Politikai válság közepette...

 

A képeken (és a valóságban). Macron újabb milliárdokat költ háborúra, Moscovici 50 milliárdos megszorítást követel a közszolgáltatásokban!

Megbízást kaptak, és hátat fordítanak neki.

E sorok írásakor még senki sem tudja, hogy milyen összetételű lesz a következő kormány, és azt sem, hogy mikor jelentik be. Minden hipotézis terítéken van, a jobboldal és a macronisták közötti koalíciós kormánytól kezdve a Szocialista Párttól és a Zöldektől a jobboldalig és a macronistákig terjedő széles "köztársasági ívig".

Egy másik hipotézis szerint Macron a lehető legtovább fenntartana egy "technikai" kormányt, amelynek feladata az "aktuális ügyek intézése" lenne, amíg várakoznánk... a 2025 júliusában várható feloszlatásra.

A lehetőség egyre távolabb kerül: az Új Népfront (NFP) pártok kormányalakítása, annak ellenére, hogy július 7-én ők kerültek ki győztesen.

Hogyan kell ezt értelmezni?

Nem meglepő, hogy a Medef (a vállalkozók szervezete) és a pénzügyi tőke más szószólói katasztrófát kiáltanak az NFP programja miatt. Számukra a bérből élők helyzetének legkisebb javulása, bármilyen korlátozott is, bármilyen tisztelettel is viseltetnek az V. Köztársaság és a kapitalista rendszer iránt... túl sok!

De hogyan kellene értenünk az Új Népfront különböző elemei által vívott ádáz küzdelmet, amelynek győztese már előre ismert: Macron, és így a tőkésosztály, amelynek érdekeit képviseli? Ki kell mondani, hogy mindenki hozzájárul ehhez a helyzethez. Minden névjavaslat a miniszterelnöki posztra újabb feszültséget és megosztottságot idéz elő.

Ez az igazi eszkaláció. A "lehetetlen" az a szó, amely uralni látszik az NFP tagpártjai közötti "eszmecseréket". A munkavállalók és a fiatalok, akik tömegesen szavaztak az NFP jelöltjeire, megdöbbenéssel szemlélik a látványt. Azon tűnődnek: "Vajon ezek a baloldali vezetők valóban kormányozni akarnak, hogy megvalósítsák programjukat? A második forduló estéjén Jean-Luc Mélenchon kijelentette, hogy "az NFP programját kell alkalmazni, az egész programot, csakis a programot".

Öt nappal később, július 12-én, (az Új Népfrontot tàmogató trockista szervezet) a rue du Faubourg-Saint-Denis 87. szám alatti irodájában tartott támogatói gyűlést lezárva azonban "a hatalom meghódítására szólított fel, tudjuk az időpontot és az eszközt, ez 2027 és az elnökválasztás lesz". Ha 2027, akkor nem 2024...

Kit érdekel a július 7-i szavazás, kit érdekel még három év Macronnal és politikájával? Ami a Szocialista Pártot és az Új Népfront többi összetevőjét illeti, tudják, azzal, hogy miniszterelnöknek egy "a civil társadalomból származó személyiséget" javasolnak, aki néhány nappal korábban még a macronistákkal való szövetségre szólított fel, a megosztottság lángját szítják. Mindannyian hátat fordítanak annak a mandátumnak, amelyet július 7-én nők, férfiak és fiatalok millióinak népszavazásán kaptak. Mindannyian kibújnak a felelősség alól. És mindeközben... Macron kormányoz.

Vissza az iskolába néhány hét múlva? Ez az, amire Belloubet készül, amelyen több tízezer tanár és a fogyatékkal élő gyermekek támogatásáért felelős munkatárs hiányzik majd.

Háború Ukrajnában? Macron most újabb 2,3 milliárd eurót különített el rá.

A munkanélküliek elleni rendelet? Hamarosan közzéteszik.

Darmanin törvénye a bevándorlók ellen? A végrehajtási rendeletek ma, július 16-án jelentek meg!

Ehhez a listához adjuk hozzá a Számvevőszéket, amely további 50 milliárd eurós csökkentést ír elő a 2025-ös költségvetésben, és Le Maire-t, aki további 5 milliárd eurós csökkentést tervez a jelenlegi költségvetésből...

A tavaly bejelentett új nyugdíjreform pedig nem lett volna elég. Még semmi sem dőlt el.

A munkavállalóknak joguk van azt mondani azoknak, akikre július 7-én szavaztak: "Ne osztódjatok tovább! Alakítsatok kormányt a pártjaitokból, hogy alkalmazzátok azt a programot, amelyet a népszavazáson benyújtottatok! Ellenkező esetben, ha továbbra is hátat fordítotok a mandátumnak, ha lábbal tiporjátok a demokráciát, amelyet magatoknak követeltek, tudnotok kell, hogy a munkások saját osztályharcukkal fogják követeléseiket kielégíteni. Ezt nélkületek fogják megtenni, megőrizve szakszervezeteik függetlenségét, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs abban, hogy belerángassák őket a megosztottságotokba.

Bármi legyen is a közvetlen kimenetel, az V. Köztársaságot halálos csapás érte. Bármi legyen is a közvetlen kimenetel, egy munkások kormányát kell megalakítani, amely szakít ezzel, eltörli a köztársasági elnök monarchikus funkcióját, aki minden hatalommal rendelkezik, és elsöpri magát az Ötödik Köztársaságot.

Bármi legyen is a közvetlen kimenetel, a munkásosztálynak szervezetekkel együtt egységesnek és erősnek kell maradnia, hogy érdekei és törekvései érvényesüljenek. És hogy végre egy saját kormányt tudjon létrehozni, Macron és a főnökök óhaja nélkül. 

Tribune des Travailleurs 2024. július 17. szerda 

Daniel Gluckstein