Párhuzamok

–        «A belga vasúttársaság, az SNCB dolgozói évek óta heroikus küzdelmet folytatnak munkahelyük, a közszolgáltatás megőrzéséért. Januárban szakszervezeteikkel újabb 5 napos sztrájkot jelentettek be. Valószínűleg felmerül a kérdés, nem túlzás-e – főként, hogy a nagysajtó illegálisnak mutatja be a konfliktust …    

Hát nem az. A management a munkavégzés körülményeinek radikális megváltoztatására készül: heti egy-másfél óra plusz munkaidő kompenzáció nélkül, a szabadnapok csökkentése, akár napi 12 óra munka is a vasúti személyzet bizonyos kategóriái számára. Azt gondoljuk, ahol szakszervezetek vannak, a dolgozók határozott válaszát képviselve nem hagyhatnak egy ilyen támadást szó nélkül.  

Azonban küzdelmünk az SBCB-nél sokkal szélesebb és mélyebb, mint a munkakörülmények kérdése. A belga kormány szándéka az, hogy a közszolgáltatást végző állami vasúttársaságot szétverje. A jelenlegi kormány végső célja, hogy az angol vasút mintájára liberalizálja azt annak egyéb következményeivel együtt. Ilyenek a tarifák emelése (oda-vissza út két egymástól 100 km-re levő város között több mint 70 eurós áron), a több szolgáltató miatti hatékonytalanság, balesetveszély, és az állam számára a terhek még súlyosabb növekedése …

Pedig a vonatok gyakran késnek, gondozatlanok, bizonyos vonalakat, állomásokat bezártak, ahol még megvannak, ott is piszkosak, elégtelenek. Sok a baleset. De ezekre a vezetés nem keresi a megoldást, sőt, még súlyosbítja is, mert a kevesebb személyzet azt jelenti, hogy a szolgáltatás romlik, több a késés. A dolgozói pihenőidő csökkentése a fáradtság növekedését és az utasok veszélyeztetettségét eredményezi. 800-900 km-nyi mellékvonal megszüntetése vagy a díjak emelése egyenlő a kevesebb és drágább utazással.

Most, amikor a klímaváltozás ellen harcolunk, nem azt akarjuk, hogy az SNCB 20%-kal kisebb költségvetéssel, 5 év alatt 7000 dolgozóval alacsonyabb létszámmal működjön, hanem jóval nagyobb költségvetést és több befektetést akarunk! A vasúti közlekedésnek a zöldebb társadalmat kell szolgálnia.

Végül pedig a közszolgáltatást végző SNCB elleni támadás a kormány szakszervezetellenes politikájának része, csapást akar mérni, mivel pontosan tisztában van azzal a szereppel, amelyet a vasutasok játszanak nagy szakmaközti sztrájkok sikerében. Az SNCB szakszervezeteinek meggyöngítése a teljes belga munkásmozgalmat gyöngíti. A tét tehát sokkal nagyobb, mint a vasút problémái. Reméljük, hogy mindenki ért ebből, számíthatunk a támogatásra és szolidaritásra, melyre nagy szükségünk van.  

Testvéri üdvözlettel:
Filip Peers & Philippe Dubois szakszervezeti titkárok»

–   «Ugyanazok a politikai vezetők, akik az SNCB-től plusz 2,1 milliárd eurót vonnak meg, döntöttek a bérek befagyasztásáról, a nyugdíjkorhatár 67 évre emeléséről, a közszolgáltatások privatizálásáról, Flandriában az egyetemi tandíjak 40%-os emeléséről, az áram áfájának 21 %-ra növeléséről, most 9,2 milliárdot szándékoznak vadászrepülőgépekbe, drónokba és hadihajókba fektetni. A háborúba akarnak invesztálni, nem a szociális problémák megoldásába. 

A Comac ifjúsági szervezet kampányt indít: Geen gevechtsvliegtuigen - pas d'avions de chasse! (nemet a vadászrepülőkre!)

–         A magyar nagysajtó számot adott a kormány bejelentéséről: «2017 január elsejével az uniós elvárások alapján Magyarországon is megkezdődik a távolsági tömegközlekedés liberalizációja». A magyar kormány szándéka az, amire az Unió utasítja: a közszolgáltatások szétverése. A vasúti közlekedésből már eddig is falvak tömegét, egész régiókat zárt ki, ezután pedig szétdarabolva magánkezekbe adja. A szolgáltatás azonban sem jobb, sem olcsóbb, sem biztonságosabb nem lesz, ahogyan Angliában, Belgiumban sem, csak haszna vándorol magánzsebekbe. 

Itt az ideje, hogy a magyar vasutasszakszervezetek is ébredjenek…

–        «Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait, új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében» - jelentette be Magyarország miniszterelnöke Newportban 2014 szeptemberében. "A hadikiadásoknak el kell érniük a GDP 2%-át". Magyarország már eddig is részt vett a NATO kereteiben a balti térség és Szlovénia légvédelmében, az afganisztáni és koszovói műveletekben, Litvániába és az «IÁ elleni koalícióba» egységet küldött – sokszámú katonai missziói mellett. A Fidesz döntött a kötségvetési források megvonásáról a szociális szolgáltatások, tömegközlekedés, egészségügy és oktatás területén, a 27%-os áfáról, az egykulcsos adórendszerről. 

Teljes összhangban vívja külső és belső háborúit. A mi fiatalságunk mikor kap észbe, hogy jövőjét rabolja el ez a kormány a NATO-val, Európai Unióval?