Október 5-én, szombaton mintegy százan vettek részt a franciaországi Brestben két emléktábla leleplezésén, amelyek a második világháború alatt, a náci terror alatt a francia harcosok és a német egyenruhás munkások között a földalatti Arbeiter und Soldat (Munkás és katona ) című lap körül végzett testvériségnek állítanak emléket. A megemlékezést követően a breszti Maison des syndicats-ban konferenciát tartottak, amelyen közel 150-en vettek részt.
Mi a célja azArbeiter und Soldatról szóló munkának, amely több mint egy „történelmi műhely”?
A kérdés megválaszolása érdekében ez a jelentés rövid áttekintést kíván adni azoknak a férfiaknak és nőknek a bátor munkájáról, akik a Negyedik Internacionálé harcosai voltak, a náci terror diktálta körülmények között. Hangsúlyozni kell, hogy ez mindenekelőtt olyan fiatal felnőttek munkája volt, akik 1943-ban 20, 30 év alattiak voltak. Hangsúlyozni kell, hogy azArbeiter und Soldat harcát a fiatal Negyedik Internacionálé, és különösen a soraiban harcoló fiatalok vezették!
A két emléktáblát a rue Richelieu 87. szám alatt és a tengeralattjáró bázis közelében avatták fel.
Az első emléktáblát a rue Richelieu 87. szám alatt helyezték el, ahol a Negyedik Internacionálé több tagját letartóztatta a náci rendőrség. Az emléktábla az 1943. október 6-án lelőtt Robert Cruau, valamint Georges Berthomé, Yves Bodénez, André Floch és Albert Goavec neveit viseli, akik Buchenwaldba és Dorába deportálva haltak meg.
A második, francia és német nyelvű emléktáblát annak a tengeralattjáró-bázisnak a közelében helyezték el, ahol az Arbeiter und Soldat című földalatti lapot terjesztették, és ahol a német katonák között egy trockista sejt alakult. Ez egy különleges tisztelgés az Arbeiter und Soldat című újság előtt.
Claudius Naumann, egy berlini szakszervezeti aktivista minden bizonnyal mindenki nevében beszélt, amikor azt mondta: "Ma az internacionalista testvériségnek ezt a nagyrészt ismeretlen példáját hozzuk nyilvánosságra, hogy perspektívákat nyissunk a háború mészárlása ellen, különösen a konfliktusban álló országok munkásosztálya körében, és hogy elutasítsunk minden olyan nacionalizmust, amely a népek kollektív felelősségre vonását célozza (...). Ezek a breszti emléktáblák fontos lépésnek számítanak, nemcsak azért, hogy méltó módon emlékezzünk a kivégzett internacionalistákra, hanem azért is, hogy megismertessük az általuk nekünk átadott üzenetet”.
A szimpózium öt előadáson keresztül világított rá a breszti internacionalista tevékenységre.
- François Preneau, a Résistance antinazie, ouvrière et internationaliste - de Nantes à Brest, les trotskistes dans la guerre (1939-1945 ) «A náciellenes munkás- és nemzetközi ellenàllàs Nantes-tól Bresztig (1939-1945)» című könyv szerzője a nácizmus elleni ellenállásról, a régió munkásmozgalmáról és az internacionalizmusról beszélt, különösen a titkos bulletinek, a Le Front ouvrier-nek köszönhetően;
- Nathaniel Flakin, berlini újságíró és író, nyomon követte a német-zsidó aktivista Martin Monath életrajzát, aki az Arbeiter und Soldat kiadása mögött állt;
- Jean-Yves Guengant történész leírta azokat a körülményeket, amelyek között a trockista harcosokat letartóztatták, és beszélt a lelőtt német aktivisták személyazonosságának felkutatásával kapcsolatos nehézségekről;
- Claudius Naumann berlini szakszervezeti képviselő a buchenwaldi internacionalista kommunisták nyilatkozatának aktualitását ismertette;
- végül Olivier Doriane, a La Tribune des travailleurs szerkesztőségéből kiemelte az Arbeiter und Soldat harcának aktualitását. [1]
Miért adták ki és terjesztették a trockisták az Arbeiter und Soldat-t?
