Április 19-én pénteken a
kilencedik alkalommal mentek ki az utcákra az ország minden városában. algériaiak
milliói, hogy kifejezzék akaratukat a rendszer felszámolására. Ez az akarat
fejeződik ki a szuverén alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásában, ez az, amit
szüntelenül hangoztatnak a Szocialista Internacionalisták Szervezőbizottságát (COSI)
márc. 8-9-én létrehoztó aktivisták. Azóta 10 alkalommal jelentették meg sajtójukat
Minbar El Oummel néven. Két hónapja, hogy sem a forradalmi folyamat miatt nyugtalankodó
imperialista erők, sem a rendszer élén álló különböző frakciók, sem az «ellenzék»
nem képesek megállítani a tüntetések folyamát. Mégis helyén áll a rezsim és az
időre játszik a pár héttel ramadan előtt.
Az algériai forradalom a világ
helyzetében meghatározó mozzanat, alkotóelem. Mi, akik a permanens forradalom marxista
teóriáját valljuk, tudjuk, hogy egyetlen társadalmi erőnek érdeke a korlátok nélküli
demokrácia elérése annak teljességében, és gazdasági, szociális kiterjesztése:
a munkásosztálynak. Ezért a COSI aktivistái – joggal – segítik minden forma
megerősödését és fejlődését, amelyek által az algériai munkásosztály
megszervezi saját magát, legyen az az UGTA szakszervezet visszaszerzése
(nevezetesen a vállalati szekció és a helyi szövetségek), legyen az szakszervezetek
létrehozása sztrákok által ott, ahol eddig nem léteztek, vagy – egyelőre korlátozott
számban, de már néha a maguk közötti koordinációt elkezdő – népi bizottságok.
Az algériai forradalom nem «algériai»
jelenség, hanem tartalma nemzetközi. A CORQI titkársága a COSI aktivistáival együtt május végén a L’Internationale
14. számát az algériai forradalom fellobbanásának, az élgárda előtt álló
problémáknak szenteli. Ez alkalommal ismét ki fogunk térni a permanens
forradalom aktualitására a jelenleg folyó forradalmi események tükrében, arra a
módra, ahogy az algériai centrista revizionizmus megfosztotta a tömegeket attól
a támponttól, ami a PT (Dolgozók pártja) lehetett volna, arra, hogy a COSI
aktivistái hogyan tudták kiadni sajtójukat minden olyan pillanatban, amikor
megkövetelték az események és a feladatok. Az első lecke, amit le kell vonnnunk,
az algériai forradalom nemzetközi karaktere, annak objektív és szubjektív nézőpontja,
s ez lesz a CORQI kiszélesített titkárságának vitáinak központjában május
végén.
Ugyancsak szerepel az
algériai forradalom a párizsi, a fiatal forradalmárok augusztus végi nemzetközi
találkozójának napirendjén, melyre a delegációk már alakulnak Brazíliában, az
USA-ban, Marokkóban, Belgiumban, Oroszországban és Franciaországban.