Képviseleti demokrácia a XXI századra

Korunkban a kapitalizmus általános világválsága természetesen az élet minden területét válságba sodorja így a kapitalizmus jellemző politikai rendszerét a képviseleti demokráciát is. Mára ez az intézmény teljesen kiüresedett, funkciótlan gyakran káros színjátékká (vagy inkább bohózattá) silányult.

Az én véleményem az, hogy hosszú távon a közvetlen demokrácia a cél. Ehhez azonban alapvető társadalmi, életmód, műveltségi, erkölcsi változásokra van szükség, amik csak hosszú átmeneti időszak alatt alakulhatnak ki.

Középtávon a képviseleti demokrácia formáinak újra gondolása, megreformálása lehet a megoldás, nem tévesztve szem elől a távlati célt - a közvetlen demokráciát – tehát ennek (mármint a közvetlen demokráciának) a folyamatos szélesítése, terjesztése nem kerülhet le soha a napirendről.

Ezért most egy teljesen új képviseleti demokrácia modell kidolgozásához szeretnék néhány ötletet felvillantani.

I: A területi elv elvetése

Jelenleg a képviselő választás szinte mindenhol alapvetően területi elven történik, a választópolgárok lakhely szerint vannak választó körzetekbe osztva és itt választanak egyéni képviselőket. Persze országonként eltérően ezt már ma is „színezik” más elv szerinti képviselők (pld. országos, területi lista, kisebbségi képviselet)

Ez az elv abból indul ki, hogy az azonos lakhelyen lakóknak közösek a politikai érdekei. Miért lenne ez így? Az országos pártlista akkor jelentene bármilyen kezdetleges, primitív megoldást a reális képviseletre ha a pártok valóban kifejezett társadalmi csoportok érdekeit képviselnék, a mai „média pártok”, „tömegpártok” -ra ez nem mondható el.

Ezért szerintem végleg szakítani kell a területi képviseleti elvvel.

II. Egy választópolgár – egy egyéni képviselőt választ elv elvetése

A jelenlegi választási rendszer egyik alapelve, hogy egy választópolgár egy és csak is egy egyéni képviselőt juttathat a parlamentbe, és egy és csakis egy területi listás és egy és csakis egy pártlistás képviselő bejutásához járulhat hozzá. Az így megválasztott képviselőknek azonban teljesen „cseppfolyós, ismeretlen” a megbízatásuk, még ha akarnák sem tudnák a választóikat képviselni, hiszen teljesen tisztázatlan, elrejtett hogy minek/kinek a képviseletére is kaptak megbízatást.

III A javasolt több dimenziós képviseleti modell

Széleskörű társadalmi egyeztetéssel, vitával alakítsunk ki „választási dimenziókat”. Ezek a dimenziók a társadalomban meglévő politikailag artikulálandó érdekeket és ezen belül az egyes érdekcsoportokat fejezzék ki.

Mindegyik dimenzióban több „érdekcsoport” van:

A továbbiak kedvéért tételezzük fel, hogy ezek a dimenziók és érdekcsoportok a következők:

1. Munkamegosztási pozíció
   Munkás, Tőkés, Kisvállalkozó, Nyugdíjas, Tanuló, Egyéb inaktív

Társadalmi státusz
„Elit”,”Közép réteg”,”alsó szegmens”

Családi állapot

Egyedülálló, Párkapcsolatban gyermektelen, Párkapcsolatban 1 eltartott gyermek, Párkapcsolatban 2-3 eltartott gyermek, Párkapcsolatban több eltartott gyermek)

2. Életmód
   Konzervatív család centrikus, Közösségi beállítottságú,Inividualista, Alternatív

Világnézet
Materialista, Idealista

Vallás

Ateista, Vallásos

3. Érdeklődési kör

Sport, művészet, természettudomány, társadalom tudomány

Természetesen ezek csak példák, egyáltalán nem biztos, hogy ez egy jó szisztéma.

A választópolgárok a választási bizottságnál bejelentkeznek mindegyik dimenzióba, hogy az adott dimenzióban melyik érdekcsoportba sorolják magukat. Egy – egy dimenzióban egy érdekcsoportot jelölhetnek meg. Természetesen ez a nyilvántartás szigorúan bizalmas, személyes adatokat tartalmaz nagyfokú védelemmel biztonsággal kell kezelni.

Például az én regisztrációm a következő lenne:

Munkamegosztási pozíció: Kisvállalkozó

Társadalmi státusz: alsó szegmens

Családi állapot: Párkapcsolatban gyermektelen

Életmód: Konzervatív család centrikus

Világnézet: Materialista

Vallás: Ateista

Érdeklődési kör: természettudomány

Ez a regisztráció a választásokat megelőző „kampány időszak” előtt a választópolgár által módosítható.

A választások előtt a választási bizottság összesíti a regisztrációs adatokat és a parlamenti férőhelyeket szétosztja annak arányában, hogy az egyes érdekcsoportokba hány ember regisztrálta magát. Tehát kialakul például a következő parlamenti „ülésrend”

Munkamegosztás sz. képviselők (összesen 100 képviselő):

70 képviselő az „Munkás” képviseletére

25 képviselő a „Kisvállalkozó” képviselethez

…...

