2020. január 26., vasárnap

Menjetek el Gázába és kiáltsátok «soha többé ezt» !



image_pdf

A múltra emlékezés nagyon fontos, és nem lehet kevésbé fontos az sem, hogy tudatosan szembenézzünk a  jelennel. Az a tucat államférfi, aki Izraelbe érkezett tegnap, lehet, hogy a múltról megemlékezik, de a jelent kiradírozza. Hallgatva, szemeiket elfordítva a valóságról, feltétel nélkül mind felsorakozik Izrael álláspontja mellett, nem csak feladataikat mulasztják el, de elárulják a múlt emlékét, aminek nevében idejöttek.
Nehéz nagyobb képmutatást találni, mint az izraeli fogadtatást - bűncselekményeinek megemlítése nélkül; a holokausztról megemlékezést - a tanulság levonása nélkül; Jeruzsálem meglátogatását - a gázai gettó nélkül. 
Milyen jó, hogy királyok, elnökök és egyéb notabilitások jöttek ezen emléknap iránti tisztelet jeléül. Gyalázatos, hogy ignorálják azt, amit a holokauszt áldozatai szabnak egy másik nemzetre.
Jereván városa az örmény holokauszt emlékére soha nem lesz egy ilyen összejövetel tanúja. A világ vezetői sosem mennek Kigaliba a ruandai genocídiumról megemlékezni. A Holokauszt végülis a legnagyobb bűn, amit az emberiség ellen elkövettek .. de nem az egyetlen. De a zsidók és Izrael jól tudják hogyan kell megszentelni az emlékezetet, hogyan felhasználni saját céljaikra.
A Holokauszt áldozatainak emlékére tartott nemzetközi napon a világ vezetőit meghívta az izraeli miniszterelnök, aki érkezésük előestéjén szankciókat kért, hiszik vagy nem, a II. világháború utáni háborús bűnöket kivizsgáló bíróságok örököse, a hágai nemzetközi bíróság ellen.
Az emlékezés napján a világ vezetői egy olyan miniszterelnökkel találkoztak, aki a hágai bíróság elleni állásfoglalásra próbálja őket rábírni. Nehéz a holokausztot botrányosabb célra felhasználni, mint ezt, nehéz az emlékezés súlyosabb elárulását kieszelni, mint a hágai bíróság diszkreditálását. Csak azért, mert az igyekszik betölteni szerepét Jeruzsálemet illetően. A meghívottak szintén hallgatnak e témában. Közöttük némelyek lehetséges, arról is meg vannak győződve, hogy a probléma Hágában van, nem Jeruzsálemben, inkább a bíróságot kell büntetni, nem a megszállót.
Senki nem felejtheti el a holokausztot, nyilvánvaló. Szintén senki nem radírozhatja ki a tényt, hogy a zsidó nép ellen irányult. Pontosan ebből az okból senki sem tagadhatja áldozatainak viselkedését a holokauszt másodlagos áldozataival, a palesztin néppel szemben. A holokauszt nélkül nem vesztették volna el földjüket, nem lennének ma egy gigantikus koncentrációs tábor foglyai Gázában vagy brutális katonai megszállás alatt élve Ciszjordániában.
Amikor ma ad nauseam  ismételik “soha többé ezt”, becsületesen Dél és Kelet felé kéne nézniük, mindössze néhány kilométerre a Yad Vashemtől. Holokauszt nincs ott, csak apartheid. Nincs megsemmisítés, csak egy nép rendszeres brutalizálása. Nincs Auschwitz, csak Gáza. Hogyhogy nem tudjuk ezt a holokauszt áldozatainak emlékére tartott nemzetközi napon?
Nehéz elhinni, hogy egyetlen Jeruzsálembe érkezett vezetőnek sem jutott eszébe, hogy a ceremónia után Gázába látogasson. Ha csak egynek is lett volna hozzá mersze, a holokauszt áldozatai emlékének tisztelgett volna ugyanúgy, mint a Yad Vashemet látogatva. Nem sok hely van a Földön, ahol a “soha többé ezt” jobban rezonálna, mint ebben a hatalmas gettóban, amit a holokauszt túlélői hoztak létre. Távol maradni Gázától, nem látni, hogy mi történik ott? Hagyni Jeruzsálemtől egy órányira a 14 éve gettóba zárt kétmillió embert? Hogyan lehetséges? Nem kiáltani Gázában, hogy “soha többé ezt”? Hogyan merészelik?
Néhány vezető feltűnően kiegyensúlyozta látogatását egy rövid rituális látogatással Ramallah-ban, egy fotózással Mahmoud Abbas-szal, aki szintén Izrael kritikájának célpontja. Az ilyenfajta vizitek semmit sem jelentenek. Nem Ramallah határozza meg a palesztinok életét. Hanem a jeruzsálemi kormány és Tel-Aviv-i védelmi apparátusa.
El kell jönni Izraelbe, hogy a világot a holokausztra emlékeztessük, de arra a csendre is, ami az izraeli apartheid körül honol. E csend ellen kell kiáltanunk: “soha többé ezt”.
A holokauszt biztosan nem ismétlődik meg, de a zavart csend folytatódik, még ezen a jeruzsálemi emléknapon is.

2020. január 23.
Gidéon Lévy
Haaretz (az izraeli négy legnagyobb napilap egyike)
Agence Média Palestine

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.