Az 1943-ban és 1944-ben kiadott Arbeiter und Soldat című földalatti újság célja az volt, hogy elősegítse az egyenruhás német munkások és a francia munkások közötti testvériséget. Brestben terjesztették, különösen az arzenálban dolgozó német katonák körében.
Amikor a német hadseregen belül szervezett katonabizottságokat a Gestapo szétverte, közel száz német és francia harcos fizetett a proletár internacionalizmus iránti elkötelezettségéért azzal, hogy letartóztatták, megkínozták őket, és sokan életüket vesztették.
Az Arbeiter und Soldat című földalatti újság, amely először 1943 júliusában jelent meg „ A forradalmi proletár egység orgánuma » alcímmel, majd a második számtól kezdve a « Negyedik Internacionálé » kiegészítéssel, 1944-ben «A Kommunista Internacionalisták Ligájának (a Negyedik Internacionálé német szekciója) orgánuma” lett. A német katonákkal folytatott munka és az Arbeiter und Soldat kiadvány megjelenésének központi alakja Martin Monath volt, aki 1944-ben a Negyedik Internacionálé európai titkárságának tagja volt, és akit júliusban letartóztatott a Kommunistaellenes Rendőrség (SPAC). Miután megkínozták, átadták a Gestapónak (náci titkosrendőrség), és augusztusban meggyilkolták.
Az Arbeiter und Soldatfeladatait az első számban a „ Mi azArbeiter
und Soldat állspontja?” című cikkben mutattuk be. Lehetetlen megjósolni a forradalom
napját. De már
jóval a kitörése előtt elkezd érni”. A lap a „fronton és a hátországban
tapasztalható bomlás” ábrázolása után, amelyet „csak a legvéresebb
terror képes fájdalmasan aktívan tartani”, kijelentette: "A régi
sejtek, amelyek a terror évein belülről élve győzték le a terror éveit, ismét kifelé
nyújtják antennáikat. Új csoportok alakulnak. Szóban vagy
írásban, újságokban vagy röplapokban fény derült. A meghirdetett harc
első napján e csoportok legjobbjai egyesülnek az új Forradalmi Kommunista
Párttal.
Ebben a fasiszta uralom és minden burzsoá uralom lerombolásának folyamatában, a kapitalista háborús front aláásásának, a proletár osztályfront újjáépítésének, a kommunista forradalom előkészítésének munkájában helyezi el magát az „Arbeiter und Soldat”. Feladatai így tökéletesen meghatározottak: „Béke!
Béke! Szabadság! Kenyér! [2]
Béke: csak a világproletárforradalom hozhatja el nekünk a békét, a háború végét.
Szabadság: ez csak a Tanácsok Szocialista Köztársaságának keretein belül lehetséges minden kizsákmányolt számára.
Kenyér: csak a tőke kisajátítása és a szocialista tervgazdaság létrehozása biztosíthatja a kenyeret mindenkinek és a gazdasági válságok megszüntetését.
(Arbeiter und Soldat 1.
szám, 1943. szeptember)
Az Arbeite rund Soldat határozottan ellenezte a
sztálinistq politikát. A francia sztálinista KP központi szerepet játszott az
ellenállásban. A „Népfront” politikai irányvonalai mentén cselekedett, hogy
egyesítse a nemzetet a németek („boches”) ellen. A PCF politikája a német
katonákkal szemben arra korlátozódott, hogy felszólította őket, hogy tegyék le
a fegyvert, adják meg magukat és váljanak hadifoglyokká. Ezzel szemben a
harcosok a IV. Internacionálé a fasiszták ellen foglaltak állást, de minden
sovinizmus ellen is : „Azt akarjuk, hogy saját tőkésosztályunk vereséget
szenvedjen ebben a háborúban”. Számukra Karl Liebknecht (1915) hagyományai
szerint világos volt, hogy a német nép fő ellensége Németországban van: a
német imperializmus, a német háborús párt, a német titkos diplomácia. A
német nép számára fontos, hogy ezt az ellenséget a saját hazájában, politikai
harccal küzdje le, együttműködve más országok proletariátusával, akiknek harca
az imperialisták ellen irányul a saját országukban. Ahogy az Arbeiter
und Soldat 1944 májusában megfogalmazta: „Az ágyúk csöveit és a
szuronyok hegyét a valódi ellenségünk, a saját tőkénk és ügynökei ellen kell
fordítani”. Ez pedig azt jelenti, hogy soha nem szabad letenni a fegyvert.
