2500 belga náci kollaboráns kap német nyugdíjat

A fasiszta Léon Degrelle kitünteti a Légion Wallonie tagjait. - © Belga

2500 volt náci kollaboráns kapja még mindig Németországtól háborús nyugdíját a "De Morgen" flamand napilap közlése alapján. Zömükben flamandok ill. özvegyeik, 300-an közülük franciaajkúak.

Az NSZK, majd az egyesült Németország folytatja a III. Birodalom jogi és szociális kötelezettségeit, így a nyugdíjak folyósítását is. Bármit is diktál az erkölcs, a háborús évekért a deportáltakon és kényszermunkásokon kívül a német katonák és külföldi segítőik is kapják. 900 000 ember egész Európában a háborút követően, 100 000-rel több a Fal leomlása után.

2010-ben a német kormány – megtakarítások céljából – úgy döntött, hogy 17 %-os adót vet ki a háborús nyugdíjakra 2005-ös visszamenő hatállyal. A német rendszerben szövetségi szinten történnek a nyugdíjfizetések, de a tartományok, ill. szövetségi egységek döntenek az adókról. A magánélet védelméről szóló törvény pedig tiltja az adatok átadását.

A német adóhivatal tehát nem tudhatja, hogy a befolyó adót a hóhér vagy az áldozat fizeti. Belga részről lépések történtek, hogy a deportáltaknak, kényszermunkára hurcoltaknak, özvegyeiknek ne kelljen fizetniük ezt az adónemet (számuk ma is 13 500 fő).   

De Németország még a mai napon is 2500 belga náci kollaboránsnak utal nyugdíjat, amely jóval nagylelkűbb, mint a kényszermunkásoké: havi 425-től 1275 euróig terjed a kollaboránsoknak, míg az áldozatoknak mindössze 50 euró.

Fabien Van Eeckhaut