A szociális dömping elleni harc a munkahelyen kezdődik

 

A szociális dömping azt a gyakorlatot jelenti - akár szándékos, akár nem -, amikor egyes országok vagy vállalatok kihasználják a bérek és a szociális szabályozások közötti különbségeket, hogy komparatív előnyre tegyenek szert versenytársaikkal szemben.

Az Európai Unión belül a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának elve érvényesül. Ez az elv lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy munkavállalóikat egy másik uniós országba küldjék, hogy ott dolgozzanak a nevükben. Ez az európai kiküldetési irányelv 1997 óta van hatályban, amikor az Európai Uniónak még 15 tagállama volt. Például egy uniós országból származó vállalkozó ideiglenesen kiküldheti magát és munkavállalóit más uniós országba. Számos feltételnek kell teljesülnie:

- a tevékenység helye szerinti ország munka- és bérfeltételeinek meg kell felelni. A Belgiumba kiküldött munkavállalók ugyanarra a bruttó bérre és törvényes juttatásokra jogosultak, mint a belga munkavállalók.

- A bérek után a társadalombiztosítási járulékokat a származási országban (azaz nem a foglalkoztatás országában) lehet fizetni. A munkavállalónak először a származási országban kell társadalombiztosítási kötelezettség alá esnie. A kirendelés elvileg ideiglenes, legfeljebb 24 hónapra szól. Bizonyos feltételek mellett lehetőség van a meghosszabbításra, legfeljebb 5 évre.

- 2018. március 1-jén a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elvi megállapodásra jutottak. Az elvi megállapodás szerint a kiküldetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet, 6 hónapos meghosszabbítás lehetőségével.

 

Szociális dömping esetén azonban a fenti szabályokat nem tartják be. A kiküldött munkavállalók gyakran súlyosan alulfizetettek, és sokszor méltatlan munkakörülmények között túlmunkára kényszerülnek. Ezek a gyakorlatok tisztességtelen versenyt teremtenek a helyi munkavállalók kárára, miközben a bevándorló munkavállalókat kizsákmányolják.

 

 

Nemzeti és európai szintű ellenőrzés

A kiküldetési szabályok betartásának biztosítása, valamint a szociális csalás és a szociális dömping korlátozása érdekében elengedhetetlenek a jól szervezett ellenőrző szolgálatok. Nemzeti szinten a szociális törvények ellenőrzése a fő feladat a szociális dömping elleni küzdelemben, tájékoztatnia kell, közbe kell avatkoznia, felügyelnie kell a szabályokat, szabályoznia kell a jogsértéseket, és végül pro justitia kibocsátásával szankciókat kell kiszabnia. Ennek van egy, a kiküldött munkavállalók és a külföldi vállalatok ellenőrzésére (munkaidő, bérek stb.) szakosodott egysége is. Európai szinten ki kell alakítani egy európai szociális ellenőrzési ügynökséget, amely rendelkezik a szükséges finanszírozással és személyzettel. Ennek az ügynökségnek hatékonyabbá kell tennie a tagállamok ellenőrző szolgálatai közötti együttműködést, és üldöznie kell a csalókat, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a szociális dömping és a határokon átnyúló szociális csalás ellen. Ennek az (európai Munkaügyi Hatóságnak a következő célkitűzései lennének a szociális dömping és a határokon átnyúló szociális csalás elleni küzdelemben:

- az uniós munkavállalók jogainak biztosítása a szociális és munkaügyi normák hatékony végrehajtásának és nyomon követésének támogatásával;

- a szociális dömpinget folytató vállalatokkal szembeni szankciók határokon átnyúló érvényesítésének lehetővé tétele;

- a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása és a szociális párbeszéd megerősítése;

- annak biztosítása, hogy a vállalatok tiszteletben tartsák a kollektív szerződéseket és az azonos munkahelyen végzett egyenlő munkáért egyenlő bért elvét;

- tájékoztatja a munkavállalókat és a vállalatokat a vonatkozó jogaikról és kötelezettségeikről;

- a szakszervezetek támogatása a munkavállalók jogainak megerősítése érdekében az EU-ban.

A tisztességes versenyre vonatkozó tervek

A szociális csalás elleni küzdelem érdekében számos ágazat (építőipar, kohászat, technológia, zöld ágazatok, takarítás stb.) az elmúlt években tisztességes versenyre vonatkozó terveket kötött. Ezeket a terveket az illetékes hatóságok, a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek támogatják, hogy nagyobb jogbiztonságot teremtsenek a szociális és munkaügyi jogszabályok tekintetében. Egyes ágazatokban a szociális csalás és a szociális dömping elleni küzdelem érdekében szükség van a szabályozás nagyobb mértékű pontosítására és egyszerűsítésére. Azokban az ágazatokban, ahol munkahelyek szűnnek meg, miközben a tevékenység növekszik, ezek a megállapodások fontos lépést jelenthetnek a szociális csalás és a szociális dömping elleni küzdelemben, konkrét intézkedéseket írnak elő a Kelet- és Dél-Európából érkező tisztességtelen verseny megszüntetésére és a tömeges munkahelyvesztés megszüntetésére. Konkrétan ez nemzeti, nemzetközi és európai intézkedéseket jelent az ellenőrző szolgálatok ellenőrzési képességeinek javítására. 

A helyi szakszervezeti egységek tudatosságának növelése

A szociális dömping összetett kérdés, amelyet több fronton kell kezelni. A probléma gyökere a munkáltatók által a bérek után fizetett díjak közötti különbség.