„Az Arbeiter und Soldat barátai”
[3]
2023 októberében megalakult
az „ Arbeiter und Soldat barátai ” egyesület. Ebben az egyesületben a
munkásmozgalom különböző politikai hátterű képviselői dolgoznak együtt. A CORQI
franciaországi és németországi tagjai is részt vesznek benne. Ezt az
egyesületet éppen 80 évvel azután alapították, hogy 1943. október 6-án és 7-én
Brestben, a rue de Richelieu 87. szám alatt letartóztatták a Negyedik
Internacionálé harcosait, akik az Arbeiter und Soldat című újságot
szerkesztették és terjesztették. Elárulták és átadták őket a náciknak, és ennek
az árulásnak a következtében közel száz német és francia militánst tartóztattak
le, kínoztak meg, deportáltak és sokakat közülük meggyilkoltak az ezt követő
elnyomási hullámban. Robert Cruau-t és a Negyedik Internacionálé mintegy húsz
másik bresti, quimperi, nantes-i és párizsi elvtársát lelőtték vagy más módon
gyilkolták meg. Sok aktivistát a buchenwaldi megsemmisítő táborba (Türingiában)
deportáltak, a női aktivistákat a legnagyobb női megsemmisítő táborba, Ravensbrückbe
(Berlintől északra, Brandenburgban). Sokan közülük nem élték túl a német
vállalatoknak - különösen a fegyveriparban - végzett kényszermunkát és a
kínzásokat. Az egyenruhás német katonák, munkaszolgálatosok sorsáról a mai
napig keveset tudni. Néhányukról közülük, akiket lelőttek, csak gyér nyomok
maradtak fenn. Sokakat a „keleti frontra” szállítottak ágyútölteléknek.
A „Munkások és katonák
barátai” egyesület a következő célokat tűzte ki maga elé:
- Az imperialista háborúban részt vevő
országok munkásai közötti internacionalista testvériség történetének
megismertetése, elutasítva a „kollektív bűnösség” minden formáját.
- Emléktáblákkal tiszteleg a náci
terror áldozatául esett német munkások és francia aktivisták előtt Brestben.
-Folytatja a történelmi anyagok
kutatását és közzétételét.
- És végül, hogy 2024. október 5-én
Brestben tiszteleg a náci terror ellen harcoló internacionalista harcosok
előtt.
Az október 5-i breszti
kezdeményezések jelentősége messze túlmutat Bresten. Franciaországban először méltányoljàk hivatalosan a hitleri fasizmus
ellen harcoló német és francia trockista harcosok előtt, az internacionalista
testvériség harcosai előtt, „akik a Negyedik Internacionálé történetének
egyik legdicsőségesebb lapját írták”, ahogyan azt a „les amis d'Arbeiter
und Soldat” egyesület által kiadott sajtóközleményben olvashatjuk.
Csak egy „vágyálom”?
"Az Adolf Hitler
megbuktatásával kezdődő és végül a világforradalmat kiváltó német szocialista
forradalom eszméje a konkrét történelmi helyzetben kimérának bizonyult - és nem
csak és nem is elsősorban a háború (pl. a tömeges bombázások) és a
Hitler-ellenes koalíció politikája miatt. (beleértve a feltétel nélküli megadás
követelését is)”. Ezt az álláspontot Peter Brandt fogalmazta meg - ami
eléggé elterjedt sok „baloldali ember” körében. [4 Ezen elvtársak
harcának lejáratása azzal, hogy „kimérának”, azaz abszurd elképzelésnek nevezi
azt, egy tisztának hitt visszatekintés biztonságos távolságtartásával beszélve,
sokat elmond ezen álláspont szerzőjéről, de semmit nem mond ezen elvtársak
elszántságáról. Végső soron ez a munkásszervezetek „Hitler-ellenes koalícióba”
való integrálódásának alárendelt álláspontjának egy változata, a „demokraták”,
a népfrontok és a szövetségesek oldalán. "Ki fogja legyőzni Hitlert?
