkaként használják egy másik háború előkészítésére: arra, amelyhez az amerikai imperializmus szükség esetén folyamodni fog, hogy lebontsa a kínai tervgazdaságot. Ezt a háborút az Egyesült Államok Ausztráliával, Japánnal, Dél-Koreával, a Fülöp-szigetekkel, Indiával stb. kötött új katonai szövetségei, a két Korea közötti rakétatűzváltás, a Kínai-tengeren és Tajvan körül zajló provokációk stb. hirdetik. Az ukrajnai háború kiélezte az amerikai imperializmus és a többi imperialista hatalom közötti összes - diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi és katonai - konfrontációt. Ebben a számban egy másik imperialista háborúról is külön beszámolót közlünk: arról, amely harminc éve fosztogatja a Kongói Demokratikus Köztársaságot (KDK) az amerikai és európai multinacionális cégek nevében, proxy milíciáikon keresztül.

A háború egy éve jelentősen megerősítette az amerikai imperializmus pozícióját másodrangú versenytársainak kárára. A Financial Times már 2022. április 5-én azt írta: "2026-tól, ha minden jól megy, cseppfolyósított földgáz érkezik tankhajókon az észak-német partokhoz (...) az orosz import helyett (...) Talán ízléstelen kimondani, sőt gondolni is, de Amerika lesz a nagy "nyertese" az ukrán válságnak. (...) Az ukrajnai háború távolról sem vet véget az Egyesült Államok Ázsia felé való átorientálódásának, hanem éppen az az esemény lehet, amely ezt lehetővé teszi". Néhány hónap alatt ezek a jóslatok valósággá váltak.

Az amerikai cseppfolyósított gáz elárasztja Európát. A háború nevében a chicagói gabonatőzsdén spekulánsok milliárdokat keresnek, miközben négy másodpercenként egy ember éhen hal. Egy másik szinten pedig a Biden által - állítólag a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében - beiktatott "szén-dioxid-mentesítési" tervek ismét lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagy kapitalistákat több százmilliárd közpénzzel kisegítsék, előkészítve az utat a termelés egész területeinek és munkahelyek millióinak megsemmisítéséhez. És mi a helyzet annak az összeomlásával, amit a kapitalista "technológia" koronájának ékköveként mutattak be? A GAFAM (Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft) 200 000 munkahelyet szüntetett meg, míg a "kriptovaluták" annak tűnnek, amik valójában, egy tiszta spekulatív csalásnak.

Ellentmondásos módon a háború felszította a tömegek forradalmi lázadásának lángját. 2022-ben a kazahsztáni munkásfelkeléssel kezdődött, amelyet Putyin csapatai a nagy imperialista hatalmak tapsa közepette vertek le. Aztán jött a Srí Lanka-i tömeges felkelés az "adósság" és az IMF fojtogató szorítása ellen. Aztán az Egyesült Államokban az abortuszhoz való demokratikus jog védelmében tartott tüntetések, Iránban pedig a Mahsa Amini meggyilkolása elleni tömegtüntetések, amelyek megingatták a teokratikus rendszert. Aztán ott voltak a munkások dühének robbanásai Kínában a bürokrácia és a multinacionális vállalatok ellen. És a perui munkások és parasztok tüntetései a december 7-i államcsíny után. Európában az infláció, az ellenreformok és a megnövekedett katonai költségvetések táplálják a munkásosztály erőteljes mozgalmait (amelyeket a kapitalisták a dolgozókkal fizettetnek meg: ezt láthatjuk Franciaországban a nyugdíjak ellenreformjával), Londontól Párizsig, Berlintől Lisszabonig és máshol, hogy visszaszerezzék vívmányaikat. A termelési eszközök magántulajdonán alapuló, haldokló rendszer által a tömegekre rótt mérhetetlen szenvedés táplálja a proletárforradalmi mozgalmat. Soha nem látott módon állítja fel a "szocializmus vagy barbárság" alternatíváját