További probléma, hogy még ha a származási országban alacsonyabbak is a díjak, gyakran nem fizetik ki őket. Az európai szabályok most azt írják elő, hogy e járulékok megfizetését a származási ország intézményeinek kell ellenőrizniük. Természetesen itt van a probléma. A szlovák munkaügyi felügyelőség például nem jöhet Belgiumba, hogy ellenőrizze, hogy a juttatásokat bevallották-e vagy sem. E tekintetben az Európai Bíróság egyik ítélete lehetővé tette, hogy előrelépjünk. Egy belga építőipari vállalat alvállalkozójánál alkalmazott bolgár munkavállalókat érintő ügyben a Bíróság kimondta, hogy a belga bíróságnak jogában áll visszavonni az A1-es nyomtatványt (amely azt mutatja, hogy a kiküldött munkavállaló társadalombiztosítása rendben van), ha azt csalárd módon vagy helytelenül szerezték be. Korábban az ellenőrző szolgálatoknak nehézkes adminisztratív eljárást kellett követniük, hacsak nem számíthattak a származási ország szolgálatainak önkéntes együttműködésére a csalás felderítésében és leküzdésében.

A szakszervezetek számára a helyi választott vezetők fontos szerepet játszanak a szociális dömping felderítésében. Ők azonosíthatják a szociális dömping megnyilvánulásait (például azt, hogy az önálló vállalkozókat munkavállalóként foglalkoztatják), és jelenthetik azokat. A probléma olyan mértékű, hogy soha nem lesz elég ellenőr ahhoz, hogy kellő valószínűséggel lebukjanak, ezért a tudatosságnövelő stratégia elengedhetetlen.

A magyar (és egyéb) kormány(ok) 3. országból érkező munkaerő alkalmazását (általában munkaerő-kölcsönzőkön keresztül) elkerülhetetlennek tartják. Miért éri meg a munkáltatóknak ? "Mi hívjuk őket, szabályozott keretek között", "tudjuk, hogy honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálátunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot", jelentősen kisebb a fluktuáció, «stabilitást hoznak a termelésbe» és egy idő után termelési darabszámuk is nő, szinte bármikor vállalnának túlórát, nincs kiesett bevétel, kevesebb műszak, álló géppark, stb. Azaz, egyértelműen jelenlegi iparpolitika, valamint a tőke jövedelmezőségének fenntartásához jelentős számú, alacsony béreken dolgoztatható külföldi munkavállalóra van szükség, a kizsákmányolás fokozásáért a munkaerő költségeinek csökkenéséért.

Hazánkban a harmadik országbeli munkavállalók tartózkodása munkavégzéshez kötött. Ha megszűnik a munkaviszonya és ezzel a tartózkodási célja, akkor főszabály szerint meghatározott időn belül el kell hagynia az ország és a schengeni övezet területét. Különben illegálissá válik, mivel a tartózkodás célja nem igazolt, és az engedély is lejárt, vagy visszavonták.

(részletek innen: https://merce.hu/2023/06/27/szakszervezetbe-tomoritene-a-vdsz-a-hazankba-erkezo-vendegmunkasokat/)

Mi lehet a megoldás?

Az ideérkezőknek érdekérvényesítő ereje, kapcsolati hálója nincs, a kiszolgáltatottságuk szinte teljeskörű: az új törvényjavaslat értelmében családjuktól elválasztott munkavállalókról beszélhetünk, akik számára a munkahely elvesztése a tartózkodási engedély megvonását is jelenti egyben. Valószínűleg otthoni családi jövedelmi és felhalmozási kényszerek motiválják őket, ezért fogadnak el kiszolgáltatottabb állásokat is. Továbbá ezek a munkavállalók hatalmas információs hátrányból indulnak, különböző visszaélések és költséghárítások áldozatai lehetnek, utazási, szállási és munkaszerzési jutalékot fizettethetnek meg velük, számos szempontból kitettek tehát. A VDSZ az IndustriALL nemzetközi nehézipari szakszervezeti szövetséggel (melybe ők is beletartoznak) közösen dolgoznak a Fülöp-szigeteki munkások megszervezésén. Székely Tamás elmondta, elektronikusan és papíralapon is gyártják a tájékoztató brosúrákat, amelyeket még a Fülöp-szigeteken elérhetővé tesznek a majdani munkavállalók számára, de létrehoznak egy információs weboldalt is, valamint egy hotline-szerű felületet, amelyen keresztül sürgős, azonnali válaszokat tudnak kapni a hazánkba érkezők munkajogi és emberi jogi esetekben. A VDSZ ezeken felül természetesen üzemi tagtoborzásokat is tervez végezni, a hozzájuk csatlakozók pedig nyilvánvalóan minden szakszervezeti tagsággal járó előnyt élvezni fognak.

A VDSZ sokat merített a térségben kialakult múltbeli hasonló helyzetek kezeléséből is, így tanulmányozták a rendszerváltás utáni németországi török és horvát vendégmunkások ottani megszervezésének folyamatát a Vegyész Szakszervezet által, de az MSZOSZ-nek is volt hasonló munkája a Burgenlandban munkát vállaló magyarok körében.

A világ munkásosztályának, a volt, jelenlegi és jövőbeli dolgozóknak az érdekei egybevágnak. Egymás elleni kijátszásuk csak az uralkodó osztályok, a tőkések profitéhségének kielégítését szolgálják. Szervezeteinkkel együtt tehát ne hagyjuk, ez a jövő záloga.