Az Arbeiter und Soldat 1944. júniusi különszámában tette fel ezt a
kérdést. "Hitler vagy Eisenhower? Csak ez a két lehetőség van?
Van egy harmadik: a munkásforradalom Németországban, Európában és a világon,
amely felszámolja a kapitalista rendszert, megszünteti a válságokat és a
háborúkat, és amely egyedül hozhat békét, szabadságot és kenyeret a dolgozó
tömegeknek”. 1944-ben a harcosok a IV. Internacionálé harcosai
hangsúlyozták, hogy helyük nem az imperialisták oldalán van, bármilyen
eredetűek is legyenek azok, nem az amerikai és a brit tőke oldalán, amelyek
mindegyike eltökélte , hogy „gyorsan biztosítja magának a legjobb helyet a
zsákmány elosztására”.
És ez az álláspont ma is abszolút aktuális. A szervezőbizottság nyilatkozatában az Újjáalakulást szervező IV. Internacionálé (CORQI) "Gáza, Libanon, Ukrajna... Az imperializmus bűnei „ című, 2024. október 1-jei közleményében azt írja: ”Ez az a politika, amely ellen Lenin száztizenegy évvel ezelőtt harcolt: azok „szociálsovinizmusa” ellen, akik - szavakban „szocialisták” - valójában az imperialista háborút és kormányuk sovinizmusát támogatták...”. Az Arbeiter und Soldat elvtársai különszámukban valójában a következő jelszót adták ki:"Forradalmi testvériség a brit és amerikai katonákkal a német, amerikai és brit tábornokok és kapitalista támogatóik ellen! Forradalmi testvériség minden európai munkással a közös harcért! Proletárforradalom Németországban, Európában és a világon!
Ebben a cikkben nincs hely
a kimerítő elemzésre. De bárki, aki foglalkozik a munkásmozgalom
újjászervezéséért, a gyárak „népi kézbe” való átadásáért, a termelésnek
a gyári tanácsok irányítása alatti újjászervezéséért, a nemzeti
munkásszervezetek betiltása és a testvériség szövetségesek általi betiltása
elleni küzdelemmel stb. folytatott harcokkal, megértheti, hogy a Negyedik
Internacionálé álláspontja semmiképpen sem volt „kiméra”, hanem az osztályharc
követeléseivel összhangban álló, szükséges álláspont, megérthetik, hogy a
Negyedik Internacionálé álláspontja semmiképpen sem volt „kiméra”, hanem az
osztályharc követeléseinek megfelelő, szükséges álláspont, amely az Átmeneti
Programon és a Negyedik Internacionálé felépítéséért folytatott harcon alapult:
"De a proletárhatalom megteremtéséért folytatott harcban a
proletárforradalmi párt nélkülözhetetlen. A reformista és sztálinista Második és volt
Harmadik Internacionálé a világtőke és a moszkvai bürokrácia nevében arra készül,
hogy a proletárforradalmat belülről bomlassza fel, ahogyan azt a múltban is
tette. EZT MEG KELL AKADÁLYOZNI! A Negyedik Internacionálé, a
trockisták Amerikában, Nagy-Britanniában és Európa megszállt területein a
Gestapo és a Scotland Yard terrorja ellenére is a munkásosztály mellett állnak
harcában, és felkészítik a holnap forradalmi feladataira. Németországban
is a proletárforradalmároknak zászlajuk köré kell gyülekezniük, és meg kell
alkotniuk az új kommunista-internacionalista párt magját
A IV. Internacionálé csak
egy tábort ismer: az egész világ munkásainak táborát. Ahogy a második
világháború alatt sem állt a „demokrácia” oldalára a fasizmussal szemben, nem
volt hajlandó támogatni Churchillt, Rooseveltet és de Gaulle-t, úgy ma is csak
egy tábort ismer, a munkásosztályét minden országban és nemzetközi szinten.