Társadalmi státusz képviselők (összesen 50 képviselő):
2 „Elit” képviselő

10 ”Közép réteg” képviselő

38 ”alsó szegmens” képviselő

Családi állapot képvselők (összesen 34 képviselő)

4 Egyedülálló,
6 Párkapcsolatban gyermektelen,
4 Párkapcsolatban 1 eltartott gyermek

…...

…...

Tehát minden dimenzió, minden érdekcsoportja kap”x” darab képviselői helyet.

Legalább egy képviselő helyet minden érdekcsoport kap.

Az előzetes társadalmi egyeztetés alapján az is lehetséges, hogy az dimenziókat társadalmi fontosságuk alapján súlyozzuk, tehát az egyes dimenziók nem azonos számú képviselői helyet osztanak szét az érdekcsoportjaik között.

Választás

A jelöltek, jelölő szervezetek (pártok, civil szervezetek) az egyes dimenzió+lehetőség képviseletére állítanak jelölteket.

Például

• „Lakatos József” a „Munkamegosztás – munkás” képviseletre pályázik,

a „Vállalkozók Pártja” „Dörzsölt Gusztáv” -ot a „Munkamegosztás – vállalkozó” képviseletre indítja.

A „Katolikus egyház” „Áhitatos Benedek” -et a „Vallás – vallásos” képviseletre indítja.

A szavazás a NET -en történik (az anonimitás és a minden választó csak egyszer szavazhat probléma technikailag megoldható). Természetesen nyilvános NET el felszerelt szavazó pontok is lesznek azok számára akiknek nincs saját, munkahelyi vagy iskolai NET elérésük)

Minden választó polgár annyi szavazólapot tölt ki a szavazáskor ahány „dimenzió” van (a példában hetet) és mindenki annak a „érdekcsoport”-nak a listáját kapja meg amelyikbe regisztrált.

Tehát én a következő szavazólapokat kapom:

Munkamegosztási pozíció: Kisvállalkozó

Társadalmi státusz: alsó szegmens

Családi állapot: Párkapcsolatban gyermektelen

Életmód: Konzervativ családcentrikus

Világnézet: Materialista

Vallás: Ateista

Érdeklődési kör: természettudomány

A szavazólapon az adott képviselői helyekre pályázók nevei, indító szervezetei láthatóak (egy kattintással a jelölt életrajza, rövid programja is lekérhető), minden név mellet van egy négyzet ebbe 0,1,2,3...5 osztályzatokkal osztályozom a jelölteket

0 Ellenzem, nem akarom ezt a képviselőt

1 Nem örülnék neki, de elfogadható

2 Elfogadható

3 Közepes

4. Jó, de van nála jobb is

5 Őt tartom a legmegfelelőbbnek

A szavazatok összesítése

Az egyes dimenzió-lehetőség listákra leadott osztályzatokat nevenként összesítik, a legtöbb pontszámot elért első „x” darab képviselő jutott be a parlamentbe. „Az „x” -et az határozza meg, hogy a fenti „ülésrend elosztás” -ban hány képviselői hely jutott ennek az érdekcsoportnak.

A képviselők szavazása, ellenőrzésé, vissza hívhatósága

A képviselők a jelenlegi rendszerrel megegyezően minden szavazáson vitán részt vehetnek és Igen/nem/ tartózkodok módon szavazhatnak. Értelem szerűen a javaslatokban az őket delegáló pontosan meghatározott érdekcsoport érdekét kell saját belátásuk szerint mérlegelniük és ennek alapján szavazniuk.

Minden szavazás név szerinti, és NET -en publikus.

A képviselők kötelesek nyilvános NET -es fórumot és Blog -ot üzemeltetni , ott szavazataikat indokolni, a kérdésekre válaszolni. Az ilyen fórumon bárki részt vehet (nem szükséges igazolni, hogy ebbe az érdekcsoportba regisztrálta magát)

A képviselők tevékenységükről rendszeresen nyilvános beszámolót kötelesek tartani, az ott elhangzott késésekre válaszolni. Az ilyen fórumon bárki részt vehet (nem szükséges igazolni, hogy ebbe az érdekcsoportba regisztrálta magát)

Ha egy választópolgár úgy érzi egy képviselő nem a választói csoport érdekében politizál akkor kezdeményezheti a képviselő visszahívását. Ekkor az adott választó önként lemond a regisztrációban megadott adatainak titkosságáról, hozzájárul annak nyilvánossá tételéhez és a választási bizottságnál kezdeményezi az adott dimenzió-lehetőség adott képviselőjének visszahívását. Mindenki csak azon érdekcsoportal kapcsolatban adhat be visszahívási kezdeményezést amelyikbe a választások napján regisztrálva volt, tehát amelyikre szavazott.

Ha egy adott képviselőhöz „x” db ilyen visszahívási kérelem érkezett akkor az adott dimenzió-lehetőség vonatkozásában új országos szavazást írnak ki.

Végezetül

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez csak egy ötletelés, reményeim szerint egy közös gondolkodás kiinduló pontja. Természetesen mind az elvekben, mint a gyakorlatban, mint a megfogalmazásban még rengeteg csiszolásnak, módosításnak van helye.

Várom az észrevételeket

Fogler Tibor