Világkonferencia a háborúk, a kizsákmányolás ellen, a Munkás Internacionáléért

F E L H Í V Á S 

Az emberiség minden egyes nappal közlebb kerül a barbárság állapotához. A megálllapítást dolgozók, aktívisták tették az egész világból.

Háborúk

Afganisztán 18 éve megszállás alatt, Szíria lakosságát 8 éve szorítják a migránslétbe, Jemen mészárszékké vált, Kasmirt 70 napja elvágták a külvilágtól, Iránt katonailag fenyegetik, Kínát stratégialiag zárják körül, konfliktusokat robbantanak ki Afrikában, a katonai költségvetések mindenütt állandóan növekednek: a kapitalizmus maga a háború.

Férfik, nők, gyerekek tízmillióit kényszerítik menekülésre. Meghalnak  eltűnnek, a Földközi tengerbe fulladnak, elzavarják földjükről, mint a rohingyákat, Mexikó és az USA határát blokkolják. Az emberiség soha nem ismert ilyen, egész populációkra késztetett embermozgást.

A munkásvívmányokat szisztematikusan támadják, lebontják.  A nyugdíj- és a társadalombiztosítást megkérdőjelezik, a munkanélküliség nem csökken, a munkatörvénykönyveket ellenreformizálják. Ehhez hozzá kell adni a kereskedelmi háborúkat és szankciókat, az áremelkedések generálóit.

A fiatal generációknak prekaritást szánnak, a tanulás jogától való megfosztást, a drogokat. A gazdagság pedig egy csekély kisebbség kezében gyűlik, de milliók ismerik az éhséget az elegendő élelmiszertermelés ellenére.

Veszélyben a környezet. A hatalmas amazóniai erdőtüzeket szándékosan provokálták, hogy a multikat segítsék vele: a kapitalizmus csak a profit törvényét ismeri, a következmények nem fontosak. Az ok a termelőeszközök magántulajdonán alapuló tőkés rendszer túlélt fokozata.

Azonban fatalitásról nincs szó: az emberiség számára pozitív kimenetelt a szervezett munkásosztály és mozgalma hordozza.

A munkásosztály küzd. Kína, Hong-Kong dolgozói, ahogyan kontinensünké is, harcolnak sztrájkokkal, tüntetésekkel a független szervezkedés jogáért. Megszámolni sem lehet a tömeges, általános sztrájkokat, amelyekben dolgozók tízmilliói vettek részt jogaikat követelve; a forradalmi mozgalmak – mint ma Algériában – pedig a rendszer megszüntetését feszegetik.

A munkásmozgalom tudja a béke, fejlődés és jövő perspektíváját nyújtani. A munkásosztálynak nem érdeke az igazságtalan háború. Amikor az amerikai, francia, brit, stb kormány katonailag avatkozik be a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában, az mindig a domináció őrzését jelenti, mindig a kizsákmányolók, a multinacionális vállalatok érdekeiért folyik. A kormányok pedig ugyanazok, amelyek a munkásosztály, a fiatalság elleni társadalmi háborút folytatják.

- A munkásmozgalom a béke záloga; a háború ellen kell fellépnünk, hogy a munkás a munkahelyén maradjon és ne gyilkos konfliktusokban vegyen részt.

- A munkásmozgalom védi a demokráciát saját létezése jogáért harcolva, hogy a dolgozók szabadon szervezkedhessenek szakszervezeteikben és pártjaikban, az egységért szükséges harci szervezeteket létrehozva olyan formában, amelyben jónak látják.

- A multik birodalma ellen küzdve, a népeket fojtogató adósság ellen, a munkásmozgalom nyitja meg az ajtót a nemzeti szuverenitás joga előtt is.

- A munkásosztály kollektív jogaikért harcolva társadalombiztosítás rendszereinek védelmében az összes gazdagságot termelő munkához való jogot védi.

- A munkásmozgalom a remény és az emberiség jövőjének hordozója tőkés rendszer ellen harcában a szocializmusért.

Küzdelem a világban…

Bizonyos, hogy a dolgozók nem mindig tudják, milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Legyenek jobb- vagy baloldaliak a kormányok az egész világon, támadják a szakszervezeteket, megtorlással vagy integrálásuk kisérletével. Korlátozzák a sztrájkjogot, a tüntetés jogát. Nehézségek vannak abban is, hogy a szakszervezeti vezetők ahelyett, hogy mandátumukat teljesítenék, az integrációt választják és a piacgazdaság meghaladhatatlanságát hirdetik. Nemrégen megjelentek olyan irányzatok is, amelyek informális mozgalmakba olvadva mindenféle szervezettséget tagadnak annak ellenére, hogy - a dolgozók, aktivisták nagyon jól tudják - ahhoz, hogy szabadon dönthessünk, meg kell védenünk az osztályharcban létrehozott régi/új szervezeteiket,.

… és a munkásmozgalom függetlensége

2016 novemberében 28 ország 350 delegáltja, mindenféle munkásmozgalmi irányzat szakszervezeti felelősei, politikai aktivistái Mumbaiban (India) létrehozták a Háború- és kizsákmányolásellenes Bizottságot (a Munkás Internacionáléért) egy nyilatkozatot magukének tudva:«A történelem motorja az osztályharc. Megerősítjük, hogy az emberi civilizáció előrehaladása, a béke és a demokrácia mindenekelőtt attól függ, hogy a kizsákmányoltak és elnyomottak képesek-e szervezeteik függetlenségének biztosítására.»

Igaz volt, igaz marad. A jövő a harcoló munkásosztályé – minden elnyomottat képviselve –, hogy elérje emancipációját, hogy végezzen a kizsákmányolás és a nyomor rendszerével; A dolgozók és a szakszervezetek az egész világon közösen kell, hogy hallassák hangjukat a háborúk és kizsákmányolás ellen.

Mi, aláírtak, különféle hagyományokkal bíró munkásaktívák, javasoljuk a tanácskozás megtartását a háborúk és a kizsákmányolás ellen a Munkásinternacionáléért (2020 folyamán).

Különbözőféleségünkben is megtalálva közös álláspontunkat ezen egyszerű, a munkásmozgalom hagyományos elvei alapján: «Nemzetközivé lesz holnapra a világ».

Közvetlen kapcsolat: owcmumbai2019@gmail.com Nambiath Vasudevan, c/o TUSC, 6 Neelkanth Apartments, Gokuldas Pasta Road, Dadas East, Mumbai 400014 (India)

                                      Daniel Gluckstein, c/o Tribune des travailleus, 67, avenue Faidherbe, 93100 Montreul (Franciország)

Pénzügyi támogatás: FR73 3006 6106 7700 0202 5300 111 –  Számla : SUCCES CONFERENCE MONDIALE MUMBAI

Első magyarországi aláírók: Artner Annamária, Tamás Gáspár Miklós, Albert Iván, Somi Judit