A buchenwaldi
internacionalista kommunisták 1945. április 20-i nyilatkozata a
Negyedik Internacionálé breszti harcának közvetlen folytatása.
Claudius Naumann a breszti
konferencián tartott előadásában hangsúlyozta: "A buchenwaldi
nyilatkozat története (nagyon szorosan) kapcsolódik a breszti elvtársak
munkájához; mégpedig két szempontból. Egyrészt ez a nyilatkozat egy
újabb fontos példája a nyilatkozatot író harcosok internacionalista
szolidaritásának, másrészt pedig politikai és személyes szempontból a bresti
tevékenység közvetlen folytatása”.
A „ Buchenwaldi Internacionalista Kommunisták Nyilatkozata ” 1945.
április 20-án így zárul:
"Ahhoz, hogy az elkövetkező osztályharcokban
győztes maradjon, a német munkásosztálynak a következő követelések
megvalósításáért kell küzdenie:
- Szervezkedési, gyülekezési és
sajtószabadság! Az
egyesülési szabadság és az 1933 előtt elért összes társadalmi vívmány
azonnali visszaállítása!
- Minden fasiszta szervezet teljes felszámolása! Vagyonelkobzás a fasizmus áldozatainak
javára! A fasiszta állam minden képviselője felett szabadon
választott népbíróságok ítélkezzenek!
- Feloszlatni a Wehrmachtot és munkásmilíciákkal
helyettesíteni!
- Azonnali és szabad munkás- és
paraszttanács-választások egész Németországban és a tanácsok általános
kongresszusának összehívása!
- A burzsoázia összes parlamenti intézményét
felhasználva a forradalmi propagandára, a tanácsokat fenn kell tartani és
ki kell bővíteni!
- A bankok, a nehézipar és a földbirtokosok
kisajátítása! A termelés
ellenőrzése a szakszervezetek és a munkástanácsok által!
- Egyetlen ember, egyetlen pfennig sem a burzsoázia
háborús és jóvátételi adósságaiért! A burzsoáziának fizetnie kell!
- A szocialista forradalomért
egész Németországban, Németország feldarabolása ellen!
- Forradalmi testvériséget a
megszálló hadseregek proletárjaival! A tanácsok Németországáért a tanácsok
Európájában! A világ proletárforradalmáért!
· A buchenwaldi internacionalista kommunisták (Negyedik Internacionálé), 1945. április 20.
·
Karl FISCHER, Marcel BAUFRERE, Ernst FEDERN, Florent GALLOY[5].
· --------------------
· Jövőre a „Les amis d'Arbeiter und Soldat” egyesület újabb rendezvényt szervez, ezúttal Buchenwaldban.
H.-W. Schuster, 2024.11.9.
Megjegyzések
[1 ] Készül a „Les Amis d'Arbeiter und Soldat” egyesület brosúrája, amely beszámol a 2024. október 5-i breszti napról.
[2] Ez és a következő idézetek az Arbeiter und Soldat című könyvből származnak: N. Flakin:Un juif berlinois organise la résistance dans la Wehrmacht „ Arbeiter und Soldat ” (Ed Syllepse, Paris 2021).
[3] Az Internacionálé olvasóit a „ Les Amis d'Arbeiter und Soldat ” egyesület már megjelent két hírlevelére (a 3. hírlevél előkészületben van) utaljuk. Ezek a bulletinek tájékoztatnak a történelmi kutatások állásáról, fontos dokumentumokat tesznek közzé, és életrajzi adatokat közölnek a Negyedik Internacionálé harcosairól. Az egyesület bulletinjei megrendelhetők François Preneau-tól. Elérhetőség: arbeiterundsoldat@gmail.comAz éves tagsági díj 15 euró.
[4] Peter Brandt („baloldali” aktivista, Willy Brandt fia) N. Flakin könyvéről írt recenziójában (lásd [1].https://www.frankfurter-hefte.de/artikel/arbeiter-und-soldat-2566/(írta: 2018.9.1.).
[5] A teljes nyilatkozat a „ Les Amis d'Arbeiter und Soldat” egyesület 2. számú Bulletinjében jelent meg.
Forrás: L'Internationale
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.