A 2022. február 28-i nyilatkozatunk fent idézett passzusa világosan kimondta, hogy elutasítjuk a munkásmozgalom vezetői és a háborút folytató kormányok közötti "szent szövetséget". A háború, különösen a nagy imperialista hatalmakban, megmutatta, hogy ezek a vezetők milyen fokú gerinctelenségre és a saját imperializmusukkal szembeni meghunyászkodásra képesek. Ilyen volt az AFL-CIO vezetőségének támogatása a Biden-kormányzatnak, amikor az egyszerűen betiltotta a 120 000 vasúti dolgozó tervezett sztrájkját. A brit Munkáspárt (amelyet leaderje, Starmer "NATO-pártnak" nevezett át) vezetői ellenzik a sztrájkokat, és támogatják az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Ez a franciaországi Nupes (PS, PCF, La France insoumise és EELV) vezetőinek politikája, akik egyrészt azt mondják, hogy elítélik Macron politikáját, beleértve a nyugdíjreformot, másrészt pozitívnak tartják a katonai költségvetés 35%-os növelését. Ez az SPD vezetőinek politikája Németországban, megszegve a német nép 1945-ös esküjét: "Soha többé háborút!". És sok más példa is van, beleértve Oroszországot, ahol a sztálinizmus nyomorult örökösei, az úgynevezett "kommunista" KPRF párt élén, támogatják Putyin piszkos háborúját Ukrajnában...

A CORQI aktivistái számára, akik a Negyedik Internacionálé újjáalakításáért küzdenek, a "szent egyesülés" minden formája elleni haarc, a háborút folytató kormányokkal való szakítás, a munkás internacionalizmus és a népek közötti testvériség az egyetlen iránytű. Ez a harc testet öltött azokban a nemzetközi eseményekben, amelyeken minden irányzat aktivistáival együtt részt vettünk: a háború elleni rendkívüli nemzetközi találkozó 2022 áprilisában, a háború elleni nemzetközi találkozó Párizsban 2022. október 22-én, a dolgozó nők nemzetközi konferenciája október 29-én, a háború és kizsákmányolás elleni világkonferencia a Munkás Internacionáléért (2022. október 29-30.), a háború elleni nemzetközi napok 2022. december 9-én, 10-én és 11-én. Ugyanez vonatkozik a Dolgozó Nők Nemzetközi Konferenciája által elhatározott kampányokra is - a Nemzetközi Bizottság az afgán nők védelméért és a 2023. március 8-i találkozókra -, felelevenítve a Szocialista Nők 1907-es és 1910-es Nemzetközi Konferenciájának folytonosságát (lásd külön jelentésünket ebben a számban).

Az imperialista háború elleni harcban, az osztályharcba való beavatkozásban kapcsolatok szövődtek, viták kezdődtek. A Munkás Internacionáléért folytatott harc zászlaja messze meghaladva erőnket, úgy tűnik, hogy az aktivisták, csoportok, áramlatok és szervezetek számára világszerte az egyetlen perspektíva a békére és a haladásra. Ez arra késztet bennünket, hogy egy újabb lépést javasoljunk előre. Lapunk közzéteszi a meghívólevelet a 2023. november 4-i, 5-i és 6-i konferenciára, egy konferenciára "a Negyedik Internacionálé újjáalakulásáért, a szocialista forradalom világpártjáért". Ez a lépés természetesen a világhelyzet értékeléséből, a forradalmi élcsapat feladataiból és saját tevékenységünkből fakad. A levelet aláíró CORQI-szervezetek meg vannak győződve arról, hogy nem vagyunk egyedül a levélben megfogalmazott kérdésekkel. És hogy ezért szükséges, hogy a vitát egyetlen céllal nyissuk meg: hogy lehetővé tegyük, hogy egy lépést tegyünk előre a proletárforradalomért, a kapitalista rendszer megdöntéséért és a szocializmus győzelméért küzdő erők lényeges átcsoportosításában. És ehhez, hogy összekovácsoljuk azt az eszközt, amely segít a munkásoknak saját emancipációjuk elérésében. Egy olyan eszköz, amelynek véleményünk szerint a Negyedik Internacionálé programján kell alapulnia, ami nem jelenti azt, hogy ezt előfeltételnek tekintjük. Pontosan ez a vita tárgya.

(Szerkesztői bejegyzések) L’Internationale - 29. szám - 2023. február